Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1912. évre (Budapest, 1912)
V. Tudnivalók az egyházközségek és szórványok adatainak olvasásához. Az egyházközségek (anya-, társ-, leány-, fiókegyházközségek) adatai I—VI. alatt vannak csoportosítva. Ezeket követik a szórványok. Az I. alatti jel kitéve nincs, ellenben a II., III., IV., V., VI. jel a szövegben fel van tüntetve. Ahol egyik vagy másik római számjel, avagy bármely más jel és adat feltüntetve nincs, ez annak a jele, hogy azon egyházközségben azon római számjel, illetve más jel alá tartozó adatok elő nem fordulnak, olyanok nincsenek, illetve társ-, leány-, fiókegyházaknál az adatok (különösen a IV. alá tartozók) az anyaegyház adataival együtt vannak kimutatva. Ha azonban ezek helyén egy kérdőjel (?) áll, ez azt jelenti, hogy ily adatok ott lehetnek, vagy vannak is, de ilyeneket a lelkész nem közölt és ezt jövőre pótolnia kell. Előbb az anya-, utána a társ-, leány-, fiókegyházak adatai közöltetnek és ezek után következnek a szórványok. I. Az egyházközségek adatai mindenütt a helynév-ve 1 kezdődnek. A helynév mindenütt a belügyminiszter által megállapított Írásmód szerint van közölve (kivéve a külföldi egyházközségeket). Ha a községnek előbb más neve volt, utána zárjelben a régi neve van közölve. Az anya- (missziói) egyházközség neve (arabs sorszámmal van ellátva), kövér (kompakt) betűkkel, a társ-, leány-, fiók egyházközségek neve dőlt (kursiv) betűkkel, a szórványok neve ritkított (antiqua) betűkkel van szedve. Az egyházközségek neve után következik ezek egyházközségi jellege, hogy t. i. ae. (anya), me. (missziói), te. (társ), le. (leány), fe. (fiók) egyházközségé. A te., le., fe. községeknél az egyházközségi jelzés után következő: „ae.-tól 8 km.“ azt jelenti, hogy az illető egyházközség hány kilométerre (km.) esik az anyaegyház (ae.) községtől. Az egyházközségi jelzés, illetve a távolság kifejezés után levő négy számjelből álló arabs szám, esetleg római számjegy az egyházközség keletkezési évét, illetve az évszázadot jelenti. A mellette levő betűk értelmét a rövidítések magyarázata mondja el. Ezután a község polgár (politikai) jellege, hogy t. i. az thjfv. = törvényhatósági joggal felruházott város, rtv. = rendezett tanácsú város, nk. = nagyközség, avagy kk. = kisközségé. Ezt követi a vm. — vármegye és ezt a j. = járás neve. A közigazgatási beosztás után vannak a község közlekedési eszközeinek jelzései és pedig postahivatalt, Î távirdát, telefont, £3 vasutat, X gőzhajót jelent. Ezek a jelek olt alkalmaztatnak, ahol ezen közlekedési eszközök helyben vannak Ha helyben nincsenek, akkor fel van tüntetve, hogy melyik az utolsó ilynemű állomás helye és pedig ha mind egy helyen van, akkor az összes röviditési jelzések a helynév előtt vannak, ha pedig nem egy helyen vannak, akkor minden jelzés az előtt a helynév előtt van, amely az ilynemű utolsó állomás. Pl. u. p. Fokszabadi = utolsó posta Fokszabadi; u. t. Moha = utolsó távirda állomás Moha; u. tlf. Zichyfalva = utolsó telefon állomás Zichyfalva; v. á. vagy u. v. Jut = vasúti állomása, illetve utolsó vasútja Jut; gh. Siófok = gőzhajó állomása Siófok. Ez a jelzés : u. p, t., tlf., va, gh. Komárom azt jelenti, hogy utolsó postája, távírdája, telefonja, vasútja és gőzhajó állomása Komárom. Ha a helynév után még szám is van, ez a szám azt jelenti, hogy ezen utolsó állomás hány kilométerre esik.
