Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-05-20 / 9. szám

MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1953. május 20 7. oldal Gazdag munkatervvel kezdi új tanévéf a Pázmány Péter Szabadegyetem A buenosairesi Pázmány Péter® Szabadegyetem megkezdte ezévi munkáját. Előadásait már a Ma­gyar Házban tartja, minden ked­den és pénteken este. Egy-egy előadási napon két tantárgy sze­repel, egyik este nyolc órakor, a másiki kilenckor. A Szabadegyetem előadásai u­­tán ezévben is feltűnő érdeklő­dés nyilatkozott meg, a, tavalyi sikeres esztendő tapasztalatai ti­tán a szakszerűség tekintetében tíjabb fejlődés várható. Az eddi­gi előadások máris feltűnően lá­togatottak. A májusi munkaterv előadói Petróczy István, Koródy Tibor, Falcione Árpád é3 Mik­száth Antal voltak. A még hátra­lévő májusra eső előadások így következnek: május 22., péntek Művészettörténeti Dobosi Szabó László); Államtudomány (Dr. Sánta Pintér Gyula), május 2 6., kedd: Természettudomány (Dr. Oláh László); Történettudomány (Dr. Petróczy István), május 29., péntek: Magyar újjáépítés (Dr. Dominits László); Közgazdaság­­tan (Juszkó József) Mielőtt lapunkban a Szabad­­egyetem munkáját ismertető rö­vid kivonatok közlését megkez­denék, közöljük az ügyvezető bi­zottság által kiadott 1953. évre szóló tantervet: Az előadásra kerülő anyag a következő tárgycsoportokba il­leszkedik bele: 1. ) Magyar szellemtörténet 2. ) Történettudomány,_ ,(A Vatikán folyt.) (VI. Sándor) lakosztályát is Pin­­turicchio oly festményekkel hin­tette be, melyek tárgykör meg­választása és kegyeletes felfogá­sa szempontjából a boldog Ange­lico művészetétől nem távolodnak el. Raffa,el kora már meghúzta a spirális vonalat a két világ kö­zött. A szomszédban, a Sixtusi ká­polnában hátán fekve dolgozott a menyezet képein a titáni Mi­­chenangelo. Ez a csodálatos zse­ni, aki a görög világ biztos érzé­kével hámozta ki az ormótlan kőtömbből! a szép és erős embert, ez a kemény aszkéta ,aki művé­szete kincseiért vakságul kapott aranyain nem vette meg magá­nak az élet dúsan kínálkozó örö­meit, |Ádám megelevenítésében egy gyermekével gügyögő anya ellágyult melegségével festi meg az Atyaisten lelketöntő ujjaérin­­tését. És ez nem történelmi fej­lődés epizódja, hanem az ember tragédiájának fölséges mozzanar ta, mely végső, apokaliptikus akkordban dübörög fel az Utolsó ítéletben, úgy hogy maga az Em­ber Fia inkább megdöbbent fáj­dalommal, mint haraggal sújtja le a, kárhozottakat. Királyokért és pápákért mon­dott requiemek alkalmával fel­­jajdul a sixtusi kápolnában a Dies Irae reménységet nem vesz­tett panasza, s az Utolsó ítélet minden stílkritikai, analitikus és anekdotikus értelmezéséről, sőt a nagy alkotóról is megfeledke­zik, s csak azt érezzük! amit V. Sixtus a nérói obeliszk talapza­tára Íratott Christus Vincit, Chris­tus regna.t, Christus imperat, s ez a világrend képletének végső megoldása. Az ellentmondó vilá­got a mester a firenzei Pietában siratta el. A vatikáni palota új szárnya a Damazkus-udvarral város felé épült ki. Itt van most a pápa. lak­osztálya, a bibornokVállamtitkár hivatala, az előkelő egyszerűség­gel bútorozott fogadótermek, s van vízvezetéke, gőzfűtése, pos­tája, táviró- és gazdasági hivata­la. Egyik nyugati folyosón Raf­fael bibliai képei ékesítik a bol­tozatot, a felette lévőn a geográ­fiai rajzok folytatódnak', s itt van Ungheria is aranybetüs városne­vekkel. 3. ) Államtudomány, 4. ) Közgazdaságtan és Szoci­ológia, 5. ) Természettudomány, 6. ) Filozófia, 7. ) Magyar újjáépítés. (Rendkívüli előadás - sorozat­ként folytatjuk a Bajtársi Közös- [ ség által rendezett előadásokat, ,,Katonai ismeretek” címén.) A munkaterv gyakorlati vég­rehajtására vonatkozólag a kö­vetkező szempontokat tartotta szem élőt a vezetőség: Azoknál a tárgyaknál amelyeknél lehető­ség van az illető tudomány elmé­leti alapvetésének összefüggő és teljes (bár nem részletezett) e­­löadására, egy u.n. gerinc-előa­dássorozatban bemutatásra kerül az illető tudomány módszeres felépítménye. Vegyük például a közgazda­ságtudományt. Néhány előadás­ban ismertetni lehet az egész közgazdaságtan problémakörét s meg lehet világítani azokat az alapfogalmadat, amelyek nélkül vakon botorkálna a Pénzügytan, Agrárpolitika, Hitel-, Vám-, stb. politika. Ha most tehát Közgaz­daságtudomány és Szociológia név alatt szerepel egy „Kollégi­um” a következő címmel: .,A közgazdasági elmélet története”, — egy másik, előadássorozat szervesen kapcsolódhatik hozzá a gazdaságpolitika bármely terü­letéről mint pl. a. jelen szabad­­egyetemi évben, az Agrárpoliti­ka. — Ugyanez a rétegződés a­­zonban még tovább mehet és sor kerülhet egy teljesen konkrét kérdés tüzetes tárgyalására, — az előbbi sorozatot követve pél­dául a Földbirtokpolitikára, vagy más területre térve át, —a jegy­bank szerepére, a védővámok kérdésére, stb. Néha, a, problémacsoport belső természetének vagy az adott le­hetőségeidnek megfelelően más szempontból történik ez a ré­­szekretörés. — A magyar szel­lemtörténet c. tárgy esetében pl. nem a belső logika szolgáltatja a felosztás alapját, hanem az a­­nyag gyakorlati tagozódása. A szerves, teoretikus egymásbólkö­­vetkezés helyett tehát egymás­­melléhelyezettség, párhuzamos­ság volt a legkézenfekvőbb meg­oldás. Következésképp több e­­gyenrangú előadássorozat tölti ki a fentemlitett tárgyat, mint pl. az irodalomtörténet és a mű­vészettörténet. Az Államtudománynak neve­zett kollégium részben politikai, alkotmányjogi, stb. alapismerete­ket nyújt, másik nagy részét pe­dig „A magyar belpolitika törté­nete 1867-től napjankig” című nyolc előadásból álló sorozat töl­ti ki. A Történettudomány „gerinc” «előadássorozata történetfilozőfi­­ai megalapozást nyújt majd, a leg fontosabb „iskolák” ismertetése alapján. A Filozófia c. előadássorozat célja nem annyira az objektivá­­lódott tudomány ismertetése, in­kább a „filozofikus” élet-beállí­tottság mibenlétét s problémakö­rét tárja elénk közvetlen formá­ban. Hasonlóképp a Természettudo­mány sem a merev formákba szi­lárdított holt világot veszi vizs­gálat alá hanem az egységes vi­­lgképet kiegészítő tudományos elméleteket, va.gy az azokat meg­alapító tudományos gondolkodást. Végül: a Magyar Újjáépítés.— A Szabadegyetem természete­sen nem hagyja elveszni az el­múlt év egyik igen értékes szer­zeményét, a,z u. n. távelőadást sem. Bízunk benne, hogy a Szabad­­egyetem ezévi működése is teljes mértékben be váltja azokat a re­ményeidet, amelyeket emigráci­ónk tagjai tiszta szívvel fűznek hozzá. A cseh-szlovdk propaganda „...Akármeddig is tartson a csehszlovákä emigráció belső válsága, a torzsalkodásoknak, amennyiben alzok megmaradnak az eddigi vonalon s nem öltenek külpolitikai jelleget, döntő fontosságot tulajdonítanunk nem kell. A csehszlovák emigrációban megfigyelhető személyi és pártcsetepatéknál ugyanis sokkal jelentősebb a jövő szempontjából az a szerep, amit a mindenkori csehszlovák emigrációk „csodafegyvere”, a csehszlovák propaganda játszik az emigráció külpolitikai célkitűzései­nek megvalósítása érdekében. A csehszlovák emigráció propagandája szinte teljesen politikai jellegű s ebben eltér a románok módszereitől, akik szinte utolérhe­­tetlenül vezetnek a kultúrpropaganda terén. Közismert tényre mutatunk rá, midőn meg­állapítjuk, hogy a csehszlovák propaganda vezető szerepe viszont a politikáé propaganda terén vitathatatlan a társemigrációk propa­gandájával összehasonlítva s toronymagasan áll emezek felett. Ennek oka, a csehek kitűnő propaganda­érzékétől eltekintve talán mindenektől ött ab­ban keresendő, hogy a csehszlovák propagan­dagépezet nem újonnan teremtett valami, ha­nem még az I. világháború folyamán létreho­zott és azóta is gondosan „karbantartott” há­lózat, valóságos szellemi Maginot-vonal, mely­be a jelenlegi csehszlovák emigráció — mi­ként valami láthatatlan, de annál i íkább érezhető tüzelőállásrendszerbe, kényelmesen bevonult. A csehszlovák propaganda, illetve a mai csehszlovák emigráció feladatát erősen meg­könnyíti az a tény, hogy Csehszlovákia meg­ítélése a politikali szakirodalomban a legutób bi időkig igen kedvező volt, tehát nem kell lekiizdenie olyan előítéleteket, aminőkbe pl. mi magyarok külföldön lépten-nyomon bele­ütközünk. A jóvéleményt fenntartandó és erősítendő a mai csehszlovák propagandaszer­vek külön osztálya foglalkozik a csehszlovák szempontból kedvező politikai könyveknek a világ minden részébe való eljuttatásával bele­értve nemcsak a külföldi írók, hanem a veze­tő cseh (-szlovák) emigránsok újonnan meg­jelent műveit is. Ecélból nyilvántartják a vi­lág nagy könyvtárait s állandó érintkezésben állnak a British Council, valamint az US In­formation Service szerveivel, melyeknek ki­terjedt könyvtár hálózatuk van az egész vi­lágon. Mihelyt egy csehszlovák szempontból kedvező könyv jelenik meg a könyvpiacon, fentemlitett osztály külön feladata a1 készülő politikai könyvek felkutatása, azok szerzői­nek lehető tájékoztatása, illetve befolyásolá­sa céljából, valamint a különböző évkönyvek almanachok, lexikonok rovatvezetőivel való állandó érintkezés kiépítése. Ez utóbbi tevé­kenység igen nagyfontosságú, ha meggondol­juk, hogy a nyugati világ politikusainak leg­nagyobb része Kelet-Európára vonatkozó tu­dását ilyenfajta lexikonokból, kézikönyvekből meríti, nem pedig személyes tapasztalatból. A csehszlovák propaganda sikereinek e­­gyik foka éppen ebben a hiányos tájékozott­ságban keresendő. Mint Y. L. Borin neves cseh újságíró is írja': „...természetesen a nyugati politikusok egy csomó dolgot tudnak Cseh­szlovákiáról, mindazt, amit Benes propagan­dája közölt velük. Csehszlovákia fennállásá­nak első húsz esztendeje alatt Benes monopó­liuma volt a Csehszlovák Külügyminisztérium és döntő befolyással birt a csehszlovák kato­nai hírszolgálatnál. Nyugati külügyi tisztvise­lők és Intelligence Service-k csak Benes köve­tőivel kerültek kontaktusba és ennek követ­keztében Csehszlovákiára vonatkozó tudásuk arra van korlátozva, amit ezektől hallottak. Ha megpróbálod nekik a dolgokat más szem­szögből magyarázni, csupán feldühösíted őket, azt hiszik meg akarod zavarni őket hitükben, melyet ők tudásnak tekintenek... ” (Against the Hangman) Ámbár az itt közölt néhánysoros idézet bi­zonyos túlzásnak nincsen hijjával, azt hisszük azok írója helyesen mutat rá a nyugati poli­tikusok egyoldalú tájékozottságára, mely saj­nos igen súlyos bajoknak volt a szölőanyja az elmúlt évtizedek folyamán s lehet az a jövő­ben is. A külföldi csehszlovák propagandának — s ezt nem hagyhatjuk szó nélkül — igen nagy erőt kölcsönöz az a szívélyes jóviszony, me­lyet a csehszlovák tényezőknek az idők folya­mán a világ zsidóságának vezető köreivel si­került kiépíteniük. Ennek okai sokrétűek és többek között a két népnek a németek elleni kölcsönös antagonizmusára vezethetők vissza. A zsidóság politikai és a nemzetközi sajtóban fennálló összeköttetéseivel igen gyakran segít­séget tud nyújtani a csehszlovák propagan­dának sokszor a nélkül, hogy ez a segélynyúj­tás tudatos lenne. A probléma ezen részével e helyütt nem kívánunk foglalkozni s csak futólag mutatunk rá alrra még, hogy részben cseh befolyásra vezethető vissza az a sajná­latosan túlkedvezőtlen megítélés, .melyben a zsidóság részéről a magyarságot az elmúlt év­tizedekben részesítették. A csehszlovák propaganda általános adott­­ságainalk rövid taglalása után foglalkozni kí­vánunk röviden még annak egyes módszerei­vel. Talán a legfeltűnőbb e módszerekben az a törekvés, hogy a csehszlovák propaganda a háttérben, szinte láthatatlanul igyekszik dol­gozni, különösen a világsajtóban. Furcsa tény de nem tudunk arról, hogy a csehszlovák e­­migráció idegennyelvű nyomtatott lappal igye­keznék híveket szerezni, ami ismét a csehszlo­vák propagandisták jó ösztönére vall Tapasz­talati tény ugyanis, hogy az egyes emigrációk égisze alatt megjelenő emigrációs közlönyö­ket ab ovo mindenütt óvatossággal, gyakran érdektelenséggel fogadják nyugati körökben, miután abban kirívó propagandát sejtenek. A saját lapkiadást szándékosan elhanya­golva az évtizedes rutinéi csehszlovák propa­ganda hosszú idő óta arra helyezi a fősúlyt, hogy: a.) nemzetközi sajtóügynökségeknél barátokat szerezzen s ezeknél elhelyezze em­bereit,- b.) nyugati újságírókat, kommentáto­rokat nyerjen meg céljai számára, c.) saiját hírügynökséget építsen ki és vezessen be. Minden jel arra mutat, hogy a csehszlovák propagandának ezen törekvéseit siker koro­názta s különösen az angol fővárosban, Lon­donban olyan hadállásokat sikerült sajtó és rádióberkekben kiépítenie, melyekkel egyet­len más emigráció sem rendelkezik. A legerő­sebben érezhető ez d befolyás a Reuter irodá­nál, valamint a BBC-nél, melyek egyes jelen­tései, illetve bemondási módszerei tiszta cseh­szlovák befolyást árulnak el még akkor is, ha nem tudnók, hogy valóban így áll a helyzet. A nagy amerikai hírszolgálati irodáknál (As­sociated Press, United Press, International News Service) is megtalálhatók w csehszlovák vagy csehszlovákbarát alkalmazottak, miként ez Prehala tábornok egyik Londonban tartott konferenciája alkalmával is szóvá tétetett. Az USA-ban elég, ha hivatkozunk a két leghíre­sebb rádiókommentátor Drew PeaTson és Wal­ter Winchell, valamint a legnépszerűbb poli­tikai író, John Gunther abszolút csehszlovák­barát beállítottságára, mely utóbbi pl. „Inside Europe” c. könyvében valóságos rajongással beszél Csehszlovákiáról és a cseh államférfi­akról. A híres amerikai iíjságírónőt, Dorothy Thompson-t viszont Jan Masaryk néhai kül­ügyminiszterhez fűzték meghitt kapcsolatok. Angliában hozzá hasonló szerepet tölt be Eli­sabeth Wiskemann neves angol újságírónő, nem beszélve az angol lapok általános cseh­szlovákbarát tendenciájáról. Ugyanezt elmond­hatjuk a francia sajtó nagyrészéről, valamint egyes svájci lapokról. (A világszerte ismert „Weltwoche ”-nak pl. cseh szerkesztőségi tag­ja is van.) A csehszlovák befolyás érdekes mó­don az osztrák sajtóban is érezteti hatását, el­sősorban a legtekintélyesebb osztrák lapnál, a

Next

/
Thumbnails
Contents