Tóth Sámuel (szerk.): A Magyarországi Ev. Ref. Egyház egyetemes névtára az 1886. évre (Budapest, 1887)
459 Pál presbyterek, Benkó Imre s Bónis Károly tanárok s Ádám Gerzson igazgató. Gondnokok: Ádám László, fő- s^Cziriák Ján. gazdásági gondnok. Igazgató tanár : Ádám Gerzson. Tanárok: 1. rendes tanárok: Ádám Gerzson, Benkó Imre, Bónis Károly, Dóczi Imre, Mészöly Gáspár, Milder Sámuel, Sánta Béla, Szalay Gyula, Tóth János és Vass Sámuel — 10. 2. Ideiglenes tanár: dr. Joó Imre — 1. 3. Melléktanár: Oláli Károly és Sebestyén Bálint = 2. 4. Másfelekezeti vallástanárok: Gyurinka Antal rom. kath. Rottenberg Izsák mózes vall. és Jankovics György görög keleti vallástanár — 3. összesen — 16. Beiratkozott tanulók száma az 1885/6. tanévben: 210. Az intézet bevétele az 1884/5. évben: 25,829 frt 9 kr; kiadása 22,255 frt 99 kr. Ebből 1000 frtot az egyli. kér. fizet egy tanárának. 10. Dunamelléki egyházkerületben a Még 1867. évben alakult a tanári gyámegyesület az egyházkerület kebelében lévő gymnasiumok, tanitóképezde és theologiai akadémiák rendes tanáraiból. Ezen egyesületnek czéljá: betegség, öregség, vagy bármi tehetetlenség által hivataluk folytatására képtelenné lett, vagy nem erkölcsi bűn miatt hivatalukat elvesztett tanárokat és az elhunyt tanárok özvegyeit és árváit, esetleg szülőit segélyben részesíteni. Az egyesület minden tagja évenként 10 frtot fizet. A dunamelléki egyházkerület összes közép és felső tanintézeteiben tanuló nyilvános protestáns növendékek, egész évre40krajczárt, magántanulók és más vallásu növendékek ennek háromszorosát fizetik. Az újonnan választott és az egyletbe belépni köteles tanárok rendes hivataloskodásuk első évi folyama alatt, a rendes évi tagdíjon kivűl, egyszer s mindenkorra, tanári fizetősök öt százalékát fizetik az egylet pénztárába, ha a belépő tanár 30-ik életévét még be nem tölté; a 30-ik életévet betöltött, újonnan választott tanárok a 40-ik életévig 10%-kot, a 40 évesnél-idősbek pedig 20%-kot fizetnek az évi tagdíjon kivűl egyszer s mindenkorra. Segélyezendők: a) 80 évi rendes tanárkodás után minden egyleti tag ha 10 évig tagja volt az egyletnek és ha a nyugdíjra igényét nyilvánítja, nyugdíjazandó, b) 30 évi szolgálatnál előbb is azok, akik betegség vagy öregségi elgyengülés miatt hivataluk folytatására tehetetlenekké válnak, c) A külkényszerűség miatt tanári pályájokról leszorított egyének; kivéve azon esetet, ha állomásukat, mint erkölcsi bűnben leledzők, a legfelsőbb autonom hatóság jogérvényre emelkedett Ítélete szerint is elvesztették, mely esetben azonban az illető családja, mint erkölcsi-halotté, folyamodvány utján a közgyűlés által megállapítandó nyugdíj összegben részesítendő, ő maga pedig ugyancsak a közgyűlés által bizonyos könyöradományban részesíthető, d) A tényleges szolgálatban vagy nyudíjazott állapotban elhalt tanárok hátrahagyott özvegyei, ha a férj halála idejében együtt éltek, halálukig vagy férhezmenetelökig. — Ha nem gyámegyleti taghoz megy nőül az özvegy s másodszor is özvegyen marad, első férje utáni igénye semmikép fel nem támad. Ha az'özvegy, gyámegyleti taghoz megy is férjhez, elveszti előbbi férje után való jogát, e) Tényleges szolgálatban vagy nyugdíjazott állapotban levő tanárok mindkét nemű árvái 24 éves korukig. Ha azonban a fiuk 24 éves koruk előtt a segély-összeggel fölérő állomást nyertek, a leányok pedig, ha ezen életkor elérése előtt férjhez mentek: a segélyt nem húzhatják, megjegyeztetvén, hogy, ha a leányok 24 éves koruknál legalább lsét évvel előbb férjhez mentek s házasságuk alkalmával segélyért folyamodnak : két évi illetéküket megnyerhetik mennyasszonyi hozományul, f) A betegségök miatt keresetképtelen árvák egész halálukig húzzák a segélyt, g) A tényleges szolgálatban vagy nyugdíjazott állapotban elhalt tanárok szülői azon esetben, ha az elhunytnak özvegye'vagy Rendes tanárok fizetése: lsilencznek ezer—ezer forint. Egynek 700 frt; ennek a helyb. praepar. még fizet 250 frtot. Egy ideiglenes tanáré — 800 frt. Az énektanáré 200 frt; ennek a helyb. praeparandia fizet még 900 frt. A tornamesteré 150 frt; ez elemi iskolai tanító s a tornáért még a praeparandia is fizet. Egészben a tanárok évi fizetése — 10,850 frt. Könyvtár bevétele az 1884/5. tanévben: 359 frt 48 kr; állománya: 16,295 db. Tápintézeti ellátás: A tápintézetet a dunamelléki egyházkerület és N.-Kőrös ev. ref. egyháza s városa közösen tartja fenn a két testvér tanintézet tanulói részére. A fogyom. növendékek fizetnek havonta ebédért 4 frt 50 kr. s vacsoráért 1 frt 75 krt. — Bevétele volt a legközelebbi tanévben 4931 frt 51 kr; kiadása 2416 frt 75 kr. Ösztöndíjul kiosztatott az 1884/5. évben: 977 frt 22 kr. tanárok nyug- és gyámintézeti ügye. árvája nem marad, s ha a szüléknek az elhunyton kívül nem maradtak őket gyámolitani képes gyermekei, és végre, ha nincs az évi segélyösszeggel fölérő bárminemű évi jövedelmük. h) Ha a tanárnak, hátrahagyott özvegyével nemzett gyermekein kívül, korábbi házasságból született gyermekei is maradnak: az özvegy és az előbbi házasságbeli árvák közösen kapják a megállapított segélyt, oly módon, hogy az özvegy két árva részletét nyeri. Az előbbi czikk b) és c) pontja alatt említettek megszűnnek a nyugdijt húzni, ha ennek összegével felérő jövedelemmel összekötött bárminemű állomást nyertek. A segélyezés módja: a) a segélyezés összege a fentebbi czikk a), b), c), d) pontjaiban említett segélyezendők részére 3 évenkint. a gyámegyleti közgyűlés által állapíttatik meg, tekintet nélkül arra, hogy a segélyezendők magán-vagyonúkból vagy más nyugdíjintézettől húznak-e jövedelmet vagy nem ; b) a segélyösszeget a legközelebbi évi mérleg alapján évrőlévre a képviseleti gyűlés állapítja meg, a következő arány szerint: Nyugalomba lépett tanár 100 egységet, gyermektelen özvegy 50, gyermekes özvegy minden gyermeke után 5—5 egységgel többet kap. Anyátlan árvák: 4 vagy több árva 50, három árva 45, két árva 35, egy árva 25 egységet nyer. Ugyanezen arány szerint segélyezendők az oly árva gyermekek is, kiknek anyja férjhez menetele által saját nyugdíját elvesztette. A szülék segélyezése szintén az anyátlan árvák kulcsa szerint történik. Megjegyzendő azonban, hogy a 100 egység értéke, vagyis a tanár nyugdija a 25 éven belül — az egyesület alapításától számítva 400 írtnál több nem lehet, úgy azonban, hogy a 400 frt mindaddig kiadandó, mig a jövedelem 331j?> % -át meg nem támadja; c) ha az árvák közül valamelyik az e) pont értelmében többé segélyezésben nem részesíthető: többi árva testvéreire nézve a segélyezés összegét a b) pontban megállapított kulcs szerint kell módosítani. Ugyanezen kulcs szerint kell meghatározni a 24 éves koránál legalább két évvel előbb férjhezmenő leány menyasszonyi hozományának összegét is. Az egylet ügyeit kezelik: a) egy elnök, b) egy alelnök, c) egy pénztárnok, d) egy ellenőr, e) egy titkár és f) hat választmányi tag, kik együtt alkotják a gyámegyleti igazgatóválasztmányt ; g) egy képviseleti-, h) egy közgyűlés. (Dunamelléki e. k. gyűlés . Ital 1886. máj., 39 sz. alatt megerősített alapszabályokból.) A gyámegylet vagyoni állása. Az 1886. évi május 16-án megejtett számvizsgálati jelentés szerint az egylet vagyona 57,642 frt 53 krt tett. — Van az egyletnek a dunamelléki egyházkerületben levő 9 közép és felsőbb tanintézetből összesen 460 tagja, segélyeztetett 8 özvegy tanárné 200—200 írttal és minden kiskorú árvájuk 20—20 írttal, egy árva s két elhalt tanár özvegy anyja évenkint 100—100 írttal; összesen segélyül kiosztatott 2100 frt. 58*
