Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-11-30 / 22. szám
2. oldal. Buenos Aires, 1953. november 30 MAGYAROK ÚTJA hajszol, állandóan elégedetlen* az elért eredményekkel. A mel-1 lett oidhatatianul él benne valami diadalmas mártírkomplexus. Bodnár - Bodnáriuk soha egy percre nem inog meg céljai hajszájában. Ő az amerikaiak fogságában, vagy mikor nem fedheti fel kilétét és a párizsi szovjet követségről is kidobják, belső hittel az új vallások fanatikusainak mámorával harcol tovább. Egyetlen egyszer rendül meg a könyvben. Az utolsó fejezetek egyikében, amikor félig önként vállalt mártírsággal egy román fegyházba kerül és a fegyházat megrohanják a román parasztok hogy kiszabadítsák az ott raboskodó szentet. Egy Angel nevű szerzetest, A rajongó tömeg nemcsak a szentet viszi 'ki diadalmenetben, de a fegyházat is darabokra szedi puszta kézzel. Minden tégláját, kövét kegytárgyként viszi magával. A hegyekben és erdőkben bujdosó nép aztán ezeket a tégla és kődarabokat külön tiszteletbe részesíti. Boris Bodnáriuk, akit szintén kiszabadítanak és nem tudják róla kicsoda, napokig tűnődik akkor: micsoda ismeretlen felsőbbrendü erő támadt fel e népben? Mi ez a csodálatos hit és rajongás, mely így összehozta őket és ily tettekre képes? Oh ha az ő szovjetrendszerükben az ö kommunista mozgalmaikba be lehetne kapcsolni ezt az ismeretlen erőt! Ha ki lehetne deríteni mi ez a titokzat és fel lehetne használni Lenin és Sztálin eszméinek diadalraj uttatásához! Pillatékat husvétkor majdnem kidobják egy párizsi kis panzióból. Rájuk tör a rendőrség, mert elmulasztották a lakás-bejelentést. Az a szörnyű bűn is kiderül, hogy szobájukban főznek. Végül kegyelemből a legfelsőbb emeletre kerülnek. Pillatné — ebben a regényben a hősök a végén már csak a rendőri vizitektől rettegnek igazán — végez is magával. Az egész jelenetet a husvét zenéje zengi át. A Golgota kelepiője és a Feltámadás harangzúgása. Százmillió otthonából kidobott, európai feltámadási ünnepe ez, — énekli a szerző a dermedt mindennapi kis párizsi emigráns-tragédia elmondása közben. A legkisértetiesebb azonban Ante Petrovicinek, a könyv egyik délszláv, (tán horvát usztasa) hősének a vége. Petrovici Argentínába jut és ügyvédi diplomájának megfelelően óragyártó lesz. Meggazdagszik, élvezi az argentin hatóságok támogató vendégszeretetét, milliókat rak össze, igazán nem lehet panasza. De a hamis személyi adatok bejelentésének komplexusa őt is üldözi. Az argentin urak előzékenyen sietnek se-<f* TOB T 'S1 S\£ WJ? TS W Tf gítségére, hogy konfliktusát el- ¡ | fi fi 1 U L il Ä l\ l\ O, L intézzék ö mégis egy ideggyógyintézet falai közé menekül az ügy lefolytatása tartamára. A szomszédja egy örült ír nő O' Hara, akinek az a tévképzete, hogy el fogják égetni. Petrovicini meghallja, mikor jajjongva harcol rémlátásaival: — Ne égessetek el! Nem hagyom magam elégetni! Petrovici feleségét a németek nem-árja mivolta miatt elégették Auswitzban. A nő rémlátásai Petrovicire is ártagadtak. A Coimbra-i egyetem a középkorban — zendül fel itt az író lírája — valahányszor földrengés jött mindig máglyát rakatott es elrendelte valakinek a lassú tűzön való megégetését. A mi korunk azt képzeli, hogy milliók tűzhalálával fogja csillapítani a világ nagy földrengését. Nem lassú tűzön, de gyorsan éget el újra meg újra százezreket. Koszták orosz tábornoknak és embereinek föládozása ugyanúgy e nagy balhiedeiem következménye, mint a többi milliók és milliók átengedése Európában a vörös Molochnek. Petrovici csak egy a milliók közül, akinek lelke vagy teste is ezen a szüntelen táplált máglyán veszett oda. 8 Gheorghiu, mint a propaganda-irodalom legnagyobb mesterei, minden hurt megzengett, minden faj, politikai irány, társadalmi réteg szenvedését megénekli csak, hogy a nagy európai tragédia iránt mennél nagyobb részvétet keltsen. Lesznek, akik fel fognak háborodni egyes fejezetein. A politikai fanatikusok fel fogják fedezni nagy ellentmondásait. De azt minden emigránsnak el kell ismernie, hogy ilyen könnyedén, merészen, nagyvonalúan, érdekfeszítően nem foglalták még össze mindnyájunk nagy közös tragédiáját. Mi magyarok azon is elgondolkozhatunk: Miért nem jut nekünk egy ilyen világsiker? Wass Albertnek az „Elvész a nyom" című regénye, Vaszary János nagy szatírája „A macska felugrott az asztalra" azt mutatják, a mi íróinkban is meg van a képesség komoly nagy nemzetközi sikerekhez. Mért éppen Zilahy Ararátja a háború utáni magyar best seller Amerikában? Mért Radványi „Valahol Európában című propaganda - filmje a legdiadalmasabb magyar film ma nyugaton, mikor az is végeredményében Rákosiék igazolására készült? A román menekültek száma alig tizedrésze a magyar számüzötteknek. Sokkal többen jártuk végig a nagy Kálvária stációit. Mélyebben kiittuk a szenvedések méregpoharát. Hol késik a szenvedő Magyarország nagy best sellerje? MAGUNK HÁMTÁJÁN & A wisconsini magyarság egyik vezetője, dr. Barkócz János, az északamerikai magyar sajtó tanulsága szerint javaslatot nyújtott be Eisenhower elnökhöz és a kongresszus két házához, hogy hivatalosan jelentsék ki, nem helyes a vasfüggöny mögötti népekre most használatos „satellite“ j azaz „csatlós“ jelző. Vezessék be he- i lyette hivatalos használatban is a | „mártír - népek“, vagy „mártír - ál-1 lamok" elnevezést. Az indokolás hangsúlyozza: Nem I mindegy az, hogy egy 90 milliós reményét vesztett, félrevezetett, elkeseredett tömeg ellenünk ha. col-e, vagy tőlünk várva a felszabadulást mellénk áll. Tessék jóvátenni Teheránt, Yaltát és Potsdamot! & Révai János grófnak, a felvidéki magyarság egyik vezérének haláláról írja Szilassy Béláék kőnyomatosa: „A bécsi döntés után kilépett visszavonultságából és helyet kért a szlovákiai magyarság létért való küzdelmében. így lett 1939-ben a Szlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség elnöke. A legkisebb faluba is kiszállt, hogy legalább a magyar labdarugócsapatot megszervezze. A felvidéki magyarság 1945-ös nagy megpróbáltatásakor is hű maradt magyarságához. De ebben az egyenlőtlen néma küzdelemben nem sokáig vihette ezt a szerepet. A pánszláv-kommunista Lettrich-rendszer 1945 végén kiutasította családjával együtt. Télnek idején csak a legszükségesebb útiholmival, karján néhány hónapos kisfiával, a komáromi hidon kergették át Magyarországra. Budapestre ment ahol újból a felvidéki magyarság szolgálatába lépett és a kiüldözöttek, áttelepítettek sorsa enyhítésén fáradozott. Mint napidíjas állást vállalt az újjáépítési minisztériumban, de nem maradhatott sokáig helyén. A leépítések során őt is elbocsátották. Mindjárt az első hullámmal 1951-ben, nejével Széchényi Hubertával és 3 apró gyermekével Füzesgyarmatra került, ahol erdőmunkásként sovány napszámból taitotta fenn családját. Itt támadta meg tüdejét a halált okozó betegség. A betegek szentségének felvétele után visszaadta nemes lelkét az Urnák. A halált mindvégig öntudata birtokában, megnyugvással várta. Budapesten helyezték nyugalomra. Az emigráció magyarsága megilletődötten emlékezik a legújabb magyar mártírra. Egy nagy magyarra, aki akkor jött elő teljes visszavonultságából, mikor igazi veszély volt. A hazafira aki csak akkor kezdett politizálni, mikor magyarnak politizálni egyenlő volt az élete kockáztatásával. © Itt említjük meg, hogy a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányáról eddig Apor Gábor báró, Baila Pál, Baross Gábor, kisbarnaki Farkas Ferenc, Hlatky Endre, Máriaffi Lajos, Radvánszky Antal, Szemák Jenő, Teleki Géza, Wettstein János nyilatkoztak nagy elismeréssel írásban. A nyilatkozatok nagyrésze egyetért abban, hogy ez a szervezet pótolja azt amit a másik newyorki Bizottmány úgy elhanyagol: .a cseh propaganda új nyugati hazugságai elleni harcot. NÉGY VILÁGTÁJRÓL © Mossadegh, a felségsértésért és hazaárulásért haditörvényszék elé került nyolcvanesztendős perzsa miniszterelnök, mint a londoni lapok írják, az ideggyógyintézetekből ismert őszszes pszihopatologiai kór-formákat megjátszotta tárgyalásán: 1.) cezaromániásan kijelentette, ő nem áll szóba egy ilyen bírósággal; 2.) aztán letérdelt bírái előtt; 3.) a néphez appelált mint legfőbb fórumhoz; 4.) később csőcseléknek nevezte Perzsia népét, akik miatt ő semmiért nem felelős; 5. (Megtagadta a vallomást; 6.) majd órákhosszat beszélt; 7.) ha az elnök kérte, beszéljen hangosan, suttogni kezdett; 8.) nemsokára úgy ordított, hogy a bírák kénytelenek voltak betapasztani a fülüket; 9.) le- « gyalázta a saht: 10.) több szerelme-; sen hódoló alázatos üzenetet küldött neki; 11.) többizben kijelentette, semmi köze védőjéhez, ő szóba nem áll vele; 12.) aztán integetett neki, hogy segítsen; 13.) A szünetekben! mindig kitűnően eszik; 14.) de köz-! ben folyton éhségsztrájkkal fenyegc-1 tőzik. V an az úgy néha, hogy nagy nemzeti hősökről, forradalmi népvezérekről kiderül: egészen másról van szó, nem hősiességről. © A zürichi Die Wochen Zeitung új illatszert hirdet. Horoskóp-parfüm a címe. Az olvasó töltse ki a hirdetéshez mellékelt kis kérdő-űrlapot: hányadikán, hánykor, hol született? Küldje meg a pontos cimét. A többit bízza a hirdető cégre. A személyiségének legmegfelelőbb illatot fogja kapni. Mert egész más illat jár az embernek, kérem, ha a Rák jegye alatt született, mint ha Vízöntő idején, vagy a Szűz kellősközepében. Az amerikai hirdetésben az a legeurópaibb, hogy a 12.80 svájci frankot, amibe az asztrológiai jellegű mulatság kerül, először sehol se találtuk. A reklámrajz jobb alsósarkán bújt meg, bolhaméretekben. De megvolt és ez a lényeg. © Idilli riportot olvasunk a buenos aircsi El Hogar-ban a Brit-Guyana-i forradalom igazi okozójának, Janet Rosenbergnek és férjének, az elcsapott guyanai miniszterelnöknek szerelméről. A chíkágói származású kis intellektuel Rosenberg 1943-ban ismerkedett meg a hindu cukornád-ültetvény-munkásbói pártvezérré lett ifjú Cheddi Jagan-nal. A politikai együttérzésből nagy szerelem született meg. A chikágói kis Rosenberg-Iányt azóta az egész világ ismeri. Btit-Guyana fővárosában Georgetownban a fényképek szerint remek modern bungalowja, könyvtára, autója, zeneszekrénye van. Szóval egy gyarmati miniszterelnöknéhez illő környezete. Nyilván a színes ültetvény-munkások adományaiból. Azt is most tudjuk meg, hogy a „vörös Janet“ nemrég Koppenhágában a Békeszövetség ülésén hatalmas lármát csapott az elnyomott gyarmati népek rabszolgasorsa miatt és kijelentette, hogy ezeknek a rabszolgáknak a szeme a nagy szocialista birodalmakra néz! Azoktól várja a felszabadulást! A tudósításokból nem derül ki, pontosan, melyik nagy szocialista birodalom felé tekint a kis chikágói britguyanai-hindu Rosenberg ivadék De ahogy pápaszemes, borzas ábrázatát, izgékony soványságát ,divatos ruháit nézzük, pontosan el tudjuk képzelni magunknak. @ A francia jobboldali lapok egyre hangosabban tiltakoznak a második világháború óta elkezdődött névfranciásítás ellen. Hitler háborújának megindulása óta több mint kétszázezer keletről bevándorolt idegen szerzett francia állampolgárságot. Most ezek az új állampolgárok — olvassuk a méltatlankodást — mind fölveszik a legszebb francia neveket. Monziek, Claudelek, Rosenillek lesznek . Nincs új a nap alatt .Nálunk a 90-es évek Pesti Hirlapjában külön rovatot nyitottak: „új magyarok“ cimen. © J. Edgar Hoover, az északamerikai Egyesült Államok közbiztonsági hivatalának feje közzétett egy statisztikát 1953 bűnözéséről. E szerint az USA-ban ez évben az eddigi adatok alapján kb. minden 14.9 másodpercre esett egy nagyobb bűncselekmény. Minden negyvenedik percben elkövettek egy gyilkosságot, rablás minden 8.8 percre, fegyveres támadás minden 5.7 percre, betörés majd minden percre esett átlagban. Az autólopások átlagszáma 2.31 perc. Őszszesítve átlag 252 fegyveres támadás , 662 autólopás, ezerkétszáznyolcvanöt betörés és 3.379 egyéb bűneset esik egy napra. H. Forsaith lelkész ezzel kapcsolatban azt kérdi: nem volna-e helyes mégis betiltani a bűnügyi filmeket és regényeket? © New Yorkban a közlekedési rendőrséget, — ezt az AFP hírügynökség jelentései közt olvashatujk —, hivatalosan is megkezdte az új ellenőrző technikai eszköz, az „ittasságmérő" alkalmazását. A gyanúsan hajtó, vagy közlekedési balesetet okozó autóvezetőt belefúvatják egy gömbbe. A hozzáillesztctt mérőszerkezet azonnal megmondja, a megengedettnél több-e az illető lehelletének alkoholtartalma. Az első áldozatot Henry Kovacsicsnak hívják. (Gyanús, hogy valami délvidéki hazánkfia!) A mérőszerkezet azt mutatta, hogy a kelleténél több koktélt vett magához az este. A bíró gyorshajtásért letartóztatta. Csak 500 dollár letétele ellenében engedték szabadon. A buenosairesi Critica az ügyre megjegyzi, hogy ezt már Noé apánk esetében is alkalmazni kellett volna. S hogy ki kéne találni az ön-ittasságmérőt is. Azzal sok balesetet el lehetne kerülni rendőrség nélkül is. Nemcsak közlekedésit.
