Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)

IV. Fiz egyházkerületek.

Az egyházkerületek háztartása. Az egyházkerületek háztartása tekintetében az egyes egyházkerületek az I. t -ez. 7. §-a értelmében maguk alkotnak szabályrendeleteket és maguk gondoskodnak mindennemű költségeik fedezéséről. (Eh. I. t.-cz. 67. §. r) pont, III. t.-cz.

4. §. 2. bekezd, f) pont.) Ezen költségek fedezéséhez járul az -államtól már régebben élvezett, közvetlen az egyházkerületeknek kiutalt 1,001.344 korona 88 fillérből az egyes egyházkerületekre jutó rész, továbbá az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtása czimén az állam költségvetésében a két protestáns felekezet javára felvett összegből a református egyháznak jutó segély azon része, mely az e czimen élvezett államsegélyből az egyházkei’ületek közigazgatás czéljaira eső összegből az egyet, konvent 1907. évi októberi 19. sz. hat. folytán jut. Vagyis e részből kapnak az egyházkerületek és pedig a dunamelléki és erdélyi 22, a dunántúli és tiszáninneni 15, a tiszántúli 26o/o-ot. A befolyó összegeket az egyházkerület gondnoka és pénztárnoka kezeli, akik kötelesek költségvetést és számadást terjeszteni az egyházkerületi közgyűlés elé.

Amennyiben az államsegélyből jutó öszszeg az egyházkerületek adminisztrationális költségeire nem lenne elegendő, azt, hogy a hiány mi' utón és módon fedeztessék, az egyházkerületek maguk határozzák meg.

Költségvetés. A tiszáninneni egyházkerület kivételével, mint amelyik adatot nem szolgáltatott, a többi egyházkerületek 1910. évi költségvetése fedezeti részének végösszege 2,947.197 korona 16 fillér, szükségleti részének végösszege pedig 2,045.262 kor. 83 fillér.

Azt, hogy az egyházmegyék az Eh. I. t.-cz. 67. §. r) pont és a 111. t.-cz. 4. §. 2. bekezd,

f) pontja szerint mennyivel járulnak és mi alapon a kerület közszükségleteihez, a beérkezett adatokból megállapítani nem lehetett. Némelyek ezt pozitiv számokban mutatták ki, mások százalékokban, de más-más alapon.

Az egyházkerületek által már régebben élvezett 461.900 koronából kap a dunamelléki egyházkerület 85.273, a dunántúli 56.849, a tiszáninneni 49.742, a tiszántúli 170.549, az erdélyi 99.487 koronát.

Az 1898. évi XIV. és 1909. évi XIII. t.-cz. alapján járó 1,0)1344 korona 88 fillérből esik a dunamelléki egyházkerületre 58.081 kor. 84 fillér, a dunántúlira 122 823 kor. 22 fillér, a tiszáninnenire 213 663 kor. 71 fillér, a tiszántúlira 256.309 kor. 22 fillér, az erdélyi egyházkerületre 360.466 kor. 89 fillér.

Számadás. Az adatokat nem szolgáltatott tiszáninneni egyházkerülettől eltekintve, a többi egyházkerület 1909. évi számadásuk szerint bevételük volt 4,627.687' kor. 33 fillér, mig kiadásuk 4,335.031 kor. 11 fillér. A dunamelléki egyházkerület azt kívánta megemliteni, hogy számadása bevételi és kiadási részének nagysága szemben a költségvetéssel onnan van. mivel az egyes egyházak részére megszavazott adótehercsökkentési segélyek is itt számoltattak el.

Vagyoni állapot. Az egyházkerületek vagyoni állapotáról oly egységes hü képet, mely az összes cselekvő vagyont, nemkülönben az összes terheket is mutatná, részben a rendelkezésre nem bocsátott adatok, részben pedig az egyházkerületek számviteli módjának egymástól teljesen elütő rendszere miatt bemutatni képes nem vagyok.

A rendelkezésre álló adatok szerint:

K. r.

a) a dunamelléki ehk.tiszta vagyona 2,145.380 40 a felügyelete alatti középiskoláké 2,409.769 57

b) a dunántúli ehk.csekvő vagyona 730.345 60

szenvedő „ 36 538 13

tiszta „ 693.807 47

r.) a tiszáninneni ehk. e czélra adatokat nem küldött be,

(1) a tiszántúli ehk. vagyona az 1910. évi november hó 22—24. napjain tartott közgyűlése jegyzőkönyvei 32. lapján közölt kimutatás szerint 3,112.335 kor. 15 fill, e) az erdélyi egyházkerületnek magának vagyona nincs, ellenben kezeli az egyházközségek alapítványait, a melyeknek cselekvő értéke 8,740 529 kor. 14 fill., szenvendő állaga 2,032.662 kor. 11 fill., tiszta cselekvő vagyona 6.707.867 kor. 03 fill.

Egyházkerületi gazdasági, háztartási és adózási ügyi bizottságok. Dunamelléki egyházkerület. Állandó számszék. Szerv. 1872. szept. kzgy. 39., 1885. szept. kzgy. 21. és 1905. szept. kzgy. 45. sz. h. Elnök: Puky Gyula, 1900. őszi kzgy. Előadó: Sógor Endre, 1904. márc. Tagok: Darányi Gyula dr., 1902. okt., Kálosi József, 1891. okt., Koncz Imre, 1885. okt,, Mády Lajos, 1906. szept., Vécsey Tamás dr., 1891. okt. Gazdasági bizottság. Szerv. 1874 nov. 11. sz. h. Elnök: Az ehk. elnökei. Előadó: Szabó József dr., 1906. szept. Tagok: Degenfeld-Schomburg Kristóf gr., 1907. okt., Hajós József dr., 1902., Koncz Imre, 1887. jun., Kozma László, 1907., Mády Lajos, 1906. szept., Mezössy Béla, 1909. okt,, Petri Elek, 1906. szept, Sárközy Aurél, 1903. okt., Szilassy Aladár, 1887. jun., teleki József gr., 1902. ápr. Állam sególyosztó- bizottság. Szerv. 1869. májusi 24. . sz. h. Elnök: Az ehk. elnök. Előadó: Az ehk. fjző. Tagok: Kálmán Gyula, 1906., Koncz Intre, 1887., Petri Elek, 1893., Sógor. Endre, 1898., lelkésznek ; Degen féld-Schomburg Lajos gr., 1898., Szilassy Aladár, 1887,, Teleki József gr., 1898., világiak. Tőkesegélyezési bizottság. Szerv. 1897. okt. 31. és 59. sz. h. Elnök: Az ehk. elnök. Előadó: Lévay Lajos, 1897. Tagok;