Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-11-17 / 21. szám

MAGYAROK HTJA Buenos Aires, 1953. november 17 3. oldal Egy parfőmgyáros a Free Europe nevében sértegeti a magyarságot A Felvidéki Magyarok Nemzeti Bizottmánya a Masaryk-ünnepélyröl A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya, mely Szi­­lassy Béla volt felvidéki magyar képviselő, ny. államtitkár elnök­letével alakult meg Németor­szágban és most az USA-ból vívja bátor harcait, éles összetű­zésbe került a Free Europeval, az Európa felszabadítására ala­kult északamerikai intézmény­nyel. Az összetűzés oka: a Free Europe berkeiben jelentkező be­­nesi szellem, mely legjobban egyik vezetőségi tagjának Gre­gory H. Thomas illatszergyáros­nak a Masaryk születésének év­fordulóján tartott ünnepi beszé­dében ütközött ki. A beszéd nemcsak érdemtelenül eltúlozva magasztalja agyon a benesi de­mokrácia európai és dunavölgyi hivatását, hanem a cseh törté­netírásból vett hamis adatokkal minduntalan belerúgott a ma­gyarság legszentebb érzéseibe. "Beszélt a magyaroknak a szlo­vákok felett gyakorolt „szellemi terrorjáról". Azt állította, hogy a török háborúk idején Magyar­­ország végeredményében Szlo­vákiába szorult. A török já­romból való felszabadításunkat, mely annyi magyar vérbe került egyszerűen Csehország, Szlová­kia és Ausztria közös erőfeszí­tésének állította be. Mintha a magyarok sehol se lettek volna. Teljesen elhallgatta a freeeuro­­pás illatszergyáros, mikor Ko­­meniusz és 30.000 cseh kiüldö­zéséről beszélt, hogy Kome­­niuszt a vallásszabadságot szere­tő magyarság fogadta be. Ma­saryk és Benes pánszláv politi­káját és orosz kapcsolatait meg egyszerűen elhalgatta, viszont a magyarok, szerinte úgy elnyom­ták a szlovák irodalmat, hogy a végén cseh tanítókat kellett a szlovák iskolákba behozni. A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya először azt várta, maguk Varga Béláék tilta­kozzanak ezek ellen a felhábo­rító történelem hamisítások el­len. Hiszen ők vannak közvet­len kapcsolatban a Free Europe­val. Miután, mint litografált körlevelük is mondja, a new­­yorki bizottmányosok „nem til­takozhatnak, mert szerintük ez­zel a Free Europee-tól függő kb 350—400 magyar anyagi hely­zetét veszélyeztetnék" maga s Csehszlovákiai Magyarok Bi zottmánya volt kénytelen az il­­letszergyáros úr sértő történe­­lemferditései ellen a Free Euro­­penel Szilassy Béla elnök, Hites Endre alelnök és Szilárd Mar­cell főtitkár által aláirt nyílt le­vélben tiltakozni. A levél hangsúlyozza, Thomas beállításai sem a történelmi igazságot, sem a népek megérté­sét nem szolgálják, kizárólag csak a csehszlovák propagandát, mely állandóan a magyar nem­zet és a magyar történelem megbélyegzésére irányul. Tehát ellentétben áll a Szabad Európa A szibériai légiók, min antibolsevista hősök TRIESZT t "célkitűzéseivel is. Hisz a Sza­bad Európa sikere igen nagy mértékben az igazság képvise­letétől és álláspontja tárgyila­gosságától függ. Kimutatja a levél, hogy Szlo­vákia mint történelmi vagy köz­jogi alakulat 1918-ig nem léte­zett a tárgyilgos cseh tudomány­ban. Az illatszergyáros urnák arra a perfid és tudatlan megállapí­tására, hogy Magyarországot tu­lajdonkép a csehek és szlovákok szabadították fel az osztrákokkal a török iga alól, azt mondja: „Az elfogulatlan történelem úgy tudja, II Ferdinánd német­római császár 1620-ban legyőzte a cseheket Fehérhegynél és Csehország elvesztette függet­lenségét. Érdekes volna meg­tudni, milyen alapon teszi meg Mr. Thomas a cseheket Magyar­­ország hősi felszabadítóivá, mi­kor magukat se tudták megvé­deni, mikor maguk a cseh törté­netírók se tulajdonítanak ma­guknak ilyen dicsőséget?" Azt is megkérdik Szilassyék az illatszergyárostól: „Elmulasz-Fel-fellángol, majd újra elcsi­tul, hogy következő héten ismét nyugtalanságba^ hozza a világot a _ trieszti kérdés. Egv pont Eu­rópa felsebzett testén, ahol a legkisebb érintésre bekövetkezik az izgalmi állapot. Nekünk, dunamenti emigrán­soknak, annyi fájdalmunk van, Triesztre már fel sem figye­lünk. Nagv amerikai folyóira­tokból, első oldalon közölt an­golszász publiciszták okoskodá­saiból keil újra rádöbennünk, hogy Trieszt körül vaklárma fo­lyik, Trieszt nem az olaszoké és nem a iueoszlávoké, akik fel­váltva kiabálnak ezért a kikötő­ért. Trieszt, —- ezt mond i a Do­rothy _ Thompson az USA igen tekintélyes uiságirónője, — vol­taképpen a közéneu rónai száraz­földi országok kikötőié, a ten­gertől elzárt osztrákok, magva­rok. csehek gazdasági biztosító szelepe a tenger felé. ..Tergestum” néven Trieszt régi római város volt. A közén korban a velenceiek telepítették be és civilizálták újból a várost az isztriai és dalmáciai partvi­dékkel együtt kelet felé irányu­ló terjeszkedésük folyamán. A XIV.-ik században a város a német-római császárság birtoká­vá lett. Egyre növekvő fontos­ságra tett szert 1719. után, ami­kor is VI. Károly császár ..sza­bad kikötő”-nek nyilvánította. 1866 után az Osztrák-Magyar monarchia első számú kikötőié­vé lett. miután a Poroszország­tól szenvedett königraetzi vere­ség után a Habsburgok elvesz­tették Észak-Itáliát. Ez volt Trieszt aranykora. — Írja a kanadai^ Globe and Mail —- nomoás úi kikötő létesült (1868-83'! és Európa egyik leg­költségesebb kettős vágánvú vas­útvonala. amelv. a kikötővárost összekötötte Béccsel, Budaoest­­tel. Prágával. Krakóval és Lem­­berggel. azzal a hatalmas hinter landdal. amelynek elszigetelése után Trieszt hanyatlása is elkez­dődött. A dunai államok kereskedel­me nélkül Trieszt halott város. Tény az. hogy Trieszt soha sem heverte ki a nagy dunai biroda­lom felbomlását. A fel-fellángo­ló versengést politikai okok fü­tik. Az adriai tengeren Itáliának ott van Velence, Rimini és An­cona, de tengeri kereskedelmei r Pár éles mondatban intézi e I a felvidéki magyarok bizoti ! mánya Mr. Thomasnak a „cseh szlovák"-állam IV-ik századb visszanyúló őstörténeti legenda ¡ ját. Kimutatja, hogy a magya honfogai ást is majd másfélszá zaddal későbbre 1025-re teszi Élesen tiltakozik az ellen, hog1 átvette a cseh propagandánál azt a közismert hazugságát hogy a régi Magyarországot egy kisebbség uralkodott voln: a többségen. Horvát-Szlavon ország csak társország volt, azi nem lehet utólag nemzetiséggé hamisítani.. Mr. Thomas hamisan állitjc be Masaryknak a kommuniz sal való kapcsolatait is. „Igái hogy Masaryk már 1918-bar érintkezésben volt a kommunis iákkal, de annak a megállapítás­nak, hogy Masaryk a kelet: frontról a nyugatira tolta ál csapatait, éppen az ellenkezője az igaz: Szibériába küldte őket. ahol óriási szolgálatokat tettek a kommunistáknak". Arra a kijelentésre, hogy Ma­saryk maga se tartotta igazsá­gosnak a cseh-magyar határt és többször hangoztatta egy határ­kiigazítás lehetőségét, — a fel­vidéki magyarok irata megkér­di: Mért nem ment akkor soha tovább a szavaknál? Mért nem akadályozta meg akkor a ma­gvarokat eltüntetni akaró kor­mány intézkedéseit. Miért követelt akkor utóda és tanít­ványa Benes a második világhá­ború után még a réginél is több területet Magyarországból? Illatosított propaganda „Masaryk elveiből és eszméi­ből a legmagasabb ideálok szé­gyenletes megcsúfolása lett" — fejezi be a nyilt levél. — Ame­rikai jogászok előtt hajlandók vagyunk bizonyítani, hogy Cseh­szlovákiában csak látszat-demo­­■crácia volt, ami a valóságban visszaesést jelentett a közszabad­­;ág terén. Végezetül idézzük a szónok ima mondását, hogy az az ál­am mely nem igazságon épül :el. nem maradhat fönn. Cseh­­¡zlovákia vezetői az állam szü­­etése óta nem szűnnek meg a láziig propaganda eszközeivel Mni, szép mondásokkal vezetni :élre a világot, mig otthon én­­->en az ellenkezőjét cselekedték. 'open ebből az elvből folyik íogy ez az állam nem maradhat enn és nem menthetik meg )lyan beszédek mint a Mr. Tho­­nasé . . ." A levélre már a Free Europe zámüzetési osztályának vezető­­e. Mr. Bemard Yarrow vála­­zolt is. Hangsúlyozza, a Sza­lad Európa szívesen lát minden árgyilagos bírálatot. Váriák a lizottság tárgyilagos adatait. A levél adatait előjegyezték és fi­gyelmes vizsgálat alá veszik. A magyar emigráció közvéle­ménye az illatszergyáros úr vá­laszára is kiváncsi. • különben is a nagy földközi ten­­t j geri kikötők, mint Genova é: t! Nápoly, bonyolódik le. De Tu goszláviának sincs szüksége ^Triesztre, hisz az Adria északi . partján övé Fiume, Split (az kj előtt Spalato), Dubrovnik (az­­, előtt Ragusa 1. Cattaro öble é< kikötője, végül Pola, a volt olasz !: hadikiötő. Igaz viszont az is, hogy > sem Németországnak (Stettinnelf, sem Lengyelor­­' szágnak (Gdyniával) nem volt szöksége Danzigra, akár védel­mi, akár hajózási szempontból nézzük a dolgot, és mégis ez a kérdés váltotta ki a második vi­­láháborút, — mondja D. Thom­son — aki esztelen határváltoz­tatásnak tart minden olyan kom binációt. amelv ezt a kikötőt nem a Monarchia területén élő nének kikötőiéül szánja. Két illetéktelen fél verseng Triesztért, amelv voltaképp mindkét félre terhet jelent. Az egész huza-vonát csak az oro­szok nézhetik megelégedetten, nekik ez a bizonytalanság a leg­jobban megfelelő állapot. Az angolszász kommentátorok álta­lában azt javasolják, hogy Triesztet erre az átmeneti időre föltétien meg kell tartani sem­leges területnek, ha már egv­­szer a nagyhatalmak belementek ebbe a határváltoztatásba, amelv- Ivel voltaképpen a saiát maguk által rajzolt határt változtatták meg. Tito úgysem egyezne bele a népszavazásba, a megszállók általában csak olyan népszava­zást akceptálnak, amelynek dön­tése ráiuk nézve biztosan ked­vező. Tito seregei azonban ott álnak a B-zónában, mintha legalább is ők győzték volna lé Ttáliát. Középeurópa nemzetei ma tra gikus sorsban vergődnek, — ir­ía a Globe and Mail — de a kommunista zsarnokok uralma ebben a térségben nem tarthat soká. Ma már biztos ténynek látszik, hogv azok a nemzetek, amelyek egykor a nagv Dunai Birodalmat akották. komunis­­ta igából való szabadulásuk után valamiképen vissza fog'ák állí­tani a régi egységet. És akkor majd ennek a főleg kontinentá­lis nemzetekből alakult, politi­kailag és gazdaságilag egyesült nagv blokknak, mint ahogy a múltban is, ismét Parancsoló szüksége lesz Trieszt kikötőjére, i mint természetes, szabad és kö- I zös tengeri kijáratukra. Hiába várják Varga Béla tiltakozását „Az orosz imperializmus azó-'’ ta jutott el Prágáig, mióta szö­vetségesük, a csehszlovákok bir­tokukba vették a Kárpátokat mondja a magyar válasz egy másik helyen az illatszergyáros büszkélkedésére, hogy a Cseh­ország és Szlovákia akadályoz­ták meg az első világháború1 alatt a Berlin - Bagdad tervet. (Az első világháború alatt Szlo­vákia még nem is létezett.) ’tóttá megmagyarázni, hogyan lett akkor a mai Szlovenszko j megint Magyarország része és a szlovákok, akik a szerző szerint | fegyverrel kezükben harcoltak, míg magyar hadseregnek híre­­hamva se volt, hogyan került ismét magyar fennhatóság alá?" Még élesebben kifogásolják, hogy az emlékbeszéd felsorolta Masaryk pánszláv tanítómeste­reit, de egy szóval nem mondja meg mit képviseltek. „A neve­zett cseh-szlovák irók az orosz vezetés alatt álló pánszláv világ­uralmi eszmék hirdetői voltak s álmuk megvalósítását az oro­szoktól várták. Tehát olyan esz­me hívei, ami ma az Egyesült Államokat s az egész szabad vi­lágot fenyegeti. Masaryk való­ban ennek az eszmének a hatá­sa alatt és szolgálatában állott. Azonban ez nem olyan érdem, amit ma tisztelettel kell említe­ni. Legkevébbé itt, az Egyesült Államokban és a Free Europe köreiben, melynek éppen az a feladata, hogy harcoljon az orosz vezetés alatt álló pánszlá­vizmus és annak minden prófé­tája ellen".

Next

/
Thumbnails
Contents