Tóth Sámuel (szerk.): A Magyarországi Ev. Ref. Egyház egyetemes névtára az 1886. évre (Budapest, 1887)
343 A kálvinizmus Erdélyben 1550. után emelkedett nagyobb jelentőségre. A Szilágyságot már korábban megnyerték ez iránynak Derecskéi Demeter és Szegedi Kiss István. A XVI. század második felétől kezdve Kolozsvár lön Erdély politikai és vallási központja. Alesius vagy Madár Dénes után Dávid Ferencz kolozsvári pap választatott a kálvinisták püspökévé 1564-ben, midőn a lutheránus és kálvinista egyházak külön váltak az enyedi zsinaton. Még törvényeinkben is „kolozsvári“-nak neveztetett a kálvinizmus, melynek gyorsabb terjedését az unitárizmus gátolja meg János Zsigmond idejében. De oltalmazta egyházunkat az 1571-diki országgyűlés határozata, mely szerint a lutheránus, kálvinista, unitárius és katholikus felekezetek szabadon gyakorolhatták vallásukat. Súlyos csapások érték Erdélyt mind politikai, mind egyházi téren Básta pusztításai alkalmával. A püspöki szék e miatt két évig nem töltetett be. (1603—1605.) De a kálvinizmus terjedése Báthori Gábor uralkodása óta gyors léptekkel haladt előre. Bethlen Gábor és a Rákóczyak alatt általánossá, sőt uralkodóvá lön. Az elnyomás napjai Apafii Mihály halála után kezdődtek. A gyulafehérvári kath. püspökség a XVIII, század elején betöltetvén, a reformátusok kolozsvári és gyulafehérvári templomai, a fejedelmek terménybeli és pénzadományai elvétettek. Felekezetűnk tagjai mindenütt háttérbe szoríttattak. Templomokat, iskolákat nem állíthattak föl. Mozgalmas időkben összeesküvés gyanújába keverték elöljáróinkat. így fogatott el Szigetin Gyula István püspök 1738-ban. A püspök választás jogát is veszélyeztetve látta egyházkerületünk a XVIII, század elején s 1726-ban a successiót léptette életbe, mely szerint a megválasztott egyházkerületi főjegyző (generalis nótárius) az elhaló püspök nyomába lépett. Tizenhét püspök nyerte el ily módon székét. Nagy Péter volt az utolsó, ki a sucessió alapján lett püspökké. Egyházkerületünk csak 1867. után nyerte vissza szabad működési körét. A lefolyt 300 év alatt a reformátió jótékony hatású volt Erdély nemzetiségi és műveltségi viszonyaira. A magyarság és a nemzeti műveltség fentartói a reformált felekezetek valának. A lutheránus szászok megtarták a német nyelvet, de iskoláik igy is előmozdíták Erdély közmivelődési állapotait. — Fejedelmeink s felekezetűnk tagjainak áldozatkészsége alapján keletkezett Erdély (hat fő- és egy algymnasiuma, melyek le űzött a kolozsvári a legrégibb s a Bethlen Gábor által alapított gyulafehérvár-nagyenyedi egyúttal papnevelő intézet is. Főgymnasiumok vannak Kolozsvárt, Nagy-Enyeden, Maros-Vásárhelyt, Udvarhelyt, Zilahon, Szászvároson, algymnasium van Sepsi-Szent-Györgyön. II. Egyházkormányzat 1871. előtt. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület régi és uj kormányzata lényegesen különbözik a többi egyházkerületétől annálfogva, hogy a világi elem befolyása nagyobb. Erről tanúskodik a fejedelmi korszak, valamint jelen korunk is. 1871. előtt két főtestülete volt egyházkerületünknek t. i. a közzsinat (synodus generalis) és a teljes egyházi főtanács (supremum consistorium). Az előbbi kiválólag az egyházi rendhez tartozók közgyűlése volt. Összehívta a püspök. Tagjai voltak az egyháziak s ezeken kivűl az egyházi főtanács 12 tagból álló küldöttsége s a főiskolák rendes tanárai. — A gyűléseket évenként tartották, s tisztán egyházi ügyekben hoztak határozatokat, szavazattöbbséggel. De ezen határozatok csak úgy váltak érvényesekké a gyakorlat szerint, ha az egyházi főtanács nem tett kifogást ellenök. Az egyházi főtanács a fejedelmek korában keletkezett. Tagjai voltak 1. A hitsorsos fejedelmi tanácsosok és a „patronusok“ szabatos körülirás nélkül, a mi sok vitára adott alkalmat. — 2. Az egész egyházi rend, melyhői azonban — a gyakorlat szerint — csak a püspök, generális nótárius, director, esperesek és egyházmegyei jegyzők jelentek meg. — 3. A fő- és középiskolák fő- és algondnokai s rendes tanárai. A világi és egyházi elem képviselőit magában foglalván, határozott az egyházi főtanács a hitezikkek, szertartások, egyházi kormányzat, tanintézetek szervezete stb. ügyében. Hatáskörébe tartozott a tanárok választása, elmozdítása. A fő- és középiskolák, egyházmegyék fő- és algondnokainak választása. A teljes egyházi főtanács elnöke volt a világi főgondnokok közül egyik idősbség szerint. A szervező zsinatok közül legnevezetesebb a szathmár-németi nemzeti zsinat, mely a Gelei-féle kánonokat alkotta. Ezek kötelező erejüekké lettek az erdélyi és tiszavidéki. egyházakra nézve. Az egyházmegyék- és községek kormányzása a presbyteriális rendszer értelmében történt.
