Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)
135 Tudnivalók az egyházközségi névtár olvasásához. I. Az egyházközségi névtári részben a magyar korona országai mindazon községeinek nevei foglaltatnak, amelyekben az 1900-ik évi népszámláláskor református felekezetüek találtattak, továbbá azok, amelyekben az esperesi és lelkészi kimutatások szerint reformátusok laknak. Ezen kívül mindazoknak a községeknek nevei is felvétettek, amelyeknek neveit a belügyi m. kir. miniszter ur az 1898. évi IV. t.-cz. alapján az országos törzskönvvvezetőbizottság javaslatára megváltoztatta. A helyhatósági jelleggel nem biró, de lakott helyek, minők a puszták, tanyák, magános házak, telepek, erdészlakok stb. stb. — amennyiben egyházi szervezettel nem bírnak — e névtári részbe fel nem vétettek, azon egyszerű oknál fogva, mivel az ily helyek hazai törvényeink, de különösen a községekről rendelkező 1886 : XXII. t.-cz. szerint önálló jelleggel nem birván, az idézett t -ez. 19. §-a szerint valamely község területéhez kell, hogy tartozzanak; minthogy pedig egyházi törvényünk I. czikkének 105. §-a az illetőségi kérdést (az egyén és területnek egyházi hovataríozandóságát) félre nem magyarázhatólag megállapítja, egyházigazgatási szempontból nem tartottam szükségesnek e részbe felvenni. Más elbírálás alá esik itt természetesen az, ha ily lakott helyen már egyházi szervezet van (anya-, társ-, leány-, fiókegyház), avagy a területrész nem azon egyházközséghez van beosztva, amelyhez az a polgári község, amelynek ő tartozéka. Ez esetben az ilyenek e névtári részben is meg vannak jelölve és külön az „abc“ sorrendjében felvéve. A külföldi egyházmegyékben azon külföldi helységnevek szerepelnek csak, ahol magyar református hívek laknak és a hazai magyar református egyházat hivatalos főhatóságuknak elismerték. II. E névtári részben nem követtem a magy. orsz. helységnévtár legutóbbi kiadásának azt a különben akkor helyes elvét, hogy azon községeket, amelyeknek nevét a miniszter már megváltoztatta csillaggal(*)jelölte meg; nem pedig azért mert ma már 15 (főleg nem magyarajknak által lakott) vármegye kivételével a helynevek megállapítása megtörtént. De nem jelöltem meg azon vármegyék helyneveit sem, ahol a helynévmegállapitás e mü ezen részének lezárásakor (1911. január 18.) még meg nem történt, illetve nem publikáltatok. ; nem pedig azért, mivel ezen vármegyék neveinek felsorolásával megadom a lehetőségét annak, hogy ki-ki tudhassa, hogy ezekben még a helynévmegállapitás meg nem történt. Ezek a vármegyék a a következők: Alsó-Fehér, Árva, Besztercze-Naszód, Fogaras, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Liptó, Nagyküküllő, Nyitra, Szeben, Temes, Torda-Áranyos, Turócz. III. Ezen egyházközségi névtári részben tehát a következő helynevek foglaltatnak: egyházi szervezettel biró helyek (anya-, missziói, társ-, leány-, fiókegyházak) kiemelkedő, vastag, fekete betűvel vannak szedve; egyházi szervezettel nem bírók, (szórványok), ezek is kiemelkedő, vastag, fekete betűvel vannak szedve, [polgári községek, puszták,]; egyházi beosztást még nem nyert helységek, ezek rendes folyószedéssel vannak szedve,) végül utalás és magyarázat végett felvett helynevek, ezek ritkított betűkkel vannak szedve. IV. A névtári részben első helyen van az egyházközség (szórvány) neve kiemelkedő betűvel, utána az egyházközség jellege, hogy t. i.: anya (a.), missziói (m.), társ (t.), leány (1.), fiók (f.) egyház (e.) községé vagy pedig szórvány (sz.). Ezt követi annak jelzése, hogy van-e temploma (*) vagy csak imaháza. Az ezután zárjelben levő szám az egyház keletkezésének éve, pl. (1523). Az „1“ betű a lélekszámot jelenti és pedig itt az „1“ betű után levő szám a a református népességet, az ezután zárjel között levő szám a hasonnevű polgári község összes lélekszámát jelenti. Az „e‘ jel az egyházigazgatási beosztást jelenti, utána van leány-, fiókegyház és szórványnál azon anyaegyház neve, amelyhez az illető tartozik; az anya-, missziói és társegyházaknál, az egyházkerület rövidítése (olv. 2-ik lap jegyzetét) és ezután az egyházmegye. A leány-, fiókegyház és szórványoknál az anyaegyház neve utáni arabs számjegy azon (kim.) távolságot jelenti, amelyben egyik a másiktól van. A „k“ jel a polgári közigazgatási beosztás jelzése. E jel után levő kk. = kisközséget nk. — nagyközséget, rtv. — rendezett tanácsú várost, thjfv. = törvényhatósági joggal felruházott várost jelent. Ezután jön a vármegye s utána kis- és nagyközségeknél a szolgabirói járás, A közlekedési eszközök jelzése következik ezután : *cp = postahivatalt, = távírdát, ha utána postakürt is van, ha nincs postakürt, akkor távírdával egyesitett postahivatalt,
