Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-05-20 / 9. szám

MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1953. május 20 3. oldal. Pártpropaganda a Szabad Magyarország Hangján Hogyan távolították el Kovách Aladárt a müncheni FEC Rádiótól? A Magyarok Útja már fog­lalkozott a müncheni FEC Ra­dio magyar osztálya körül tá­madt elszomorító válsággal. Hogy nem csupán holmi emig­ráns nyugtalankodás a forrá­sa ezeknek a jelenségeknek, atet legjobban bizonyítja, hogy azokra az amerikai körök is felfigyeltek. A magyar osztály vezetőjét, gróf Dessewffy Gyu­lát most New Yorkba rendel­ték s az ő kihallgatása után sor kerül a mücheni vizsgála­tokra is. Ez az eljárás nyilván szem­benéz most azzal a hosszú be­számolóval, ataelyben Dessew­ffy egyik barátja emigrációs használatra szétsugározza —­­a Szabd Magyarország Hang­ja adásainak feltűnő eredmé­nyeit. Ez a tanulmány mélyen hallgat aízokról a kritikai meg­figyelésekről, amelyeket ré­szint az emigráció közvélemé­nyének közvetítői, — köztük a római emigráns Actio Cha­­tolica — részint a magyaror­szági megfigyelők juttattak Münchenbe. Köztudomású az hogy a Látóhatár c. marxista ^folyóirat a Szabad Magyaror­szág Hangja támogatását él­vezi és egyes tagjainak 50-60 dolláros adományából létesült. A különben jól szerkesztett szemle szerkesztője, Vámos Imre maga is a rádió alkalma­zottja s a magyar osztályon belül Kovács Imrét képviseli. De a Szabad Magyarország Hangjában nyert alkalmazást Pap László, a lap kiadója is. aki Budapesten az orosz meg­szállás alatt a Bibliotéka nevű kommunista könyvkiadó vál­lalat társtulajdonosa volt. Pap kommunista útlevéllel és ösz­töndíjjal került Párizsba, e­­gyenest onnan szerződtette őt a rádióhoz Dessewffy. . .A rá­dió pályadíjait is általában a Látóhatár munkatársai közt osztják szét, azok közt r toll­­forgatók között, akik a mik­rofon előtt valamivel burkol­tabban kifejtett marxista mun­kájukért már úgyis megkap­ják a rádiótól magas fizetésü­ket, a nyugati világban szabad mozgást biztosító vizum-lehe­­tőséget, PX-kártyát, lakást és költségmegtérítést. ^csenek lenni ahhoz, hogy meg­állapíthassuk, ilyen körülmé­nyek között a Szabad Magyar­­ország Hangja sem szabad, sem magyar nem lehetett. A magyarországról érkezett figyelmeztetések —látva, hogy a hónapok óta küldött észrevé­teleket Dessewffy nem veszi figyelembe — a müncheni rá­diópalotát megkerülve jutot­tak illetékes kezekbe, hangsú­­solyva azt a veszélyt, amit a nyíltan nvraxista irányba for­duló rádióadások szakszerűt­len, tájékozatlan, nivótlan mű­sorsugárzása jelentett. ,\ rá­dió például hónapokon keresz­tül foglalkozott a csupán né­hány kommunista vezetőt é­­rintö magyarországi antisze­mitizmussal. A hazai rádióhall­gatókban nem ok nélkül kel-A müncheni rádió-diktátor A müncheni rádió magyar osztályának válsága az első félév sikeresnek mondható munkája után kezdődött, de voltaképpen az amerikai el­nökválasztások idején mélyült el. A magyar osztályon a vá­lasztás előtt megindult a bán­tó és illetéktelen propaganda Stevenson mellett s ugyanak­kor fenyegető listákat köröz­tek azokról a munkatársakról, akiket, demokrata győzelem esetén el kell távolítani a ma­gyar osztályról. Ezek főleg jobboldalinak számító, vagy politikailag neutrális munka­társak voltak, akik egyébként — jellemzően Dessewffy látó­körére — a rádió erősen ha­nyatló műsorában még mindig a színvonalat és a szakértel­met jelentették. Ez az Ízléste­len pártosság még az amerikai választások után sem fejező­dött be. A munkatársak Eisen­­howerről szóló méltató cikkeit Dessewffy a legotrombább cen­zúrának vetette alá. A magyar osztály egyes tag­jai régóta érezték Dessewffy diktatúráját. Érthetetlen, vagy nagyon is érthető módon nem csak a bolsevizmus ellen szóló írásaik szovjetellenes élét i­­gyekezett állandóan tompítani, de az utóbbi időben elzárta a hírosztály munkatársait a leg­frissebb magyarországi érte­sülésektől s annak csupán az általa egszűrt anyaga jutha­tott a Hírosztályhoz, ugyan­így bevezette Desewffy, hogy a rádió munkatársai az emig­ráció lapjaihoz szánt cikkei­ket neki előre bemutassák. (Ez a rendelkezés nem érintette a Látóhatár munkatársait.) Azt is megakadályozta, hogy a rá­*fdió egyes szektorainak vezetői személyes kapcsolatokat tart­sanak fenn az amerikai veze­tőkkel és előtte bűnnek szá­mított az is, ha valaki New Yorkkal levelezett... A leg­­felháborítóbb volt azonban, hogy Dessewffy megtiltotta, hogy a rádió munkatársai pri­vát életükben olyan szemé­lyekkel érintkezzenek, akik nem tartoztak Dessewffy hívei közé. Megtörtént, hogy egv­­egy kávéházi találkozó miatt a magyar osztály diktátora raportra hívta a „bűnöst” és tudtára adta : ha ez mégegv­­szer előfordul, akkor... igen, akkor elbocsájtását fogja ja­vasolni az amerikaiaknál. Dessewffy szembefordul érdekeivel... A he nem avatottak előtt hihetetlennek tűnnek ezek a jelenségek, amelyek nyilván az oroszok által megszállt és terror alatt tartott Magyaror­szág bolsevista légköréből szi­várogtak ki a szabad nyugati világba. Tudnivaló ugyanis, hogy az a boldog emigráns­halandó, akire a sors kegye folytán választás esett, hogy képességét a rádión keresztül a bolsevizmus elleni küzdelem­ben hazája és a nyugati ke­resztény világ javára haszno­sítsa, -—■ többnyire a harmadik vagy ötödik országból érke­zett Nyugat - Németországba, de sokszor tengerentúlról, ahol kis DP-egzisztenciáját múr­­már megteremtette. El lehet képzelni, milyen kiszolgálta­tottságot jelentett ez, a rádió­­diktátor kénye-kedvének, és politikai vonzalmainak. Nem kell az emigráció böl­* tett keserűséget és csalódást ez a kampány, amely a szór­ványos, látszólag antiszemita intézkedés elmúlta után is csak ezzel polemizált, megfeledkez­ve az egáltalán nem szűnő ma­gyar-üldözésekről. Ezeknek a­­datait, az Information Section által sok pénz áldozat árán megszerzett híranyagot nem kapták meg a rádió munka­társai. A Szabad Magyaror­szág Hangja megalakulásakor rendszeresített és eredményes­nek mutatkozütt műsoívmeg­­beszélések is végleg elmarad­tak. Az újonnan menekültek kihallgatását pedig Dessewffy két belső bizalmasa végezhet­te. Felvetődik a gyanú: mifé­le biztosítást kötött a rádió vezetője, hogy maga akarja i lerombolni vállalatát? ^még Márjás Viktor, aki már a háború előtt Párizsban élt. Nem rosszszándékú, közepes tehetségű újságíró. Általában olyan rovatokkal foglalkozik, amelyekhez senki sem ért. Ő ajnlja a magyarországi házi­asszonyoknak azokat a kiváló ételrecepteket, amelyek kellé­kei évek óta nem kaphatók szegény országunkban. A rá­dió első válságának idején, 1952 augusztusában jutott na­gyobb szerephez, amikor Thu­­ry Lajos hatalmát, — bizonyos 1800 márkás vizsgálat miatt — megnyirbálták. Thuryné harca a mikrofonért A müncheni Free Europe Radio magyar deskjének éle­tében beállott válság megérté­séhez szükséges, hogy annak felépítését is ismerjük. Az amerikaiak eredetileg Dessewffy Gyula vezetésére bízták a magyar rádióadást, de külön szervezték a Hírosz­­tál.yt, a Szerkesztőséget és az úgynevezett Produkciót, ma­guknak tartva az irányítást az Information, Monitoring. Research és Archívum ma war tagozatának vezetésében. Des­­sewwffy. — bár nem szakem­ber — első időben jól vezette munkakörét, amelv főleg sze­mélyzeti. reprezentációs, szer­vezési kérdések irányítását és felügyeletét jelentette. Az c­­gyes osztálvok vezetésére már szakemberekre volt szükség. A szerkesztőség élére egy ré­gi. jóupvű újságíró. Thury La­jos került, a hírosztályt a Ma­gyar Távirati Troda volt szak­embere. László Tstván vette át, n produkciót, Kovách Aladár vezette, aki mint irodái mi. színházi, rádió-szakember és dramaturg látta el a műsor művészi részének irányítását. A szerkesztőség összeválo­­gatása már kevésbbé volt sze­rencsés. Ezen a poszton Thurv Lajos a magyar desk második diktátorának bizonyult. A szerkesztésbe senki bele nem szólhatott, kivéve Thurv mar­xista barátait, akik tagadha­tatlan mozgékony emberek, de évtizedek óta nem éltek Ma­gyarországon. s a magvar e­­migráció nagy küzdelmét is a 18-as forradalom és a 45-ös .demokrácia” rózsaszínű szem üvegén nézik. Egvediil Sztan­­kovich Viktor, a kiváló újság­író. a londoni BBG volt külpo­litikai munkatársa jelent ki­vételt. Külpolitikai cikkei, és Myugat életéről szóló hiteles ’s színes beszámolói. — nem kevésbbé remek orgánuma —: általános Ijetszést keltettek. Ezt már nem mondhatjuk el Mikes Imréről, a belpolitikai A Hírosztály élén álló Lász­ló István ellen vetődtek föl annakidején az első kifogások. László nem akarta tudomásul venni a .műsorpolitika marxis­ta szempontjait. A hírek hite­lessége, azok legcélravezetőbb feldolgozása, Rákosiéknak leg­fájóbb módon való feltálalása érdekelte csupán. Mintegy fél­esztendeje olyan hírszolgála­tot létesített, amelynek ered­ményei. nyugati és hazai je­lentések alapján egyaránt az összes társemigrációk rádió­adásának élére állították a Szabad Magyarország Hang­ját. A desk marxista vezérka­rának ez már nem tetszett, a­­zóta már határvonalat vontak s többek közt nyiltah megpa­rancsolták, hogy a pesti kom­munistavezéreket — magasabb szempontokra való tekintettel — ne.m szabad névszerint tá­madni ... Nagy sikert ért el Kovách Aladár szakavatott vezetése a teljesen függetlenül irányított Produkción belül. Ő szerkesz­tette a műsor színes részét, ünnepségek programját, ö ren­dezte óriási szaktudásával a rádió hangjátékát, zenei műso­rát, ő vette kezbe a rendezők, színészek, bemondók művészi nevelését. Természetes, ez volt a legkényesebb munkakör is egyben. Kovách Aladár dön­tött a rádióhoz szerződtetni a­­karó előadók, írók képessé­geinek megítélésében. E téren El Mejor Estado Social del Mundo ¡ ^YBR por la mañana concu-« rrieron a la Casa de Gobier­no para testimoniar su adhesión y lealtad al primer mandatario, j general Juan Perón, el gober­nador, doctor Luis Cárcamo; el vicegobernador, doctor Enrique Roulet y legisladores de la pro­vincia de Santa Fe. La reunión tuvo efecto a las 8.30 en el sa­lón de acuerdos de la Presiden­cia, lugar al que llegó el gene­ral Perón acompañado de los m, nistros del Interior y Asuntos Técnicos y por el edecán naval de servicio, capitán de fragata Ricardo Lascano. A continuación, acallados los aplausos con que fueron recibi­das las palabras del legislador santafecino, pronunció un dis­curso el general Perón, quien, tras agradecer la visita dijo, en­tre otras cosas que para “gober­>«nar es indispensable una organi­zación” e hizo hincapié en que lo fundamental son los hombres. Al respecto, consideró “impor­tantísimo” que se vaya “pensan­do seriamente en el proceso se­lectivo de los hombres que deben ejercer la función pública”. Preguntó después el general Perón qué país puede ostentar el estado social que presenta el nuestro a través de una justicia social y de un porvenir económi­co consolidado, y más adelante sostuvo que “el estado social ar­gentino es el mejor estado social del mundo”. Al término de la reunión los legisladores obsequiaron al ge­neral Perón con artísticos libros conteniendo el texto de discursos y conferencias pronunciados en Santa, Fe acerca de los objetivos del Segundo Plan Quinquenal. Kemény Gyuri a kétéltű közgazdász 'főmunkatársról. Ö nagyszerű­en ismeri a magyarországi zsi­dókérdést, nagyszerűen védi a zsidóság sérelmeit, magyar dolgokban azonban elfogult. Egyéb kommentárjai hitelét is sokszor vonzó, sokszor nagv­­képű stilusfordulataival, és é­­neklő beszédmódjával rontja le. A magyar kommunista í­­rók és az októbrista „hagyo­mányok” nem találhatnak ná­la hűbb védelmezőre. Thurv Lajos közgazdasági munkatársa Kemény György. 1945 után államtitkár volt, Rákosi bizalmasa és a Gazda­sági Főtanács tagja, a B-lis­­ták és nyuedíj-elvonási rende­­letek szerzője. Ő szövegezte a Magva r-éíroV jet kereskedelmi szerződést és még egy csomó rabló-rendelkezést, 1946-tól a terror-törvények egész soroza­ta alatt szerepelt neve a kom­munista Magyar Közlönyben. Idekint megelékszik azzal, hogy csupán marxistának vall­ja magát és újabban Bevan-t tartja ideáljának Varga Jenő helyett... Hogy ő mit keres az antibolsevista magyar rá­dióadás szerkesztőségében, azt csak Dessewffy tudná meg­mondani. A szerkesztőséghez tartozik

Next

/
Thumbnails
Contents