Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-12-31 / 24. szám

8. oldal Buenos Aires, 1953. december 31. MAGYAROK ÚTJA ÜZENET A PALACKBAN... Csile magyarsága így üdvözölte a magyarul beszélő kommunisták által elszigetelt világbajnokainkat Az egyik neves emigráns új-« ságircnk „paiackbazárt üzenet - hez hasonlítja a magyar ifjúság sportolj esi tmenyeit, melyekkel a világ figyelmét állandóan a ha­lál mesgyéjén járó Magyaror­szágra irányítják. A tüneményes olimpiai szereplés után az Olasz ország, majd Anglia telett ara­tott vnagraszóló labdarúgó győ­zelmek következtek, majd mi itt Csiiében személyesen is tanúi lehettünk egy ilyen „palackba­zárt üzenet elindulásának, . a modern pentatlón világbajnoki küzdelmeinek során. Talán jegyezzük ide mindjárt bevezetésül, hogy a hazai nem­­zetgyiikos, moszkovita rendszer­nek ma nincs nagyobb ellensé­ge, mint ezek a győzelmek! A reszvetlen, önmagával megha­­soniott nyugati világ süket fő­iekkel és vakon megy el egy év­ezredes, nagykulturajú nép tö­megsírjai mellett és nincs sza­va, nincs könnye az emberi ér­tékek pusztulása és az emberi szenvedés számára. De figyel és lelkesedik ha sportgyőzelmeket hall és egy berúgott győztes gól, vagy egy világrekord alatt futott 4000 méteres táv felnyitja a sze­mét és meglátja a megtöretett nemzet testéből kiömlő vért is, amely mellett eddig részvétle­nül es hideg szívvel ment el. A magyar fiúk világraszóló sportgyőzelmei így kerülnek a történelem lapjaira és ha egy­szer majd megszűnik a pokol hatalma felettünk, márványba kell v esetnünk neveiket, hogy minden idők magyar generációi tiszteleghessenek a szabadság­­harcosok előtt! * Az 1953 évi modern pentat­­lon-világbajnokság megrendezé­sére Csile kapott megbízást. A verseny színtere a kies, tenger­parti Santo Domingo katonai sporttelepe volt, ahol a követke­ző nemzetek mérték össze erői­ket: Argentina, Brazilia, Csile, Nagybritánia, Magyaror­szág, Svédország, Svájc, USA és Uruguay. A csapatok repülőgépekkel ér­keztek, s köztük — a talán leg­nagyobb érdeklődéssel várt — magyarok is. A sorozatos labda­­rúgó győzelmek oly mértékben keltették fel a magyarok iránti érdeklődést, hogy hetek óta a lapok címoldalain olvashattuk Magyarország nevét. „Magyar­­országot soha sem lehet már ti­tokban likvidálni és ezt a ma­gyarok sportolóiknak köszönhe­tik, éppen úgy mint a finnek..." —írta az egyik legnagyobb csilei lap, többek között. Jegyezzük most ide a magyar csapat névsorát: Benedek Gá­bor tisztviselő, Szondy István tornatanár a Testnevelési főis­kolán, dr. Tasnádi Károly orvos, Kovácsy Aladár orvostanhallga­tó, es túrák József vegyészmér­nök hallgató. Kiséretükoen érke­zett Hegyi Gyula sportminiszter vagy mint hivatalosan nevezik: „sportíeieiős elvtárs". A magyar Ghu-t Lendvai trener képvisel­te, aki felügyelt a csapatra, a sportíeieiős miniszter elvtársat is beleértve. * A magyar csapat Benedek, Szondy és Tasnádi összeállítás­ban vette fel a küzdelmet, míg Kovácsy és Túrák tartalékban maradt. A verseny első napján a te­replovaglás került lebonyolí­tásra. Mindjárt a lovak kisorso­lásánál balszerencse kísérte a magyarokat. Tasnádi — a ma­gyar csapat egyik legjobb lova­sa — a mezőny legrosszabb lo­vát kapta. A lo a rendkívül nehéz terep végén már csak vánszorgott és az utolsó akadályt szerényen ki­kerülte. Mindez nem lett volna baj, mert ha Tasnádi az utolsó­nak fut is be,- társai olyan kitü­nően lovagoltak, hogy a magyar csapat a harmadik helyezést ér­te el. A baj az volt, hogy a ma­gyar fiúk nem tudták az új ver­senyszabályokat, melyek értelmé­ben egyetlen versenyző diszkva­­lifikálása is maga után vonja az egész csapat diszkvalifikálását. A verseny kezdete előtt a szabá­lyokat ki is hirdették spanyol, angol és francia nyelven, amiből a magyar fiúk egy szót sem ér­tettek. Csapatversenyben: i., Brazi­lia, 2., Uruguay, 3-, Magyaror­szág. * Nyomban a verseny után a rendezőség felajánlotta Tasnádi­­nak, hogy fussa le mégegyszer a távot, de ő erre nem vállalko­zott, mert lova teljesen letört. A csapat így is harmadik, gondol­ta a magyar versenyző, ami ilyen erős mezőnyben kitűnő helyezés. Tasnádi még mindig nem tudta, hogy mi lesz ebből később és senki nem volt, aki felvilágosí­totta volna! lé A második napon került sor a vívásra. Csapatversenyben: 1., Magyarország, 2., Svédország, 3., Argentina. Erinek a napnak esti óráiban ült össze a versenyrendezőség, az összes résztvevő nemzetek de­legátusainak bevonásával, hogy döntsenek Tasnádi ügyében. A hajnalig tartó tanácskozást a ma­gyar csapat átvirrasztotta és mi­dőn megtudták a döntést, beje­lentették a versenytől való visz­szaléoésüket! A szavazásnál u- 1 gyanis a csilei delegátus kivéte­lével, valamennyien a magyarok ellen szavaztak, nem véve figye­lembe a sorozatos félreértéseket, A végeredmény ünnepélyes kihir­detésére óriási tömeg gyűlt össze San­to Domingoban. A jelenlévő magya­rok, de a többi csilei magyar is — a rádió hullámain — könnyes szemmel hallgatták kétszer egymásután a ma­gyar Himnuszt, mely hirdette, hogy a nemzetek mérkőzésén az első és a második helyet a rabságban élő, a­­gyonsanyargatott kis magyar nemzet nyerte el, a világ nagy és szabad né­pei előtt. „¡El pentatlón perforó la Cortina de Hierro!“ ,,¡ Húngaros los mejores atletas del mundo!“ — irták a csilei lapok, már az előző napon. Benedek Gábor és Szondy István komoly és meghatott arcai álltak az emelvényen. Két felkiáltójel, két segélykiáltás: ide­­nézz emberiség, világ nyíljon meg a szemed és füled, a nép melyből mi jöttünk halálra van ítélve és elvész az erőszak brutalizmusában, ha nem jön segítség! A helyezések egyébként igy alakul­tak: 1., Benedek 22 ponttal, világbaj­nok; 2., Szondy 40 ponttal; 3., And­ré USA 44 ponttal. Tasnádi a 15. helyen végzett. De ha nem történik vele az a szerencsét­len eset a lovaglásnál, akkor ő lett volna a harmadik! A \erseny befejeztével Ibaüez tá­bornok Csile köztársasági elnöke disz­­ebéden látta vendégül a világbajnok­ság résztvevőit. Erről az ünnepségről sok fénykép jelent meg a csilei lapok­ban. A Mercurio-han, mely Csile leg­nagyobb lapja, háromhasábos kép mutatta be a jelenetet, amikor Ibaüez tábornok meleg kézfogással kiván sze­rencsét Benedek Gábornak, a magyar „csodaatlétának“, — ahogy a csilei lapok írták. A nevezetes fénykép alatt egy ke­retbe foglalt, címbetűkkel szedett köz­lemény olvasható, mely magyar for­dításban így hangzik: Az olimpiai és világbajnok magyar pent «Ionistákat, újabb győzelmük al­kalmával, testvéri szeretette s a jobb magyar jövendőbe vetett reménység­gel üdvözli a csilei keresztény, ma­gyar kolónia! A csilei magyar kolónia így üd­vözölte testvéreit, ezeket a nagyszerű magyar fiúkat, akik magyar vérük és lelkűk parancsát követve küzdöttek a győzelemért és fényt derítettek árva népünkre. így üdvözölte őket, akik­nek közelébe nem férhetett, mert a csilei „magyarul beszélők“ balszárnya 3>a nyelvi nehézségeket és a ren-'f’ dezési hibákat, hanem az akkor már magasan az első helyen ál­ló egész magyar csapatot diszk­valifikálták! * így virradt meg a harmadik nap, a pisztolylövés napja. A j magyar fiúk közvetlenül a ver­seny kezdete előtt — nagyon helyesen — visszavonták lemon­dásukat és versenybe álltak, hogy megmutassák a világnak: a ma­gyar harckészség és küzdenitu­­dás még a reménytelenségben is él. Megjelentek a versenypályán karikás szemekkel, egy izgalmas átvirrasztott éjszakával a hátuk mögött. S mindezt éppen akkor mikor a legnyugodtabb idegek­re lett volna szükségük. Érthető, hogy bár a pisztoly­­lövés a magyar fiúk főerőssége volt, mégis csak harmadik tu­dott lenni a magyar csapat Svéd­ország és az USA mögött. A negyedik napon került sor a 300 méteres gyorsúszásra. 1., Magyarország, 2., Svédország, 3-, Brazília. Az ötödik napon futották a 4000 méteres terepversenyt. En­nek a számnak győztese Bene­dek, világrekorddal győzött! Csa­patversenyben: 1., Csile, 2., Ma gyarország, 3., USA. ABC levelünk Mistinguettről, akit mégse választottak köztársasági elnökké, s a berlini lakodalomról, ahol állítólag Tito az egyik vőfély A A francia köztársasági elnök-választás hetedik meneté­ben két szavazatot kapott Mistinguette, a kissé koros párisi táncosnő is. Két jókedvű honatya a, nyolcvanhoz kö­zeledő táncosnőre adta szavazatát. Nem is tudták talán, mi­lyen keserű igazság volt tréfájukban. Mennyire ez volt a k - fejezője a szavazás komolyságának. Az 1871 óta ismétlődő elnökválasztásokon tizenöt ízben az első választási forduló hozta meg a köztársaság új elnö­két. Ila jól emlékszünk, talán csak négyszer volt szükség a második fordulóra. Most pedig pusztán azért, hogy Laniel az abszolút többséget majdnem elérve visszalépjen, kereken tízszer ült összie a két kamara. Ez a tökéletes belső te illet­lenség, ez a teljes elhatározóképesség-hiány eddig csak a mi­niszterelnöki kinevezésnél jelentkezett. Eddig csak azt nem tudták hetekig eldönteni, ki vezesse valóságban az orszá­got. Most már az is teljes válságot okoz, hogy a fejre milver, hajdísz kerüljön? BMert a köztársasági elnök valóban csak olyan szerepet játszik a Negyedik Köztársaság kormányzatában, mint a fejen a hajdísz. Szép ha van, de semmi se függ tőle. A köz­társasági elnöknek összesen négymillió frank a fizetése. Az egytizede csupán annak, amit például, a fennhatósága alá tartozó tuniszi bej húz. Erzsébet királynő, a szocialista kor­mányok által sokszor megnyirbált civilistája 'tizenegyszer akkora. A fracia villamosmüvek vezérigazgatója négyszer nagyobb fizetést húz a kincstártól. A hatalma is a fizetéséhez hasonlít A gyönyörű palota, ahol fogadásait tartja, csak díszlet, úgy érezheti magát ben­ne, mint a szegény rokon a gazdag atyafiak vendégségében. Vincent Auriolné egyszer nagyon panaszkodott, ha egy drá­ga vázát odébbtesz, másnap jönnek az elnök életét szabályo­zó közegek és visszateszik. És a közegeknek igazuk van, ha az elnök úr, vagy az elnökné összetörné, aligha tudná kifi­zetni... És igazuk van a folytonos éjjelezésbe és szavazási izgalmakba megkeseredett tréfacsinálóknak is, ezt Mistin­guette is el tudná látni. Az öreg táncosnőnek, azt. mondják, kitűnő modora van és vénségére még mindig igen jól tán­col. A tánc pedig, mint látszik, a francia politikában a leg­fontosabb kellék lesz lassan. Komolyabbra fordítva a szót, mi magyarok, akik a má­sodik világháború után, az európai elfogultság tombolásá­­ban olyan kedveseknek és értelmeseknek tanultuk mégis merni a franciákat, csak fájdalommal és aggódással nézhet­jük a francia politikában elharapózó rákos bomlási folya­matot. Soha se volt Európának ennyire szüksége értelme.?, céltudatos, világoslátású európai vezetőkre. Férfiakra, akik tudják,, mit jelent európainak és kereszténynek lenni és ön­nek minden más szempontot alárendelni. A francia politika ezelőtt négy-öt évvel, úgy látszott, mintha valóban képes volna ilyen emberek kitermelésére. A Schumann-terv, Plevén indítványa az Európai Hadsereg felállításáról, Pinny és Bi­­dault szereplése mind csupa ígéret volt abban az időben az európai összefogásra és a bolsevizmus elleni nagy közös küz­delemre. Hová lett a tavalyi hó? Az egész csak optikai csalódás volt? Csak Mistinguette az igazság? A táncosnő kiöregszik? Vagy egyszerűen egy rosszul felépített politikai rend beteg­ségéről van szó, amelyet ösztönökben, ötletekben gazdag nép ki fog heverni?... Mint magyarok, mint európaiak, mint a francia szellem és örök francia kultúra tisztelői, szeretnök ezt az utóbbit hinni. CVégülis Cotyt. megválasztották, kiről annyit máris tud a világ, hogy nem ő a híres illatszergyáros... De ki tö­rődik már az új elnökkel, mikor küszöbön áll a berlini kon­ferencia. Ott, ha minden jól megy és semmiféle bermudai influenza nem jön közbe, akkor az öreg Churchill végre ke­zet szoríthat Malenkovval, akire igazán ráfér egy kis propa­ganda és nyugati szalonképesség. Ezt viszont Belgrádban tudják legjobban London barátai. A kézfogónak ugyanis Tito az egyik titkos vőfélye. Nem szabad csodálkoznunk, ha a nagyhatalmak ügyes-bajos dolgaiba egyszer Mistinguette is beleszól majd. Kutass - Radies László Mar del Platán központi fekvésű he­lyen fizető vendégeket vállalok. Ér­deklődni lehet: Entre Rios 2935 1°. Mar del Plata, Sra. Kovács. úgy körül rajzotta őket, mint a piaci,, legyeK a szabadon hagyott mézet, j Voltak nagy vörösbetűs plakátok, vö­rös zászlók, nagy ünnepi szónoklatok, mintha a mindenkor világklasszist je­lentő magyar sportot, a dicsőséges vö­rös iradsereg importálta volna, gyil-) kos fegyverei élén Magyarországra. Szegény magyar fiúk —, mit tehet­tek mást — kényszeredetten tűrték ezt a hangos, piaci ünneplést, mi pe­dig akik aggódó szeretettel, messzi­ről néztük őket, imáinkba foglaljuk nevüket, mint a hősökét. Varga János MAGYAR RÁDIÓ-ÓRA! Január második és harmadik vasár­napján előreláthatólag újra hallhatjuk az MHBK magyar adását az Excelsi­or rádió hullámhosszán d.e. fél ki­lenc órakor. A műsor egy részét már hanglemezre vették. Szerepelnek: dr. Dezső László, Fuchs Emil, Segesdy Sándor, Szilassy László, Kopits Ist­ván és a Dombay-fivérek.

Next

/
Thumbnails
Contents