Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-03-27 / 6. szám
6. oldal. Buenos Aires, 1953. március 27. MAGYAROK ÚTJA német rétegeket. sőt elsőrendű érdeke lesz elősegíteni egy olyan megoldást, mely ezek végleges letelepítését a német határokon belül tenné lehetővé. Ilyen elgondolás, ha létezik is. mindenesetre tudtunkkal nem képezi nvilvá nos vita tárgyát. A jelek, mint pl. az Auslanddeutsche Institut statútumának mult évben történt megváltoztatása arra engednek inkább következtetni, hogy ezidőszerint a német kormány. bárminemű beavatkozás látszatát elkerülendő. nem óhajtja irányítani a Németország határain kivül élő vagy onnan származó németség elhatározásait. Tgv jelenleg nem ellenzi sőt inkább jónéven veszi. ha az egyes dunai országokból származó Lnndsmannsohaftok képviselői külön-külön igyekeznek eligazítani jövendő hazatérésük ügyét az egyes emigrációk vezetőivel. A német kormánv jelenlegi, érdektelenséget mutató magatartása mögött azonban minden bizonnyal érlelődik valaminő álláspont, vágy koncepció a népinémetség jövendő sorsát, a Dunavölgv életébe való esetleges újabb beilleszkedését illetően. E felől nyilvánosan találgatásokba bocsátkozni még korai lenne, csupán azt jegvezzük meg. hogy e koncepció kialakulását kisebh-nagvobb mértékben a népinémetség vezetői s az egyes dunavölgyi emigráeiók tevékenysége is befolyásolni fogják, illetve az bonvolult kölcsönhatások eredményeként fog valószínűleg megszületni. Minden koncepción, tervezgetésen túlmenően azonban a „hazamenni vaev nem menni” nagy dilemmája eldöntése a kiűzött népinémet tömegeken áll vagy bukik elsősorban s ez a tény az. melyet sokan szem elő! tévesztenek az emigráción politikában. Legelőször is meg kell állapítanunk azt. hogy ez a tömeg, mint kezelhető, irányítható egység, állandóan fogy s egymástól elszórtan, szigetekként foglail helyet a német tengerben, mely szigetecskék partjaiból lassan, de biztosan egvre nagvobb részeket mos el és ragad magával a zajló élet, hullámverése, nem beszélve a kivándorlók tízezreiről. Az ö=^znémetségbe való fokozatom beolvadás, különösén a fel" növekvő fiatalságnál, szinte alig kerülhető el, sőt az érintetteknek ez kívánatos ex'sztenciális érdeke is gvakran. nem beszélve arról, hogv ennek a fiatalságnak gvermekéveire a háború es a kiűzetés borzalmai sötét lidércnyomásként nehezednek s vaimi kevés szén emlékük maradt az egykori Heimatból. melyhez a szülök és nagyszülők még annyira ragaszkodnak. A beolvadás vagy kivándorlás következtében a kitelepített németség, különösen pedig a svábság vesztesége mintegy 25 %-ra tehető ma s ha a felszabadulás még néhánv évig várat magára. a mérték közel fog járni az 50 %-hoz. Ez azt jelenti, hogy midőn a hazatérés órája üt. annak hangjára csupán a kiűzöttek fele fog komolyan felfigyelni s a másik fele. a hazatérés szándéka nélkül — legfeljebb csak jóvátételért jelentkezik majd. Az állandóan csökkenőben, beolvadóban lévő népinémet tömegek érdeklődésének középpontjában már ezidőszerint is a.z a jóvátétel áll. melyet visszatérésük esetén, vngv a felszabadulás esetén kapni remélnek. E jóvátétel tekintetében sokhelyütt túlfűtött várakozások tapasztalhatók. amit indokoltan vagy indokolatlanul táplálnak az egyes einigrációs csoportokkal létesített — nézetünk szerint inkább szimbolikus jellegű megállapodások. Súlyos csalódások forrása lehetne, ha a népinémetség e tekintetben túlzott illúziókba ringatná magát. Tény ugyanis az, hogy a kitelepített német tömegek jog- és vagyonfosziása csupán előjátéka volt a Vasfüggöny mögötti országok egész lakossága tervszerű kifosztásának s csaknem bizonyosra vehető, hogy a visszatelepülök jobb gazdasági helyzetben lesznek majd, mint az odahaza,maradt meggyötört. mindenükből kisemmizett, rabszolgasorsba taszított milliók. Ilyen helyzetben túlzott követelésekkel fellépni a kifosztott szülőfölddel szemben súlyos lélektani hiba lenne, mely eleve megronthatná a visszafogadok és a visszatelepülök között a viszonyt. Az adott körülmények között azt a magyar álláspontot kell a leghelyesebbnek és legbecsületesebbnek tartanunk, mely a jóvátétel kérdésében nem tesz különbséget magyar és sváb közölt, s ugyanazt az előre meg nem határozható mértékű jóvátételt biztosítja a magyar állampolgároknak. jóvátétel kérdését komplikálja (vagy végső fokon esetleg egyszerűbbé teszi) a nyugatnémet kormánynak az a törekvése, hogy leg alább részben, a maga részéről is kárpótolja a háborús veszteséget szenvedett népi tömegeket. beleértve a kitelepítetteket is, az u.n. Lnstenausgleich által. A Lastenausgleich a legnagyobb arányú s a maga nemében páratlanul álló megsegítési akció, melyet egy állam saját polgárai megsegítésére valaha is kezdeményezett. Az akció az épenmaradt va"vonok stb. megadóztatásával mintegy 50 milliárd DM-et igyekszik előteremteni belső jóvátétel céljaira. A kitelepítettek elvesztett vagyonának összeírásai német alapossággal már megtörtént és azok részbeni kárpótlása a német kormány részéről meg fog történni. Bizonyosra vehető j ¡ azonban, hogy az így kifizetett összegekről szóló számlát Németország, ha ennek ideje elérkezik. — prezentálni fogja, mégpedig azon országok kormányainak, melyektől a kitelepített németség jóvátételt vár. Egy ilyen számlabenyújtásnak jogi alapja vitatható ugyan, morális indokoltságig, azonban nem tagadható, különösen Prágával, vagy Belgráddal szemben nem, ahol székelő kormányok nemcsak a népinémetek kiűzésében, hanem abban a kegyetlen irtóhadjáratban is előljártak. mely sokszázezer szudétát és svábot juttatott tömegsírba. A kihullott vért aranvban kárpótolni ugvan nem lehet s azért legfeljebb vassal és ¡ acéllal szoktak a népek megfizetni, mindamelj lett azonban éppen napjainkban érik prece- I dens a kérdés modern kezelését illetőleg. Gondolunk itt a német-izraeli kártérítésre. Bonn kártérítést nyújtott azokért a veszteségekért, melyeket a Hitler korszak alatt a zsidóság szenvedeti . A népinémetek sorsa sok hasonlóságot mutat fel a zsidóságot ért tragédiával s a bonni kormány Tzrealnek adott; jóvátétele nemcsak kiengesztelési és morális gesztus akar lenni, hanem minden bizonnvn] törekvés is egy olyan precedens megteremtésére, melyre egv jövendő német kormány hivatkozhat mint jóvátételi formára népinémet viszonylatban, (folyt.) Vörös Vihar! Vürös Vihari Vörös Vihar! • • VÖRÖS VIHAR! az emigráció ’lágy könyvsikere! ára csak 19 pesó! Pontos hirdetés • Angóranyulakat kaphat, angóragyapjút eladhat, vagy angóra készárut rendelhet: Angora Farm Villa Grál. Belgrano (Calamuchita). Ugyanott angóra és házinyúl tenyésztési tanfolyamot tartunk. • Qtven válogatott magyar mü, szépirodalom és próza egytételhen vagy egyenként eladó. Cím a kiadóhivatalban. • Kanada területén való forgalmazásra keresek 16 mm-es magyar filmeket, kölcsön, vagy megvételre. Cím: Alex Pustaseri, 615-7th Ave. S. LETHBRIDGE, Alta, Canada. • önálló munkára alkalmas vil- f lanyszerelöt keresünk azonnali ! belépésre. Telefon: 740-5315. | • Táskafrógép 400.- pesőért el- j adó. Érdeklődni lehet Papp Já- ! nosnál, Calle Sanchez 2 2 63. Te: I lefon: 58-6676. • Intellektuel biztos jövedelmű, megértő élettársat keres közép- j korú hölgy. Jó háziaszony, köz- j ponti lakással, üzleti lehetőség fifty-fifty. Föpósta restante C. I. 4042893. • Bármit akar venni, vagy elad- | ni — hirdessen a Pontos hirde-1 tésben. Soronként egy peso. í ÚTLEVÉL! ÁLLAMPOLGÁRSÁG : megszerzéséhez szükséges iratok birtokába juthat dr. E. A. ALVAREZ ügyvéd segítségévei. — Méltányos árak! Érdeklődjön a Magyarok ltja kiadóhivatalában személyesen, telefonon, vidékiül levélben. (válaszbélyeg mellékelendő.) Reconquista 558, T.E.32-3068 WECKER L E S I M O N Elsöosztályú úri szabómester vállal hozott anyagból is, a legkényesebb ízlést is kielégítően férfiruhavarrást. TACUARI 462 CAPITAL M0T0RCEA MOTORES ELECTRICOS Compañía de Construcciones Electromecánicas Soc. de Resp. Ltda. — Capital $ 500.000 Luis María Campos 70-84 Buenos Aires SZEMORVOS DR. ARISTIDES Z A N E I, L I Rendel: hétfőn, szerdán, pénteken 10-10 óra között Medico oculista de los hospitales Español y I’iñero K é rjen órát! M ARMOL 243 T.E.: 88-3502 (Rivadavia 4300 magasság!) Mokrámy fiambrériájában mindig friss árut kaphat! La valle 370 T. E. 31 — 2573 Ékszer s márkás-óra nagy választékban! Ékszer- és órajavítás, készítés és átalakítás! Kovács Cyula VILLA MARTELI,!, Lnprida 37U7 Vonattal: Presidente Peróntól Padilláig, vagy J. B. Justoig. Kollektivó: 19, 267, 203, 114.
