Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)

1Ö£ g) Istentiszteletek, bibliai órák, gyűlések, estélyek és ünnepélyek rendezése az ifj. kér. egyesületek ügyének előmozdítására. h) Gondoskodik a magyarországi ifjúsági kér. egyesületek résztvételéről külföldi kon­gresszusokon. A szövetség határozottan óhajtja, hogy az ifjak hazájukhoz, egyházukhoz hívek és egyházuk buzgó fiai legyenek. A szövetség nem felekezeti, hanem egyetemes keresztyén tár­sadalmi munkát óhajt végezni. Munkájából a politikai és vallásfelekezeti agitáció ki vannak zárva és ugyanezt követeli a hozzácsatlakozott egyesületektől is. A szövetség 3 évenként rendes nagy­gyűlést tart, melyet az elnök hiv egybe. Fel­adata a nemzeti bizottság megválasztása 3 évre, az alapszabályok esetleges módosítása, a munka programmjának megállapítása a következő 3 évre, a szövetség feloszlásának elhatározása és mindazon ügyekben való döntés, melyeket a nemzeti bizottság hozzá utalt. A nagygyűlésről a főtitkár jegyzőkönyvet vesz fel, melynek hitelesítésére az elnök két jelenlevő tagot nevez ki. A jegyzőkönyv az elnök, főtitkár és a két hitelesítő tag aláírása után hiteles. Ha a nagygyűlésen oly határozat hozatik, melynek tárgya az alapszabályok módosítása, vagy a szövetség feloszlása, úgy e határozat a közgyűlés jegyzőkönyvével foganatosítás előtt a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztériumhoz terjesztendő fel jóvá­hagyás czéljából. Rendkívüli nagygyűlést az elnök tiz egyesület kívánságára bármikor összehívni tartozik. A rendes vagy rendkívüli nagygyűlés akkor határozatképes, ha azon tiz egyesület képviselője van jelen. Határozat - képtelenség esetén a nagygyűlés egy hónapon belül újból összehívandó, amidőn a megjelen­tek számára tekintet nélkül határozatképes. A nagygyűlésen bármely ifjúsági keresztyén egyesületi tag megjelenhetik, szavazati joga azonban csak az egyesületek hivatalos küldötteinek van. Az egyesületek minden 50 tag után egy-egy küldöttel, mindenesetre legalább 1 és legfeljebb 5 küldöttel képvisel­tethetik magukat. A szövetség működési szerve a nem­zeti bizottság, melynek legalább 15 válasz­tott tagja van és a szövetség összes ügyeit intézi. A nagygyűlés által választott tagokon kívül tagjai hivatalból a szövetség lapjainak szerkesztői és az utazó titkárok. A bizottság ö taggal önmagát kiegészítheti. Hatásköre a szövetség tisztviselőinek megválasztása, az évi költségvetés megálla­pítása, a számadások jóváhagyása, a fel­­mentvény megadása, nagyobb építkezésekre és felszerelésekre az elöleges engedmény megadása, ingatlanok megszerzésének vagy eladásának engedélyezése, alapítványok és végrendeleti hagyományok elfogadása, az utazó titkárok fizetésének és munkaprogrammjának megállapítása, egyesületek befogadása, vagy kizárása a szövetségből, a szövetség összes ügyeiben, fontosabb intézkedésekben való határozathozatala és egyes ügyeknek áttétele a nagygyűléshez. Azon határozat, melylyel az egyik tagegyesület kizáratik a szövetségből, jóváhagyás czéljából a nagygyűléshez terjesz­tendő fel. A nemzeti bizottság önmaga szervez­kedik és 3 évre megválasztja a tisztikarát. Tisztviselői: az elnök, alelnök, főtitkár, pénz­táros, pénztári ellenőr, az országos, kerületi és helyi titkárok. Az elnök képviseli a szövetséget és a bizottságot hatóságok előtt, felügyel a szövet­ség és tisztviselőinek munkájára és az alap­szabályok betartására, összehívja a nagy­gyűlést, a bizottság évi és rendes üléseit; kiutalványozza a pénztárból a költségvetésben megállapított kiadásokat, minden fontos intéz­kedésekhez elöleges beleegyezése szükséges. Az alelnök szükség esetén helyettesíti az elnököt. A főtitkár őrzi a szövetség irattárát, elvégzi a szükséges levelezést, meglátogatja az egyesületeket, rendezi a szövetség gyűléseit és ünnepélyeit, felülvizsgálja az egyesületek évi jelentéseit, a bizottság ülésein mint előadó szerepel. A pénztáros őrzi az egyesület vagyonát, kezeli a pénztárt, az elnök kiutalá­sára fizetéseket teljesít, bevételeket átvesz és jogérvényesen nyugtáz, gyűjtéseket intéz, költségvetést és zárszámadási javaslatot készít, a pénztári könyvet vezeti. A pénztári ellenőr a pénztári könyvet vizsgálja, a pénz kezelé­sére felügyel. Az országos, kerületi [és helyi titkárok működési körükben lévő egyesületek­ben fejtenek ki tevékenységet. Mindezen hivatalok tiszteletbeliek, kivéve a titkárokét, kik meghatározott javadalmazásban részesülhet­nek. Csak az elnök, főtitkár és pénztári ellenőr tisztsége töltendő be minden esetre, mig a többi tisztség hatáskörével más betöl­tött tisztség bizható meg addig, mig a szövet­ség fejlődése további tisztségek betöltését indokolttá vagy szükségessé teszik. A nemzeti bizottság évenként legalább egyszer, a szükséghez képest többször is ülést tart, melyet az elnök előzetesen leg­alább 8 nappal hiv egybe. A tagok b3-ának kívánságára az elnök az ülést 8 nap alatt bármikor összehívni tartozik. A pénztári jelentés évenként előterjesztendő, a fel­mentvény kikérendő. Az ülések nyilvánosak. Az ülésekről jegyzőkönyv vezetendő, melynek hitelesítése ugyanoly módon történik, miként a nagygyűlés jegyzőkönyveinek hitelesítését az 5. §. megállapítja. A szövetség nem avatkozik a hozzá­csatlakozott egyesületek belső ügyeibe és nem kíván kötelezöleg ily egyesületektől anyagi támogatást. Azonban a csatlakozott egyesületektől működésűkről évi jelentést kér, azt felülvizsgálja és annak alapján, tekintettel

Next

/
Thumbnails
Contents