Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-05-20 / 9. szám

MAGYAROK ÚTJA

Buenos Aires, 1953. május 20

7. oldal

Gazdag munkatervvel kezdi új tanévéf a Pázmány Péter Szabadegyetem

A buenosairesi Pázmány Péter® Szabadegyetem megkezdte ezévi munkáját. Előadásait már a Magyar Házban tartja, minden kedden és pénteken este. Egy-egy előadási napon két tantárgy szerepel, egyik este nyolc órakor, a másiki kilenckor.

A Szabadegyetem előadásai után ezévben is feltűnő érdeklődés nyilatkozott meg, a, tavalyi sikeres esztendő tapasztalatai titán a szakszerűség tekintetében tíjabb fejlődés várható. Az eddigi előadások máris feltűnően látogatottak. A májusi munkaterv előadói Petróczy István, Koródy Tibor, Falcione Árpád é3 Mikszáth Antal voltak. A még hátralévő májusra eső előadások így következnek: május 22., péntek Művészettörténeti Dobosi Szabó László); Államtudomány (Dr. Sánta Pintér Gyula), május 2 6., kedd: Természettudomány (Dr. Oláh László); Történettudomány (Dr. Petróczy István), május 29., péntek: Magyar újjáépítés (Dr. Dominits László); Közgazdaságtan (Juszkó József)

Mielőtt lapunkban a Szabadegyetem munkáját ismertető rövid kivonatok közlését megkezdenék, közöljük az ügyvezető bizottság által kiadott 1953. évre szóló tantervet:

Az előadásra kerülő anyag a következő tárgycsoportokba illeszkedik bele:

1. ) Magyar szellemtörténet

2. ) Történettudomány,_

,(A Vatikán folyt.)

(VI. Sándor) lakosztályát is Pinturicchio oly festményekkel hintette be, melyek tárgykör megválasztása és kegyeletes felfogása szempontjából a boldog Angelico művészetétől nem távolodnak el. Raffa,el kora már meghúzta a spirális vonalat a két világ között.

A szomszédban, a Sixtusi kápolnában hátán fekve dolgozott a menyezet képein a titáni Michenangelo. Ez a csodálatos zseni, aki a görög világ biztos érzékével hámozta ki az ormótlan kőtömbből! a szép és erős embert, ez a kemény aszkéta ,aki művészete kincseiért vakságul kapott aranyain nem vette meg magának az élet dúsan kínálkozó örömeit, |Ádám megelevenítésében egy gyermekével gügyögő anya ellágyult melegségével festi meg az Atyaisten lelketöntő ujjaérintését. És ez nem történelmi fejlődés epizódja, hanem az ember tragédiájának fölséges mozzanar ta, mely végső, apokaliptikus akkordban dübörög fel az Utolsó ítéletben, úgy hogy maga az Ember Fia inkább megdöbbent fájdalommal, mint haraggal sújtja le a, kárhozottakat.

Királyokért és pápákért mondott requiemek alkalmával feljajdul a sixtusi kápolnában a Dies Irae reménységet nem vesztett panasza, s az Utolsó ítélet minden stílkritikai, analitikus és anekdotikus értelmezéséről, sőt a nagy alkotóról is megfeledkezik, s csak azt érezzük! amit V. Sixtus a nérói obeliszk talapzatára Íratott Christus Vincit, Christus regna.t, Christus imperat, s ez a világrend képletének végső megoldása. Az ellentmondó világot a mester a firenzei Pietában siratta el.

A vatikáni palota új szárnya a Damazkus-udvarral város felé épült ki. Itt van most a pápa. lakosztálya, a bibornokVállamtitkár hivatala, az előkelő egyszerűséggel bútorozott fogadótermek, s van vízvezetéke, gőzfűtése, postája, táviró- és gazdasági hivatala. Egyik nyugati folyosón Raffael bibliai képei ékesítik a boltozatot, a felette lévőn a geográfiai rajzok folytatódnak', s itt van Ungheria is aranybetüs városnevekkel.

3. ) Államtudomány,

4. ) Közgazdaságtan és Szociológia,

5. ) Természettudomány,

6. ) Filozófia,

7. ) Magyar újjáépítés. (Rendkívüli előadás - sorozatként folytatjuk a Bajtársi Közös- [ ség által rendezett előadásokat,

,,Katonai ismeretek” címén.)

A munkaterv gyakorlati végrehajtására vonatkozólag a következő szempontokat tartotta szem élőt a vezetőség: Azoknál a tárgyaknál amelyeknél lehetőség van az illető tudomány elméleti alapvetésének összefüggő és teljes (bár nem részletezett) elöadására, egy u.n. gerinc-előadássorozatban bemutatásra kerül az illető tudomány módszeres felépítménye.

Vegyük például a közgazdaságtudományt. Néhány előadásban ismertetni lehet az egész közgazdaságtan problémakörét s meg lehet világítani azokat az alapfogalmadat, amelyek nélkül vakon botorkálna a Pénzügytan, Agrárpolitika, Hitel-, Vám-, stb. politika. Ha most tehát Közgazdaságtudomány és Szociológia név alatt szerepel egy „Kollégium” a következő címmel: .,A közgazdasági elmélet története”, — egy másik, előadássorozat szervesen kapcsolódhatik hozzá a gazdaságpolitika bármely területéről mint pl. a. jelen szabadegyetemi évben, az Agrárpolitika. — Ugyanez a rétegződés azonban még tovább mehet és sor kerülhet egy teljesen konkrét kérdés tüzetes tárgyalására, — az előbbi sorozatot követve például a Földbirtokpolitikára, vagy más területre térve át, —a jegybank szerepére, a védővámok kérdésére, stb.

Néha, a, problémacsoport belső természetének vagy az adott lehetőségeidnek megfelelően más szempontból történik ez a részekretörés. — A magyar szellemtörténet c. tárgy esetében pl. nem a belső logika szolgáltatja a felosztás alapját, hanem az anyag gyakorlati tagozódása. A szerves, teoretikus egymásbólkövetkezés helyett tehát egymásmelléhelyezettség, párhuzamosság volt a legkézenfekvőbb megoldás. Következésképp több egyenrangú előadássorozat tölti ki a fentemlitett tárgyat, mint pl. az irodalomtörténet és a művészettörténet.

Az Államtudománynak nevezett kollégium részben politikai, alkotmányjogi, stb. alapismereteket nyújt, másik nagy részét pedig „A magyar belpolitika története 1867-től napjankig” című nyolc előadásból álló sorozat tölti ki.

A Történettudomány „gerinc” «előadássorozata történetfilozőfiai megalapozást nyújt majd, a leg fontosabb „iskolák” ismertetése alapján.

A Filozófia c. előadássorozat célja nem annyira az objektiválódott tudomány ismertetése, inkább a „filozofikus” élet-beállítottság mibenlétét s problémakörét tárja elénk közvetlen formában.

Hasonlóképp a Természettudomány sem a merev formákba szilárdított holt világot veszi vizsgálat alá hanem az egységes vilgképet kiegészítő tudományos elméleteket, va.gy az azokat megalapító tudományos gondolkodást.

Végül: a Magyar Újjáépítés.—

A Szabadegyetem természetesen nem hagyja elveszni az elmúlt év egyik igen értékes szerzeményét, a,z u. n. távelőadást sem.

Bízunk benne, hogy a Szabadegyetem ezévi működése is teljes mértékben be váltja azokat a reményeidet, amelyeket emigrációnk tagjai tiszta szívvel fűznek hozzá.

A cseh-szlovdk propaganda

„...Akármeddig is tartson a csehszlovákä emigráció belső válsága, a torzsalkodásoknak, amennyiben alzok megmaradnak az eddigi vonalon s nem öltenek külpolitikai jelleget, döntő fontosságot tulajdonítanunk nem kell. A csehszlovák emigrációban megfigyelhető személyi és pártcsetepatéknál ugyanis sokkal jelentősebb a jövő szempontjából az a szerep, amit a mindenkori csehszlovák emigrációk „csodafegyvere”, a csehszlovák propaganda játszik az emigráció külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

A csehszlovák emigráció propagandája szinte teljesen politikai jellegű s ebben eltér a románok módszereitől, akik szinte utolérhetetlenül vezetnek a kultúrpropaganda terén. Közismert tényre mutatunk rá, midőn megállapítjuk, hogy a csehszlovák propaganda vezető szerepe viszont a politikáé propaganda terén vitathatatlan a társemigrációk propagandájával összehasonlítva s toronymagasan áll emezek felett.

Ennek oka, a csehek kitűnő propagandaérzékétől eltekintve talán mindenektől ött abban keresendő, hogy a csehszlovák propagandagépezet nem újonnan teremtett valami, hanem még az I. világháború folyamán létrehozott és azóta is gondosan „karbantartott” hálózat, valóságos szellemi Maginot-vonal, melybe a jelenlegi csehszlovák emigráció — miként valami láthatatlan, de annál i íkább érezhető tüzelőállásrendszerbe, kényelmesen bevonult.

A csehszlovák propaganda, illetve a mai csehszlovák emigráció feladatát erősen megkönnyíti az a tény, hogy Csehszlovákia megítélése a politikali szakirodalomban a legutób bi időkig igen kedvező volt, tehát nem kell lekiizdenie olyan előítéleteket, aminőkbe pl. mi magyarok külföldön lépten-nyomon beleütközünk. A jóvéleményt fenntartandó és erősítendő a mai csehszlovák propagandaszervek külön osztálya foglalkozik a csehszlovák szempontból kedvező politikai könyveknek a világ minden részébe való eljuttatásával beleértve nemcsak a külföldi írók, hanem a vezető cseh (-szlovák) emigránsok újonnan megjelent műveit is. Ecélból nyilvántartják a világ nagy könyvtárait s állandó érintkezésben állnak a British Council, valamint az US Information Service szerveivel, melyeknek kiterjedt könyvtár hálózatuk van az egész világon. Mihelyt egy csehszlovák szempontból kedvező könyv jelenik meg a könyvpiacon, fentemlitett osztály külön feladata a1 készülő politikai könyvek felkutatása, azok szerzőinek lehető tájékoztatása, illetve befolyásolása céljából, valamint a különböző évkönyvek almanachok, lexikonok rovatvezetőivel való állandó érintkezés kiépítése. Ez utóbbi tevékenység igen nagyfontosságú, ha meggondoljuk, hogy a nyugati világ politikusainak legnagyobb része Kelet-Európára vonatkozó tudását ilyenfajta lexikonokból, kézikönyvekből meríti, nem pedig személyes tapasztalatból.

A csehszlovák propaganda sikereinek egyik foka éppen ebben a hiányos tájékozottságban keresendő. Mint Y. L. Borin neves cseh újságíró is írja': „...természetesen a nyugati politikusok egy csomó dolgot tudnak Csehszlovákiáról, mindazt, amit Benes propagandája közölt velük. Csehszlovákia fennállásának első húsz esztendeje alatt Benes monopóliuma volt a Csehszlovák Külügyminisztérium és döntő befolyással birt a csehszlovák katonai hírszolgálatnál. Nyugati külügyi tisztviselők és Intelligence Service-k csak Benes követőivel kerültek kontaktusba és ennek következtében Csehszlovákiára vonatkozó tudásuk arra van korlátozva, amit ezektől hallottak. Ha megpróbálod nekik a dolgokat más szemszögből magyarázni, csupán feldühösíted őket, azt hiszik meg akarod zavarni őket hitükben, melyet ők tudásnak tekintenek... ” (Against the Hangman)

Ámbár az itt közölt néhánysoros idézet bizonyos túlzásnak nincsen hijjával, azt hisszük azok írója helyesen mutat rá a nyugati politikusok egyoldalú tájékozottságára, mely sajnos igen súlyos bajoknak volt a szölőanyja az elmúlt évtizedek folyamán s lehet az a jövőben is.

A külföldi csehszlovák propagandának — s ezt nem hagyhatjuk szó nélkül — igen nagy erőt kölcsönöz az a szívélyes jóviszony, melyet a csehszlovák tényezőknek az idők folyamán a világ zsidóságának vezető köreivel sikerült kiépíteniük. Ennek okai sokrétűek és többek között a két népnek a németek elleni kölcsönös antagonizmusára vezethetők vissza. A zsidóság politikai és a nemzetközi sajtóban fennálló összeköttetéseivel igen gyakran segítséget tud nyújtani a csehszlovák propagandának sokszor a nélkül, hogy ez a segélynyújtás tudatos lenne. A probléma ezen részével e helyütt nem kívánunk foglalkozni s csak futólag mutatunk rá alrra még, hogy részben cseh befolyásra vezethető vissza az a sajnálatosan túlkedvezőtlen megítélés, .melyben a zsidóság részéről a magyarságot az elmúlt évtizedekben részesítették.

A csehszlovák propaganda általános adottságainalk rövid taglalása után foglalkozni kívánunk röviden még annak egyes módszereivel. Talán a legfeltűnőbb e módszerekben az a törekvés, hogy a csehszlovák propaganda a háttérben, szinte láthatatlanul igyekszik dolgozni, különösen a világsajtóban. Furcsa tény de nem tudunk arról, hogy a csehszlovák emigráció idegennyelvű nyomtatott lappal igyekeznék híveket szerezni, ami ismét a csehszlovák propagandisták jó ösztönére vall Tapasztalati tény ugyanis, hogy az egyes emigrációk égisze alatt megjelenő emigrációs közlönyöket ab ovo mindenütt óvatossággal, gyakran érdektelenséggel fogadják nyugati körökben, miután abban kirívó propagandát sejtenek.

A saját lapkiadást szándékosan elhanyagolva az évtizedes rutinéi csehszlovák propaganda hosszú idő óta arra helyezi a fősúlyt, hogy: a.) nemzetközi sajtóügynökségeknél barátokat szerezzen s ezeknél elhelyezze embereit,- b.) nyugati újságírókat, kommentátorokat nyerjen meg céljai számára, c.) saiját hírügynökséget építsen ki és vezessen be.

Minden jel arra mutat, hogy a csehszlovák propagandának ezen törekvéseit siker koronázta s különösen az angol fővárosban, Londonban olyan hadállásokat sikerült sajtó és rádióberkekben kiépítenie, melyekkel egyetlen más emigráció sem rendelkezik. A legerősebben érezhető ez d befolyás a Reuter irodánál, valamint a BBC-nél, melyek egyes jelentései, illetve bemondási módszerei tiszta csehszlovák befolyást árulnak el még akkor is, ha nem tudnók, hogy valóban így áll a helyzet. A nagy amerikai hírszolgálati irodáknál (Associated Press, United Press, International News Service) is megtalálhatók w csehszlovák vagy csehszlovákbarát alkalmazottak, miként ez Prehala tábornok egyik Londonban tartott konferenciája alkalmával is szóvá tétetett. Az USA-ban elég, ha hivatkozunk a két leghíresebb rádiókommentátor Drew PeaTson és Walter Winchell, valamint a legnépszerűbb politikai író, John Gunther abszolút csehszlovákbarát beállítottságára, mely utóbbi pl. „Inside Europe” c. könyvében valóságos rajongással beszél Csehszlovákiáról és a cseh államférfiakról. A híres amerikai iíjságírónőt, Dorothy Thompson-t viszont Jan Masaryk néhai külügyminiszterhez fűzték meghitt kapcsolatok. Angliában hozzá hasonló szerepet tölt be Elisabeth Wiskemann neves angol újságírónő, nem beszélve az angol lapok általános csehszlovákbarát tendenciájáról. Ugyanezt elmondhatjuk a francia sajtó nagyrészéről, valamint egyes svájci lapokról. (A világszerte ismert „Weltwoche ”-nak pl. cseh szerkesztőségi tagja is van.) A csehszlovák befolyás érdekes módon az osztrák sajtóban is érezteti hatását, elsősorban a legtekintélyesebb osztrák lapnál, a