Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-04-16 / 7. szám
2. oldal. Buenos Aires, 1953. április 16. MAGYAROK ÚTJA CSEHSZLOVÁK ÁBRÁNDOK ES A VALOSAG — Szlovák vélemény a cseh emigráció törekvéseiről Igen helyesnek tartom, liogyjj a magyar emigráció őrhelyeiről egyre nagyobb figyelmet tanúsítanak a z úgynevezett „csehszlovák” probléma iránt. Mi szlovákok is örömmel olvastuk a.Magyarok Útja legutóbbi számában megjelent cikket a csehek északamerikai előnyomulásáról. Leszögezhetjük, hogy a szlovák-miagyar viszony jövőbeli, bárminő eshetőségeitől függetlenül mindkét népnek közös érdeke, hogy a cseh kérdést felszínen tartsa és ezt a mindkettőnkre egyformán ¡veszedelmes problémát külpolitikai vonalon is vetítse, ellensúlyozva a cseh propagandamunkát. Mi önálló Szlovákiát akarunk s ehhze való jogunkat lehet vitatni, politikai, vagy gazdasági elvek alapján. A magyar emigráció azonban nem cselekszik helyesen, ha e helyett a szentistváni Magyarországot kínálja felénk, mert ezt a fogalmat épp a cseh propaganda és a cseh nevelés végképp eltorzította a fiatalabb nemzedék előtt. Mi, öregebb szlovákok, akik még benne éltünk N agy-M agyarországban, tudjuk, hogy a szentistváni állameszme a maga földrajzi, történelmi szükségszerűségében akkor is ugyanolyan nagy értéket képvisel, ha lemondunk erről az elnevezésről Szlovákia ! Ez a szó nekünk álom yolt. És l^tt pillanatnyi valóság. S mi lesz? Valószínű entlék, szép illúzió. Kinek árthat ez. például egy ¡nagyobb államszövetség keretein belül? Á szentistváni állam konstrukciója ugyanúgy megadja a Kárpát népeinek ezt a kiváló, kipróbált történelmi adottságot, ha a magyarok belenyugszanak egy önálló .Szlovákia létezésébe. Az értelmes és iskolázott, messzebbre tekintő szlovák vezetők, — mert ilyenek is vannak — úgyis eleve számolnak avval, hogy ez az önállóság nem lesz sokkal több egy jó és tisztességes, a dunai egyensúly által garantált szlovák autonómiánál. Aminthogy előreláthatólag ilyen „autonómiákká” fognak változni az összes európai államok, az Egyesült Európa kijelölt régióin belül. A magyar-szlovák viszonyt az egész középeurópai egyensúlyt veszélyezteti tehát a cseh manőverezés, anely a bene.si iskolán kérész- * ül abban a nagyhatalmi ábrándban szeretné ringatni a 'sebeket,, hogy hét .milliónyi, fülönben szorgalmas, müveit, izociálisan gondolkodó nép iralkodhat majd másik hétnillió nem-cseh ember fölött. Szándékosan írtam le az utolsó jelzőt á. cseh nép mellé íogy „szociálisan goldolkodó”. Ez igaz. Ők, Benes útmutatása szerint időben megszimatolfák ezt a koreszmét és államuk negalakítására fölhasználták, j Lényegében azonban ez a de- | mokratikus magatartás nem működött , mert ez a demokrácia csupán a cseh érdekek eszköze, fegyvere volt, még bent az országban is, kifelé pedig csak a gyűlöletet sugározta. Benes például hipokrita módon örökké azt emlegette, hogy Magyarország és Csehszlovákia viszonya csak akkor javulhat meg, ha Magyarország kellőképp demokratizálódik. Ugyanekkor, ugyanez a Benes avval akarta megnyerni a magyarokat, hogy ne kívánkozzanak magyar uralom alá, mert a demokráciát csak Csghszíovák i ában találhat!;<á k meg. Ez a két tétel erősen ellentmond, mint legtöbb benesi igazság. Ez esetben ugyanis Benesnek érdeke lett volna, hogy ¡Magyarország soha ne legyen demokratikus, mert abban a pillanatban fölöslegessé válik, hogy a magyarság az ő összeeszkábált . országához tartozzék. Ilyen ellentmondások, izzadságszagú propaganda-erőfeszítések jellemzik a mostani cseh emigráció munkáját is, amely a számára sokszor kedvezőtlen világpolitikai fordulatokat is úgy igyekszik átértékelni, hogy abból a cseh ügynek, — illetve a „csehszlovák” ügynek haszna legyen. Ezt az állandó éberséget és mindig ugrásra kész rugalmasságot megalapozza azonban a benesék által megteremetett „csehszlovák” fogalom szívós, már szinte öntudatlan ismétlése. Ez1 a szót ők úgy ejtik ki, mint ha a világon sose léteztek volnék csehek, csak ez a Micsurint megelőző «népkeresztezés, amely bennünket, szegény szlovákokat, minden tiltakozásunk és irtózásunk ellenére, világos nappal, a világ szeme előtt úgy olvaszt össze a cseh néppel, mintha már a bölcsőnk is ott ringott volna valamikor" « cseh királyságban,, mintha ni is vereséget szenvedtünk colpa a fehérliegyi csatában. Nem tudom elképzelni, hogy ¡ íz a világcsalás újra sikerül- | jön! Igaz, hogy a nvugati vi- | tág régóta nagyot hali és rö- | ciden lát, ha a Dunaanedence relé tekint és milliók fogcsikorgatása és észvesztő gúnvsacaja között „bedőlt” példá- ¡ ti a cseh történelemben dicső j , Anabasys ”-nak emlegetett jseh dezertálás meséjének is. Ma azonban, a hírközlő szervek fejlettsége, a* egész földgolyó jelentékeny megkisebbedése után ilyen szemfényvesztésekkel aligha lehet újra országot alapítani. Még akkor sem, ha ezt a történelmi csalást épp e hírszervek foggantyúi mellett ülők támogatják, éppen azok, akik mint a prokommunista szláv előretörés nyugati élcsapata azért buzgólkodtak tegnap, ami ellen ma a cseh emigráció is küzd. Vagy küzdeni látszik. Nem kétséges ugyan, hogy a csehek őszintén szeretnének megszabadulni a kommunistáktól, épp azért, hogy tovább építsék a maguk kis, belső kommunizmusát, más népek elnyomását. Ez a cseh törekvés csak méreteiben különbözik az orosz bolee vizmust ól s bármint álcázzák. komunizmus az. A hivatalosan kiadott, aztán csak óvatosan terjesztett, kissé elhamarkodott newyorki eseh Programm is nyilván ennek a belső rejtett kommunizmusnak egyik megnyilvánulása. Ez például egyáltalán nem is tud nem is emlékezik már arra, hogy Szlovenszkón magyarok laktak. Felénk szlovákok felé igen sokat Ígérget ez a eseh Programm, mi azonban ezeket az Ígéreteket jól ismerjük még a benesi időkből. Ha mégis volna köztünk, aki hinni szeretne a cseh kiáltványnak, 'annak is eszébe kell jusson, hogy mi lett odafönt a magyarokkal ? Ezek szerint arra is számíthatunk, hogy egyszer a ■szlovákok létezését is így elhallgatják Perutkáék s mindnyájan eltűnünk a csehszlovák nirvánában. A eseh ambíciók azonban ez úttal nem olyan veszélyesek, mint ezelőtt. Nemcsak afeért, mert hiányzik Benes a nagy varázsló, aki a legellentétesebb helyzetben is azonnal megtalálta azt a pontot, amire a cseli " uralmi törekvések ''.'.támaszkodhattak. A kor nagy áramlata, amely egy új háború u- I tani rendezés során még jobban megerősödik, az Egyesült Európa gondolata nem kedvez a eseh terveknek. Bizonyára fokozatosan valósul meg majd ez a nagy emberi gondolat, amely végeredményben a legtöbbet vérzett európai kisnépeket végre egészen bejuttatja Európába és megakadályoz- ; za, hogy a Becsen túli leríile- j teken. különböző érdekekért tomboljon időnként a testvérharc. Ez m koncepció legalább annyira európai érdek, mint amennyire érdeke a kis népeknek. íme, milyen furcsa jelenség! A csehek, akik kéjesen vetették bele magukat mindig a „koreszme” új áramlataiba, valami riadt fagyossággal pislognak az Egyesült Európa gondolata felé. Igen. mert e gondolat még átmeneti formájában sem kedvez a csehszlovák címszó alatt rejtőző, kisebb kaliberű imperializmusnak. Ne essünk azonban a csehek hibáiba s mialatt megütközv ■ olvassuk a cseh propaganda hazugságait, ismerjük el hogy a benesi eszmék elburjánzó tenyészete alatt létezik egy olyan hagyománya is a cseh gondolkodásnak, amely a maga cseh mivoltában keresi a megoldást és nyíltan vallja, hogy a cseheknek föl kel] adniuk a csehszlovák ábrándokat. Nem egyedüli ebben Prelgala, vagy Miksche. Ők nyíltan hangoztatják a csehszlovák állapot tarthatatlanságát és követelik a Csehszlovák állam gondolatának eltörlését. Miksche tovább ment. mikor kimondotta, ¡hogy „Csehszlovákiának természetes részeire való szétbontása kiküszöbölné a csehek, magyarok, szlovákok, osztrákok közötti igazi unió legfőbb akadályát”. Ez a hang a cseh emigrációban ma még nem népszerű, de MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibolse vista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok útja Kiadóvállalat. —- Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Reconquista 358, Buenos Aires Telefon: 3¡2>- 3,068: interno 9. A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyomda-vezetők: Kerecsenül Kiss Márton és Vörösvári István; Braziljai kiadóhivatali vezető: Király Géza, — Caixa Postai 1928. SAO PAULO MEGBIZOTTAINK: Európa: Hungária, München 23 Postfach 200, — Németország Chile: Szt. István Kultúregyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene L i t s, 333.|a, Maroubra Road, Maroubr^ SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 271?, Elöfiz. 1 évre 34.- bolivár Kéziratot nem örzünk meg és nem küldünk vissza! Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 4 0.- argentin peso. FRANQUEO PAGADO Concesión N9 4182 TARIFA REDUCIDA Concesión Nq 4548 > O ¿ o n> 33-• m 2 o (Vezércikk folytatása.) rolná tovább és eredményesebben a magyar százezreket. Kecskeméti barack, vagy vodka helyett egy kis sligovicát innánk és 'megáldanánk az angol konzervatizmust, amelynek — íme — sikerült felszabadítani a szép magyar hazát. A világ-malenkowizittus helyett társországai lehetnénk a világ-titoizmusnak. A csapi határon nem sztálinista-leninista szurony villogna többé, hanem — ó, mely gyönyörűség ! — felszabadító és mindent megváltó jugoszláv-bolsevista bajonett. Made in Graet- Britain! Ismételjük: a sligovica nemes és tüzes ital. Azonban, ha Mr. Churchill, — mint Pithy a gömbjében — csak ezt a jövőt látja a vasfüggöny mögötti népek számára, akkor a sligovicát : igya meg maga ! EURO PA Ékszer- és óras/,aki>/lct VÁNDOR és P K TÉR Gri. JUAN D. PERON (ex Munro) 1'etil kétséges, hogy ennek igazsága felöl fogja meggyőzni az idő a ma még álmodozó, vagy gyűlölködő „csehszlovákokat”. Valószínű, ilyen józan állásfoglalás Prágának is magaísabbrendű szerepet biztosítana. ebben a magyarok is., szlovákok is belenyugodnának, mindazokkal együtt, akik nem; kegyosztó nagyhatalmak érdekeinek mérlegén, hanem a, sajtolta, földrajzi, történelmi és . társadalmi összetartozás szilárd talaján állva képzelik el a békét, a maguk és egymás békéjét. (dr. Z.);
