Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-02-25 / 4. szám
MAGYAROK ÚTJA ALKALMI HUMOROS ROVATUNK <♦> _____ 8. oldal. Buenos Aires, 1958.február 25. A W Kis EMifiRáC|öNk.. — Hol van az elektromosság igazi hazája? — Magyarországon. __? ? ? — Ott a legnagyobb a feszültség. A legnagyobb az ellenállás. fis ott beszélnek legtöbbet a „volt”-ról. Argentínai altatódal Kis virágom, tente, tente, Álmodj szépen, kisbabám, Álmodj arról, mint növekszel A tudomány cucliján. Aludj. . . Mért iparkodsz annyit? Székfoglalókból elég! Tente, tente, kis levente, nagyra, nagyra nősz te még. Newyorki szabadegyetem. Peyerék elhatározták, hogy egyenként megleckéztetik az NB-tagokat. Néhányan már levizsgáztak. ★Budapestről jelentik: Grün lakására behatol az ÁVH s miután megbilincselik, azt kérdezik tőle: —Van itt még más cionista magán kivül? Grün reszketve feleli: —Kérem, itt minden cionista magán kivül van. Mégegyszer Trumanékról Az amerikai választás lezajlása után is uralmon maradt ez a választási történet: Georgiában egy néger ballag az utón. Sorban állítja meg a kocsikat, de az autósok mielőtt fölvennék, megkérdezik, milyen pártállású. —Republikánus vagyok, — szól a néger. Mikor már a tizedik kocsiajtó is becsapódik a néger orra előtt, elhatározza, hogy pártot változtat. “Demokrata vagyok!” — vágja ki keményen a következő kocsi mellett, mire be is engedik az autóba. így robognak vagy félórányit. Ekkor az autótulajdonos megállítja a kocsit egy dinnyeföld mellett. —Lopjál nekem egy dinnyét — szól a négernek, s mivel látja habozását, rákiált: — ha nem hozod a dinnyét, gyalogolhatsz tovább. A néger erre kiszáll a kocsiból. Letérdel a dinnyeföldön, kezét imára kulcsolja és igy szól: —Lásd, jó Istenem, csak félórája vagyok demokrata és máris lopok. Pinczinger Lajos: Óceán Vándorai i Az első kötet ára: 20. - pesos Kapható a Magyarok útja és a Délamerikai Magyarság kiadóhivatalában. Budapestig ködös az utunk! Mottó: Doroky Róbert cikket íra, ' felőle szól e kis szatíra Az Északi Jeges tengertől Afrika legdélibb csücskéig, a pólusokat is ideszámítva, emigrációnk egységéről szól a dal. A Holdban és a Marson élő emigrláns csoportok csatlakozása is csupán órák kérdése. Az ember lázban ég és keresi, kivel lehetne még összefogni. Nem lehetünk ma elég hálásak a sorsnak, a tegnapi ellentétekért. Hogy is születhetne meg köztünk ez a remek egység, ha nem haragudtunk volna egymásra! Az én képzeletemet a „Budapestig ködös az utunk” című cikkben főleg ez a mondat ragadta torkon: „Csak az nem követett el politikai hibákat az utőbbi tizenöt évben,, aki semmilyen álláspontot nem foglalt el soha”. úgy van! Hibásak vagyunk mindannyian. Hibát követett el Hitler és Mussolini, amikor háborút indítottak abból a célból, hogy azt elveszítsék... izé... dehogyis . . . akarom mondani: amikor célszerű háborút indítót-, tak és a háborút elvesztették. És hibás Churchill és Roosevelt, mert célszerű háborút indítottak és a célokat elvesztették. Hibás tehát mindenki, aki bármelyikükkel kollaborált. Hibás az isteni Mikádótól kezdve, a háromezer hétszáz ötvenkilenc francia miniszterelnökön keresztül a kanadai újságírókig mindenki, mert valamilyen irányban állást foglaltak. Egyformán hibásak vagyunk valamennyien, nincs akadálya tehát többé a hibásak világ-összefogásának! De ki ellen? j H í R L E M É N Y J ) Nos, di-Rector Universitatis I Librae Petrus Pazmaniae Bue. ( nos Airensis ) TUDATJUK j mindenkivel, akit illet: ) 1.) száztizennégy dékánunk- j kai, 2.) kétszázhatvanhárom questorunkkal, lectorunkkal, proctorunkkal és imiposztorunkkal, 3.) négyszázhuszon- j kilenc professzorunkkal és fél- ) ( millió levelezőnkkel, 4.) társ- i ) intézményeinkkel, nevezetesen j az oxfordi és cambridge-i e- ! gyetemekkel és a Világegye- ! lemmel, 5.) és mindhárom ) hallgatónkkal, hogy a can- I ningról a Cerrito utcába köl- | ) töztünk át. DI-RECTOR t (Olvashatatlan aláírások. Kli( sénk lapzártáig nem készült j el, ezért a pecsét leírását meg. ) ) kíséreljük: nyolcszögletű aí ranymezőben, címerekkel kö- S \ rülvett homályos háttér kö) zepén egy ember ül és levelez.) I SPORTOLNI akarok!!! Dühös levél a s/.erk -hoz Tisztelt Uram! Ugyebár, néhány hete elmúlt már annak, mióta egy vasárnap délelőtt, könnyed cirkuszi szórakozás közepette megvetettük az argentínai emigráns ifjúság sportéletének alapjait. Most már igazán szeretném tudni, mi lesz. Mert én sportolni akarok. Tisztelt Uram! Nem akarom a vitát föleleveníteni, de most már tudni szeretném, mi lesz a sportalapítással, mert én —ezt nyomatékosan hangsúlyozom: sportolni akarok. E nemes célra többszá. zad-magammal letettem a hozzájárulást. Ebből mindmáig nem lett se nyújtó, se korlát, se bak, se bordásfal, csak egy ló. S az én vagyok. DOCKSUDISPORTBARÁT. • Nyilván a hibátlanok ellen! Most, hogy az összefogás láza engem is elkapott, hipnotizált kopóként kutattam hibátlanok után. És meg is találtam őket! Nem mások ezek, mint Sztálin és hívei! Ezek nem vesztették el se a háborút, se a céljaikat. Elárasztották Európát a szovjet kultúra vívmányaival: az anyagi javakat elvont fogalmakká tették és divatba hozták az ázsiai vérbajt. Uraim! A javaslatom:' fogjunk össze a hibátlanok ellen és az eddig egymás fején élesített csuklyával, talajgyökérrel, kalapácscsal, csodaszarvval, turulmadár csőréből kitépett sza(bl;yával és egyéb ó-frazeológ fegyverekkel menjünk neki a hibátlanoknak! Addig üssük őket, amíg csak egy hibátlan is akad köztük! Csak arra vigyázzunk, hogy ez alkalommal ne veszítsük el se a háborút, se a célokat, csupán a fegyvereket. Ha aztán nem lesz már többé hibátlan a földön, akkor meg fog szűnni minden hiba. C-dur Az Emigráns BORSSZEM JANKÓBÓL — Miért sír a koreai gyermek az új budapesti bélyegsorozaton? — Mert mégtudta, mi lett a pénzzel, amit neki gyűjtöttek. Hogyan lehet az, hogy Sulyok Dezső Göndör Ferenc lapjában ír vezércikkeket? Beléndek találkozik Nadragulyával, akiről hallotta, hogy megnősül. —Kit akarsz elvenni? —Horvát Zsuzsit Kecskemétről. —-Meg vagy őrülve?! . . .Hiszen az a nő. . . hm. . . hogy is mondjam ... az egész várossal kapcsolatot tart fenn. —Köszönöm a figyelmeztetést, j — hálálkodik Nadragulya, — majd intézkedem. Három hónap múlva megint találkoznak. lieténdek érdeklődik és megtudja, hogy barátja mégis Zsuzsit vette el. —Hát nem figyelmeztettelek — dühöng Beléndek. —Dehogynem, — hangzik a nyugodt válasz. — Tudod, miután veled beszéltem, sürgősen elutaztam. És örömmel állapítottam meg, hogy Kecskemét nem is olyan nagy város. Álláshirdetés. Fondorlatok növelésében 1- gen jártas politikus elmenne szövőmesternek. Esetleg betársulna jobb emigráns kormányba, ellenkormányba, vagy trafikba. Cím a kiadóban. VITA EIMIG-RÁOZIÉKNÁL Emig-Ráczi József italosán került haza és azon vitatkozik feleségével, hogy árt-e neki az ital, vagy sem? A hosszú vitát így zárja le a pifcyókás Emig-Ráczi: — Hízzuk a döntést a felszabaduló magyar népre! DÉL KERESZTJE Ausztrália első nyomtatott magyar hírlapja. / Megjelenik 1. és 15-én. / Előfizetés 1 évre 30 sb. / Felelős szerkesztő és kiadó: Forró Ferenc S. J. / Szerkeszti: Nagy Kázmér. Levelezési cím: Box 7021 G-P.O. Sidney. Az ötödik út (folytatás) ni. gyanakkor, mikor nem veszi észre, hogy illetéktelen érre a problematikára, __. nem látja, vagy nem látja elég tisztán — a saját feladatát, mely elsősorban nem más, minthogy ne váljon idegen sejtté a hazai testben, — a hazatéréskor a maga küiönlelküségével ne szaporítsa majd az otthoni problémákat. Mert mily elgondolás alapján vélhetnénk, hogy jogosultak vagyunk dönteni a jövendő magyar életforma felett? Mily jogon határozhatnánk ml el, hogy kik vehetnek részt majd az új Magyarország felépítésében? A problémáknak nem megoldását, hanem súlyosbítását idéznénk elő, ha helyettünk döntenének és bármi tekintetben is egy kialakított „kész helyzettel” komplikálnánk az amúgy is nehéz helyzetet. Mily elgondolás alapján? Mily jogon? Az emigráció száma, mint emigrációé, a legmagasabb az eddig létezettek közt, — de abszolút mértékben véve, az otthoniakhoz képest elenyésző. A többség jogán, tehát nem dönthetünk. A ,,szén védés jogát” is gyakran emlegetik az emigrációban. Igaz, nélkülöztünk, idegen körülmények, idegen feltételek mellett, más munkára, alacsonyabb életformára kényszerültünk. De ezt a jogot épp az otthonmaradottakkal szemben tudjuk legkevésbbé érvényesíteni. Mi szenvedtünk, de ők sokkal többet szenvedtek, idegenebb és keményebb feltételek közé kerítitek és többet nélkülöztek, mint bármely emigráns. Az otthonmaradottakkal szemben tehát nem hivatkozhatunk a szenvedés jogára. Mert az emigránsok nagyrésze, — magunk sem vagyunk mindig kivételek — ha a hazatérésre gondol, úgy képzeli, hogy valahol ott folytatja majd az életet, ahol azt 1936-ban, 1944-ben, vagy 194 7-ben abbahagyta. Ennek a négyféle életnek valamelyikére gondol és törekszik a legtöbb emigráns. Négyféle Magyarország négyféle életformája szuggeíálja az emigrációk tradícióinak megfelelően most is fellegekben járó emigrációnkat. Higyjék el nekünk, hogy iebbe az egy mondatba bele van sűrítve az egész emigrációs magyar politikai élet, minden pártjával, frakciójával és célkitűzésével. . . Ebben viszont csak az a tragikus, hogy ennek a négyféle Magyarországnak biztosan nem térhet vissza egyike se a felszabadítás után. Szükségképpen és a dolgok természete folytán, okvetlenül egy újnak egy ötödiknek kell jönnie, amire ma senki se gondol, amire ma itt senki sem készül. Pedig, ha az lemigráció nem készül fel erre az ötödik útra, abból súlyos következmények származhatnak: először is, hogy az emigráció csalódni fog az új Magyarországban, — másodszor pedig, hogy az új Magyarország fog csalódni újonnan megtért fiaiban, — az ^migrációban! Az ötödik útra felkészülni, — az otthonmaradottak szempontjából csak ez lehet az emigráció feladata és számukra való jelentősége. Az emigráció — legyünk őszinték —, eddig igényeit ápolgatta, s arra készült, hogy sérelmeit és sebeit hazavihesse, hogy otthon begyógyítsák majd azokat. A szerep pedig éppen fordított: az emigrációnak kell gyógyítania majd az otthoni sebeket és sérelmeket, — mert azok a súlyosabbak és fontosabbak! . . . Milyen lesz az ötödik Magyarország, melyhez tehát egy ötödik útra van szükség? Ha lesz egyáltalán, —az reális lesz, kicsit szegényes és a kaladokban elfáradt. Milyen lehetőségiek, milyen tartalékok felett fogunk rendelkezni? Nem tudhatja senki; Tehát jobb ha úgy igazítjuk terveinket és álmainkat, hogy minden föld szét van osztva, minden gyár és üzem le van rombolva, minden régi „jó állás” be van töltve, vagy el van törölve, minden nyugdíjpénztár ki van merülve és az államnak nem lesz egyebe, mint adőságai, gondjai és feladatai. Ne feledjük a legsúlyosabb tényt, hogy az ifjúsgot egy évtized óta a gyűlölet mérgével nevelték és mételyezték. Tehát hacsak lehet, ne vigyük Jjaza föld-, gyár-, állás- és nyugdíjigényeinket, akkor majd nem lesz csalódás! Lehet, hogy itt-ott marad majd valami érték — az jó les^ majd iskolára, meg kórházra. Az a fontosabb és az lesz az elöbbrevaló! Az ötödik út tehát a romok eltakarításának, a sebek begyóg'yításának, a viszályok elsimításának és a kemény építőmunkának. útjja lesz. Pedig de szép és nagy ajándékot vihetne haza az emigráció a nemzetnek erre a régenvárt születésnapjára: a szerte a világban szerzett és gondosan összegyűjtött tapasztalatait és viszálytalan összetartását. Az a feladatunk, hogy megmutassuk nékik, amit mi tudunk, mi láttunk: hogy fogják a kalapácsot Torontóban, hogy nyírják a gyapjút Ausztráliában, hogy fúrják az olajat Kaliforniában, hogy építik a hidat a Themze felett, hog!y öntöznek a Tennesseevölgyben és milyen a szövetkezeti élet Dániában? S ezt mi mind meg tudnánk mutatni, mert mindenütt voltak magyarok —' mert ez az ötötdik út, s az emigráció feladata. Igen, a „többség” és a „szenvedés jogán” hiába követelnénk vissza egy régi világot, — de az „összetartás és a munka jogán” segíthetünk majd egy újat felépíteni ! dr. Wagner Kálmán Sao Paulo MÄ6YAR0K ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibolsevista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok útja Kiadóvállalat. — Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Reconquista 558, Buenos Aires Telefon: 32 - 3068 interno 9. 'A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyomüa-vezetök: Kerecsendi Kiss ¿Márton és Vörösvári István) Brazíliai kiadóhivatali vezető: Kiraiy Géza, — Caixa Postai 1928. SAO PAULO M EG BÍZOTTÁ IN K: Európa: Hungária, München 23 Postfach 200. — Németország uhile: Szt. István Kuitúregyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Heiene L i t s, ö33.,a, Maroubra Road, Maroubra, SYDNEY, NSW Kanada: harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: |Hungaria Könyv- és Lapterjesztő, — Correos del Este Apartados 4091, CARACAS. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 40.- argentin peso.
