Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)
Maros-Tordavm. marosi felső járásából Várhegy községére. Sepsi ehm. Brassóvm. alvidéki, felvidéki hétfalusi járásaira, kivéve az alvidékiből Apácza, Szászmagyaros községeket; Brassó rend. tan. városra; Fogarasvm. törcsvári járásából Törcsvár, Predeál és Zernyest községekre; Háromszékvm. miklósvári járásából Árapatak, Élőpatak, Erősd és Hidvég községekre ; sepsi járására és Sepsiszentgyörgy rend. tan.városra. Széki ehm. Kolozsvm. mezőőrményesi járásából Füzkut, Lompért, Mezőkecsed, Mezőszentmihálytelke; a mocsi járásából Bogács, Ombuz, Száva; a nagysármási járásából Budatelke, Katona községekre ; Szolnok-Dobokavm. dési járásából Bacsa, Bálványosváralja, Csicsógyörgyfalvi, Csicsóhagymás, Csicsómihályfalva, Csicsópolyán, Felőr, Gáncs, Lábfalva, Mikeháza, Négerfalva, Retteg, Szásznyires, Szentbenedek, Szentmargita községekre; a kékesi és szanrosujvári járásaira, kivéve ez utóbbiból a deésí em. beosztott községeket; a betleni járásából Alsóilosva, Alsóoroszfalu, Apanagyfalu, Árpástó, Betlen, Csicsókeresztur, Felsőilosva, Felsőoroszfalu, Felsőpusztaegres, Kiskaján, Kudu, Marosdecse- Málom, Nagydebrek, Omlásalja, Szászárma községekre és Szamosujvár rend. tan. városra. Szilágy-Szolnoki ehm. Szilágyvm. krasznai, szilágysornlyói, szilágycsehi, tasnádi, zilahi, zsibói járásaira, kivéve a szilágysornlyói járásból Hidvég, a zsibói járásból Galponya, Kendermező és Rákos községeket; továbbá Szilágysomlyó és Zilah rend. tan. városokra. Szolnok- Dobokavm. gorbói járásából Szurduk. Udvarhelyi ehm. Udvarhelyvm. homoródi, székelykereszturi és udvarhelyi járásaira és Székelyudvarhely rend. tan. városra; Nagyküküllövm. kőhalmi járásából Kacza, segesvári járásából Szászkézd és Zoltán községekre ; továbbá Marostordavm. nyárádszeredai járásából Illyésmező községre. 3? V. Fiz egyházközségek. Aj Az egyházközségek meghatározása. (Eh. I. t.-cz. 10. §.) Az egyházközségek.* 1 a) Anyaegyházközségek, amelyek templomot s állandó lelkészi hivatalt önállóan tartanak fenn. Az olyan anyaegyházközségek, amelyekben a lélekszám az 5000-et meghaladja, ha több lelkészük van, vagy az olyan anyaegyházközségek, amelyek több templomot és lelkészi állomást tartanak fenn, több külön anyaegyházközséggé szervezkedhetnek, amit, ha nem tennének, kötelesek parochiális köröket szervezni, amelyeknek szervezetét az egyházkerületi közgyűlés szabályrendelettel állapítja meg. b) Társegyházközségek, amelyek egymás közelében fekvő, önálló polgári községekben vannak és vagy külön templommal és külön presbyteriummal, vagy közös templommal és közös presbyteriummal tartanak fenn egy lelkészi hivatalt. c) Missziói egyházközségek, amelyekben egy vagy több polgári községben lakó hivek az országos református egyházi közalap, az egyházkerület vagy egyházmegye támogatása mellett, egy lelkész vezetése és lelki gondozása alatt egyesületnek. d) Leányegyházközségek, amelyek a lelkipásztori gondozást és kormányzást illetőleg valamelyik szomszédos anyaegyházközséghez vannak csatolva és önálló presbyterium vezetése alatt iskolát és tanítói állást tartanak fenn. e) Fiókegyházközségek, amelyek sem lelkészi, sem tanítói állást nem tartanak fenn és valamelyik szomszédos anyaegyházközséghez csatoltatnak és presbyleriumot alkotnak. f) Szórványok olyan polgári községek, népesebb puszták és tanyák, amelyekben a hivek csekély száma miatt fiókegyház nem alakulhat. Azok a társ- vagy leányegyházközségek, amelyekben ezt a lélekszám vagy más egyházi fontos érdek kívánatossá teszi, anyaegyházközségekké szervezkedhetnek. A magyar korona országai minden református vallásu lakosának és állampolgárának valamely egyházközség kötelékébe kell tartoznia. Egyházközségi köteléken kivid egy református egyén sem lehet. Mely egyházközség kötelékébe tartozzék valaki, erre nézve az (Eh. I. t.-cz. 105. §.) azt mondja, hogy mindenki annak az egyházközségnek rendes tagja, amely polgári lakhelyén alakult, vagy amely egyházközség kötelékébe van beosztva azon polgári község, amelyben lakik. B) Az egyházközségek beosztása, egymáshoz való jogviszonya. (Eh. I. t.-cz. 11—13. §.) Az egyházi törvény rendelkezéséből kifolyólag (ezen műnek az egyházközségek névtári részében) az egyes egyházközségek azzal a beosztással vétettek fel, amiként azt az illetékes lelkészek kimutatták és az ehk. által legutóbb kiadott névtáraiban felsoroltattak, miután e részben más adat nem állott rendelkezésünkre. Az anyaegyházközségeknél mindenütt fel van tüntetve, hogy az ő illetékességi kör ük he miféle társ-, leány-, fiókegyházközségek és szórványok tartoznak. A szórványokra nézve azonban különbséget tettünk aszerint, amint azok önálló polgári községet alkotnak, avagy pedig azok „puszták, telepek, tanyák, majorok és egyéb lakott helyek“.2 A megkülönböztetés az, hogy az anyaegyháznál csak az önálló polgári községet képező szórványok és azok a puszták stb. lettek felemlítve, amelyek azon polgári községnek, amelynek területén az egyházközség alakult, az ülető puszta az 1886 : XXII. t.-qz. 1 Az egyházközségek hatásköréről az Eh. I. t.-cz 14—15. §-ai intézkednek. 1 Az 1898: IV. t.-cz. alapján szervezett a helységneveket törzskönyvező bizottság technikus terminusa.
