Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-10-16 / 19. szám
"fei2 Buenos Aires, 1953. október 16. MAGYAROK ÚTJA IDEGEN TOLLAKKAL NÉGY VILÄGTÄJRÖL A BERIJA-LEGENDÁBAN, mely a nyugati sajtót annyira foglalkoztatta a legérdekesebb szerintünk az a több hírügynökség által közreadott összefoglaló, melyből kiderül: 1. hogy a nagyhatalmú szovjet rendőrminiszter neje nem más, mint Szergej Kruglovnak Berija mai utódának édes unokahuga; 2. hogy ez az édes 28 éves unokanug, Mariuna volt az, j aki féljenek az államcsínyre való készülődését Kruglov útján Malenkovnál följelentette; 3. tehát Berijáné tulajdonképpen kém volt ura mellett, talán a házasság is azért jött létre, hogy annakidején Sztálinnak megbíz-, ható spiclije legyen munkatársa és jobb-keze mellett-Igaz-e, nem igaz? A tény, hogy az unokabáty most a rendőrminiszter. És ha a szovjetnagyságok sűrűn változó házasságait nézzük majd mindegyik életében megjelenik a nálánál fiatalabb csinos, vakbuzgó karrierre törő párttitkárnő. Az öregedő szovjetvezérek elválásaiban, második harmadik házasságában ilyen módon keveredik a szerelem és a politika. Persze jó szovjetmódon: politikai fanatizmus, a rendőrállam titkos érdekei és kivégzések lehetőségétől való távoli félelem irodai idillekkel kegyik választói gyűlésén egy szónok Hannoverben Napóleonhoz hasonli:otta Hitlert, azt mondta ő tartóztatta fel az orosz inváziót. A Napoleon-ha,»onlatot a többezer jelenlévő lelkesen megtapsolta. De a hannoveri lapok azt is megírták, ugyanabban a körzetben majd minden nemzeti elem Adenauerre szavazott. „A német nép mégis sokat tanult" — Írják. WALTER LIPPMANN, kedvencünk, Trumanék egykor úgy ünne- j pclt szócsöve lelkes sorokban ünnepelte a német választást az Editors Press által terjesztett cikkében. Ade- j nauer megleekéztette a Kremlt, a ger-' mánság bekerült a nyugati demokrata * népek közé stb. Kiegészítésül csak azt tesszük hozzá, hogy Lippmann vetette fel a világháború alatt a német nép felosztásrínak, rabszolgamódra való széthurcolásának, tnt g emmisítésén k, sőt sterilizálásának az eszméjét is. LUPESCUNÉ asszony bajban van, olvastuk a Revueben és más orgánumokban is. A vöröshajú balkáni Pompadour eltévesztette mikor mégis ki'rályi özvegy akart lenni és a hirtelen halálos betegségbe esett Károly exkirálytól kicsikarta a házasságot. A majdnem-fénséges asszony addig Telpekül csinálta: húsz éven át minden királyi jutalomdíjat külföldön helyezett el és remekül gyümölcsöztetett. Az elutasított házassági követelőzésből így több millió dolláros vagyon lett. Káioly erről alig tudott. A száműzetésben az ő vagyonát emésztették. A tévedés, a nyugati Intim Pisták szerint abban van, hogy a gazdasági téren mindent jobbantudó vörös istennő, nem ismerte a Brazíliában is érvényes portugál törvényeket, melyek szerint, abban a pillanatban, amint a úő házasságra lép vagyona férjéé lesz. Lupescuné ugyan a ravatalnál sieíett hangsúlyozni, ezt is a Revueből tudjuk, “férjem után csak emléktárgyak maradtak.“ Azt azonban szintén nem tudhatta, hogy az udvar vagyonkihelyezcseit régen detektívekkel figyeltette. Most itt a pör, Mihály király bíróság előtt követel mindent, ami portugál törvények szerint apját illeti. Mellék-ágazat itt van. A királlyal együtt egy Lambrinó Károly nevű fiatalember .is fellépett, .mondván, neki is édes apja volt Károly király. Az igazság az, hogy az elhunyt exkirály az első háború végén valóban átszökött a fehér orosz ellenforradalmár seregekhez Odesszába, hogy akkori nagy szerelmét Zizi Lambrinót egy ezredes gyönyörű lányát az udvar akarata ellenére feleségül vegye. Egy évig tartott míg az öreg román király többszörös diplomáciai fellépése után a szökevényt kiadták Denikinék. Zizi akkor már törvényes felesége volt. Zizi fia az ex-királyhoz megdöbbentően hasonlító Lambrinó Károly, ki most —milyen a sors!— szintén részt kér a vöröshajú Lupescuné hallatlan ügyességgel a legkülönbözőbb külföldi vállalatokba elbújtatott vagyonából. MÉG EGY PIKÁNS hír a német választásról, elkésve se térhetünk napi rendre. A Deutsc he Reichspartei eABDÜLLAHRÓL, Kásmiria Mossadegh-jéről, a kozáksipkás diktátorminiszterelnökről szintén kiderült, hogy bolsevista ügynök. Elcsapták. A francia lapokból olvassuk, milyen simán tette süllyesztőbe Kásmiria Reza sah példájától felbátorodott maharadzsája. Az angol lapokból, a Daily Mail külpolitikai rovataiból stb. viszont azt is megtudjuk, ez esetben a szovjetbarát hindú miniszterelnök Pandit Nehru volt kevdencének elcsapatása mellett. A mohamedán Abdullah nagy szolgálatokat tett neki a mohamedán hindu harcokban. De úgylátszik, az Nehrunak se volna kedves, ha a bolsik itt Vörös-Kina, a Szovjetunió és a mohamedán Pakisztán határán India testébe befészkelnének! KATASZTRÓFÁLIS, amit Stevenson volt amerikai demokrata elnökjelölt világkörüli útjáról készült, most könyvalakban is megjelenő, cikksorozatában Izrael állam gazdasági helyzetéről leír. Izrael behozatala egy az öthöz aranyban múlja felül kivitelét. Az elmúlt években csak húsz százalékát vette át annak , devizákban, amit kifizetett külföldre. Az államadóságoknak közel harmadrésze lejár a jö-. vő és végéig, az állam az új kollektívák termeléséből és egyéb mezőgazdaságából élelem-szükségletének harminc százalékát fedezi csak. Pedig Izrael egymilliárd dollár segítséget kapott öt ev alatt külföldről, főleg Amerikából kölcsön, adományok, vallásos gyűjtés alakjában stb. Egy északamerikai laptársunk ehhez csak azt fűzi hozzá: hol volna az antibolsevizmus ügye a világon, ha Nyugat az európai országútak.-a került hontalanokra ennyit költött volna? ZÁRADÉKUL: bár nem szeretjük a dunavölgyi menekült bajtársak közti vitákat,, miután egy román testvérlapunkban macskakörmök közt gúnyosan emlegették a múltkoriban magyarokat, mint az ,,uralkodó fajt“ mi sem maradhatunk adósok: Egy a.gentin németnyelvű újságban az Argentinisches Tageblattban viszont a következő címen olvastunk cikket Romániáról: „Russlands getreuester Vasal“ (Oroszország leghűbb hűbérese.)A cikk megállapítja hála Istennek, hogy a románokat nem sikerül eloroszosítani. De azt mondja, nem véletlen, hogy a Kominform Bukarestben székel. Gheorghiu-Dcj miniszterelnök, a volt mozdonyvezető az egész Délkelet- Európában legbiztosabb kezekkel vezeti állama vonatát a Kreml felé... Nem hisszük, mégis ideírjuk. Mi" GUNK HÁZAT AJAN AZ UJ HUNGÁRIÁBAN olvastuk először: Nagy Ferenc volt miniszterelnök cikket írt az USA-ban az új bevándorlási törvényről. Azt állítja, hogy „akik a visszavonuló náci had sereggel együtt menekültek azok nem vándorolhatnak be az új törvény a lapján Amerikába... A törvény csak azokat ajándékozza meg bevándorlási vízummal, akik a nyilasrendszer csúfos bukásakor otthon maradtak.“ Ha igaz volna Nagy Ferenc vágy álma, a magyar menekültek kilencven százalékát kizárták volna Eisenhowerék az USA-ba való bejutás le hetőségéből. Mert hányán vannak köztünk, aki Nagy Ferenc módjára önszántukból várták be az oroszt? A PITTSBURGHI MAGYARSÁG augusztus 28-án megírta: „Az egész magyar emigrációban más lett volna az élet, ha Nagy Ferenc ezelőtt öt MARSCHALKÓ LAJOS, a bátor publicista is a Nagy Ferenc kérdést kavarta az északamerikai magyar sajtóban „A forradalom — elmaradt“ című gyilkosán találó cikkében. „Mit lehet ráfogni erre a nagyferenci for-radalomra, melyet az Andrássy-út 60 nal együtt Vorosilov szovjctállamelnök egymillió szuronya védett? — veti fel a kérdést, — Volt egyetlen ötlet, egyetlen gondolat, melyet ezek a „forradalmárok“ tudtak fáklyaként k'gyujtani a magyar milliók előtt? Az aszszony-gyalázásból, óra-lopásból, a külömb fők levágásából született-e egy új magyar Marseilles? Az 1945-ös forradalom legjobb esetben a csőcselék „forradalma“ volt. A sikkasztásért börtönt szenvedett adóügyi írnok, a tűskőbsempészből rendőrkapitánnyá magasztosult angyalföldi vagány, a fertőzött entellektüel, a perverz Ligeti Magda forradalma.“ Erre volna válasz Nagy Ferenc kizárási indúványa mindenki ellen, aki ez elől a „forradalom“ elől elmenekült? NAGY FERENCRŐL olvassuk ugyanebben a Marschalkó-cikkben a következőket: „Oláh György a Láza-, dás a Tiszánál írója, a reformnemzedék legkiemlkedőbb tagja bement Milotay Istvánhoz, a főszerkesztőjéhez cs beajánlotta a bissei kisgazdát, aki nagyon szeretne a liberális Légrádiéktól átkerülni olyan keresztény nemzeti laphoz, mint az Új Magyarság. Miloíay a népi tehetségek egyik legnagyobb pártfogója, az Ismeretlen Magyarország szerzője meghallgatta legkedvesebb munkatársát, aztán azt mondta: — Olvastam ennek a bissei kisgazdának Nagy Ferencnek cikkeit. Magyarországon legalább tízezer kisgazda-fiú van, aki nálánál tehetségesebb és magyarabbul ír. De ha segíteni kell rajta, szívesen alkalmazom az Új Magyarságnál portásnak.“ m m minden onnan indul el, a menekülés infernója, talán a Nyugatot védő magyar honvéd dicsőségének újjászületése is... De adjuk át a szót magának a művésznek: — Ügy képzeltem el, hogy ízen a síkon az emigráció egész drámáját össze foglalom szim•s¿Alkus jelenetekben. A kép felfő harmadát emigrálásunk okait jelképező jelenetek töltik be. A Vár égésével beteljesedik a magyar főváros, vele egész Magyarország 1 sorsa. Orosz katonák hajtják el a civil lakosságot. A főváros védelmében elesett hős honvéd holttesténél meggyalár.ott, szétszaggatott ruhájú magyar vő könyörög az éghez segítségért a darabokra tört magyar címer és jogar törmeléke körül. Lenn a száműzött földönfutó Magyarország, az Emigráns Magyarország jellegzetes alakjai Az értelmiségi ember, ki most koldusként vándor tarisznyával vár sorsa jobbrafordulására. Egy másik intellektuell, ki a bajor erdőben vágja a fát. Az egykori oüszkt katona, ki most gyaluval kezében küzd a napi kenyérért. Egy kísérlet-házas pár, talán miniszteri tisztviselő és neje. (Nejegyezd kérlek ilyen pontosan, mire egészen kész lesz, tán mást fog jelenteni) ... ha a férfi véletlenül nem volt miniszter... most magábaroskadtan várja az óceániéiról, mely hite szerint boldogabb tájakra viszi. Neje, nemrég tán méltóságos, vagy kegyelmes asszony, egy rossz stanicliból kenyérdarabot majszol. (Kérlek, ne jegyezz ilyen szorgalmasan!) A kom pozíció központjában az Anya, az emigróteió szenté. legkényesebb ízlést is kielégítő munkát vállal Magyar szobafestő • gyors • pontos • megbízható • garanciával Pintér Endre, Sucre 2671. Cap. Telefon: 73-7044 jévvel bátran, önérzetesen szembefor-j j dúlt volna otthoni viselkedésével. ... I Nem pedig azon dolgozik, hogy a vi- I lág kétféle emigránst ismerjen. Legyen "egy elsőosztályú és egy másod- I osztályú magyar és 1945 után az'oro- I szók alatt elkövetett minden politikai megalkuvás hőstett legyen, míg az oroszok bejövetele előtt önvédelemből az ország védelmében elkövetett minden lépés közönséges bűntett.“ Tudta e'őre a kitűnő újság, hogy Nagy Ferenc ilyen cikkre készül? védéseinek legfőbb hordozója áll jövőért való aggodalmának tárgyával, lelke egy darabjával: gyermekével. Az Argentínába érkező emigránst Perón elnök fogadja tárt karokkal, az argen'in zászló takarja el mögöttük a múlt borzalmait. — A kép jobb alsó sarka a legnyugodtabb. Itt próbálom áb- 1 azolni az új otthonába jutott (migráció egyik legfőbb feladatát, az örök magyar kultúra átadását a fiatal nemzedéknek. Nézd, mit épít itt ez a két kisgyerek,.a jövő nemzedék két kis képviselője játékkockáival: a magyar parlamentet... újra. Ez a jövő újjáépítésének szimbóluma. Es ez a jóságos főpapi alak itt a kultúra átadását jelképező jeleneiben? Luttor Ferencnek elhúnyt nagy papunknak, mindnyájunk lelki vezetőjének emelek emléket itt... Látod az arcát? (Mire ezek a jegyzetek napvilágot látnak talán már mindenki maga szemlélheti a Magyar Ház falán ezt a legnagyobb modern magyar freskó - festők szellemében készült alkotást, tehát abba is hagyom. A többi a nézőre tartozik.) Többször behatoltam Daday ' Ferenchez míg a Magyar Haz nagyméretű falképén dolgozott. Most utólag bevallhatom, nem tisztán azért, hogy' új hatalmas dekoratív alkotását élvezzem. A kíváncsiság is égetett, milyen az első művészotthon melyet Ar- 1 genlinába menekült magyar festő épített az ecsetjéből? — Es ‘ bankhitelből! — tette hozzá Daday gyorsan mikor e fölött lelkesedni mertem. En is ide teszem ' gyorsan, a magyar müvészkollégák irigységének elhárítására. Az ohvosi Daday-ház különben valóban megérdemli a lelkesedést. Nagy fehérrefesteti, menedékes mennyezetű hallja, mely ebédlő, nappali és műterem is egyben európai emlékeket ébreszt. Meglátszik, Daday sokáig élt Svédországban, látta a legizlésesebb északi műterem-lakásokat. Ha e remek nyersen, nagyvonalúan kiképzett terem egyik tartó pillérjébe szerkesztett nagy kemence - kályháiba begyújtanánk és künn hullana a hó, a stockholmi Skansen egyik művészvillájában éreznénk magunkat... De most gyerünk a nagyméretű alkotáshoz, mely szürke deszkájával a főfal jórészét befedi most. Mikor először voltam itt csak a jobb felsősarkon bomlott színekbe a roppant vízió. Jól írta a pittsburghi Magyarság, kráter tört ki ott, hogy lánggal-füsttel kezdje a nagy Irámát. A budai királyi vár égése 1945. február 6-án — mertl
