Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-10-28 / 20. szám
MAGYAROK ÚTJA Buenos Ares, 1053. október 28. 5. oldal Márkás órát, ékszert csak szaküzletből! EUROPA .W Vél.-z flánrffeld 4-72 Telefon: 740-5150 r;i-ní .IUAX l>. PERON AV.x M.uurp) . Fióküzlet: *. .. t A K APACHA V Magyar katonai szakember az atombomba hatásáról Elképzelések, félelmek, legendák — józan megvilágításban ? az egész költséges előbbrevitel feleslegessé válik. A dolgok mai állása szerint az USA-nak az oroszok ellen két nagy légitámaszpontra van szüksége: az angol és japán szigetre. Órákig folytathatnék a rendkívüli érdekesség)'! beszélgetést, melynek minden fejezete új, józan fényt vet a jövő nagy világmérkőzésre. De bizalmat is ad: ahol a nagyobb ipar, több az ipari és technikai tudás azé lesz a győzelem. H.G. Az amerikai katonai szaklapokban, de a polgári sajtóban is megint fi llángolt az érdeklődés az atombomba-háború kérdései iránt, mióta annyi új és megdöbbentő részlet kerül nyilvánosságra az atomkérdésről. A Magyarok Utjának munkatársa ezzel kapcsolatban felkeresett egy Buenos Airesben élő magyar katonai szakembert, vitéz Vattay Ferencet, aki a Szabadegyetemen oly izgalmas és feltűnést keltő előadást tartott a jövő légiháborújáról. Miután az emgiráns lapok korlátolt terjedelme nem engedi meg az ilyen érdekes előadások kimerítő ismertetését, arra kértük Vattay Ferencet, mondja el újra nézeteit a jövő atomháborújának kilátásairól. Annyi mesével, félelemmel, mithosszal van tele a világ az atombombáról, hogy igazán időszerű a józan magyar szakember, a repülő szavát is hallani. Azzal kell kezdenem, —,^elpusztított területen is. A namondja vitéz Vattay, — amit már az előadásomban is hangoztattam, hogy az atombomba hatását eleinte politikai és lélektani okokból érthetően eltúlozták. Sewersky orosz származású amerikai őrnagy és repülőgéptervező, akinek a légierőről szóló könyve egyik legkitűnőbb forras ma számunkra, röviddel az első két atombomba ledobása után járt Hirosimában és Nagasakiban s a szakember szemével vizsgálta a hatást, tárgyilagosabb képet ad minden más beszámolónál. Hirosima fölé érve legnagyobb meglepetésére, ugyanaz a kép fogadta mint a többi bombázott japán városoknál. Leszállva se volt más benyomása, mint bármely más tűzvész által elpusztított városnál. A robbanás nagy területeket érintett, de nem tudta szétvetni a közvetlen közeli vasbeton-épületeket sem. Szó se volt anyag-elpárolgásról, vagy 2000 kilométeres óránkénti sebességű szuperciklonról. A hatás, az ötvenezer halott, az érintett terület roppant kiterjedése, tekintve, hogy egyetlen bombáról van szó, kétségtelenül igen nagy. De tekintetbe kell venni a könnyű és gyúlékony anyagból épült japán városok zsúfoltságát is. Hálásabb célpont alig lehet a pusztító bomba számára. A szűk utcákban felhalmozott romok megakadályozták az oltást és mentést. Egy modern építésű városban sokkal kevesebb kárt okozott volna. Az áldozatok zöme elégett. A rádióaktívitás áldozata Sewersky szerint legfeljebb 3-5 % volt. Hozzá kell venni, hogy mind Hirosimában, mind Nagasakiban 600 méter magasságban robbantak a bombák. Ellentállóbb cél esetén közelebb rohantak volna. Hirosimán kevesebb kár volt, mint 1943-ban Hamburgban — És a mithikus északi fényhez hasonló lobbanás, a krátertűz, melyről a nyugati lapok annyi képet, rajzot közöltek? j — A lakosok, akik átélték, nem tudtak semmi rendkivüli részletet mondani az amerikai repülőszakembernek. Hallották a nagy robbanást,, láttak egy nagy lángot. A tüzek csak azután törtek ki. Hirosimában a földalatti berendezések épek maradtak. A villanyáram-szolgáltatás 24 óra alatt megindult, 48 óra múlva már a villamos is közlekedett az gasakai Mitsubishi gyár gépei legnagyobbrészt épek maradtak. Egy közönséges bombázás nagyobb kárt tett volna bennük. Vegyük hozzá, hogy a lakosság a riadót nem vette komolyan, hiszen csak egy gép jött. A Hamburg ellen 1943 júliusában végrehajtott robbanó és gyujtóbombás légitámadás sokkal több anyagi kárt és emberveszteséget okozott, mint a hirosimai és nagasakai atombombák. Kinek használ a megfélemlítési propaganda? — Szóval az atombombák elleni védekezésnek egészen más elvek szerint kell történnie? ■— Ez is egy közkeletű tévedés ma. A légitámadás elleni védekezés elvei az atombomba bevezetésével nem változtak meg. A légoltalom megszervezése ott is a leghatásosabb védekezés. A légoltalom nagyjában most is ugyanazokon az elveken épülhet fel, mint a múlt háborúban. Nagy gondot kell fordítani a gyors tűzoltásra, még nagyobb alapossággal kell kiépíteni a radár figyelő és jelentő-hálózatot. Az új tényező: a rádióaktív su gárzás ellen telies védelmet ] nyújt a téglafal. Részleges védelem: a fehér vászonruha. Az aureomicin fokozza a test ellenállóképességét a sugárzással szemben. Az elsötétítés már nem lesz olyan fontos, mint a múltban. Sokkal fontosabb a radar készülékek megtévesztése, a légoltalmi vadászok és a légvédelmi tűzések munkája. Itt felvetjük Vattaynak a kérdést, kinek használ hát az a roppant megfélemlítési propaganda mely pl. Oppenheimer profeszszornak a palackbazárt két skorpió-hasolatából is kiérezhető? Míg az amerikaiak úgy tudták, hogy az atomtitok csak az ő kezükben van, érthető volt az atomháború világot-elpusztító hatását beleültetni a fülekbe, mert az csak a bolsevisták megfélemlítísít szolgálta. De mért nem tárják fel ma a valódi helyzetet? Egy túlzott, embertelen félelem ma csak a nyugati földteke cselekvőképességét bénítja. Ezzel csak új szárnyakat ad a békepropagandába burkolózó bolsevista expanziónak. A választ Vattay elhárítja. Ő ma is katonának érzi magát, nem politikusnak, vagy politikai gondolkozónak. Annál érdekesebb azonban, ahogy gondolatmenetét folytatja: — Mint az előző adatokból láthatjuk, az atombomba hatása se korlátlan. Vegyük hozzá, hogy az atombomba milyen drága. A küzdő feleknek nagyon meg kell gondolnia, hol és mikor vetik be. Az elméleti energia-mennyiségnek csak elenyésző hányada végez munkát. Ezért az energia-növelés helyett inkább csökkentése várható, hogy a felhasználásnál nagyobb hatékonyságot érjenek el. Hatása erősen függ a cél minőségétől. Az amerikaiak és az angolok az előző háborúban összesen 2.640.000 t. robbanó- és gyújtóbombát dobtak le Németországra. Hasonló hatás elérésére (a bombák megfelelő alkalmazása esetén) körülbelül ezernégyszáz atombombára és 1.300.000 t. egyéb bombára volna szükség. A bevetendő gépek száma ez esetben, elméletileg, azonos marad, mert a célok száma nem változik és az atombombákat vivő gépeket erősen biztosítani kell. — Hallottunk elkeseredett és felháborodott gondolkozókat, akik még az atomkémkedés leleplezése előtt azt mondták, az orosz atombomba már ott van New Yorkban. Ez csak jelképes állítás? — Már az előadásomban is elmondottam, hogy az atombombát egy országba becsempészni szinte nem lehet. Először mert terjedelmes, másodszor mert igen kényes. Hajóval szabotőröknek tán be lehetne csem] pészni. De egy ilyen életveszélyekkel járó műveletnek nem sok értelme volna. Hadászati értéke nullával egyenlő.-—Az előadásában azt állította, a jövő háborúját is megintcsak a légiuralom megszerzése dönti el. Milyen befolyással lesz e légiuralom megszerzésére az atombomba használata? — Mint látta például a gyárak gépi berendezésének elpusztításában a közönséges bomba hatásosabb lehet, mint az atombomba. E szerint tehát ez se más mint egy nagyhatású robbanóanyag. Szerintem az atombomba sikeres használata csak gyümölcsözőbbé teheti az ellenséges légierőn aratott győzelmet, súlyosabbá a vereséget. Különben, ha az egyik fél a légiuralmat már megszerezte elméletileg mindegy, hogy adja a kegyelemdöfést atombombával-e, vagy közönséges T. N. T. (trinitrotoluol) bombával!-— Minden katonai szaktanulmány döntő kérdésnek állítja be, hogyan fogja az egyik küzdőfél, most mikor Óceánok választják el őket egymástól, légiúton megközelíteni a másikat. — Köztudomású, hogy Ame(Amerikai hétköznapok folyt.) tatja magát: „Eddig még nem történt semmi baj!” De azután a hőnapok is kezdtek telni. A Stevenson-hívö gárda, élén az osztályvezetővel, Er dös Árpáddal, preventív ellentámadásba kezdett. Kezdték „megfúrni” ama keveseket, akik nem voltak a roosevelt - truman - stevensoni vonal rajongói, vagy, urambocsá’, éppen a, republikánusoktól merték várni a tisztább levegőt. Fáradozásuk nem is maradt eredménytelen. Sikerült néhányat kitúrniuk.' De a kormányzat végre is átlátott a szitán, s Erdős úr magántisztogatását helyreigazították. És - most végre magát Erdőst is kijjebb tették a kapun. Az osztályvezető úr mégis túlságosan derűsen ítélte meg a helyzetet az ötödik emeletnél. [ rika és az Euráziai kontinens a I sarkvidéken át kerül legközelebb egymáshoz. Ezért oly fontos az USA-nak Alaszka és ezért épít mindkét fél sarkvidéki állomásain radar-telepeket, raktárakat, repülőtereket. Az oroszoknak három sarkvidéki hadseregük van. A lényeg: a második világháborúban még lehetett helyi légifölényt kialakítani, most a hosszútávú bombázók korában ez már lehetetlen a hetvenméter széles és negyven hosszú, száznyolcvan tonnás súlyú B.36-os hatmotoros távolsági gépek korában minden akció az ellenfél teljes légierejét vonja magára. Itt egy remek példát mond el: az USA-nak a Japán elleni háborújában még a 150 milliárd dollár értékű haditengerészetet és az 50 milliárd értéket képviselő szárazföldi haderőt kellett fölhasználnia, hogy a 20 milliárd értékű légierő támpontjait előbbre vigye és bombázóival a döntést kierőszakolja. A hosszútávolsági bombázók korában ez Vándor és Péter
