Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-09-15 / 16-17. szám
MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1953. szeptember 15. 5 El dőlt a Menekült Magyar Diákok Tanulmányi Versenye Lapunk hasábjain hírt adtunk a menekült magyar diákok párizsi tanulmányi versenyéről. A versenyen résztvevő diákok és a Tanulmányi és Bíráló Bizottság tagjai július 26-án adta át a nyerteseknek a díjakat cs jutalmakat. Az akció iránti meleg érdeklődésről tanúskodik az a körülmény, hogy az ünnepségen a párizsi magyar emigrációnak mintegy 150 tagja, számos francia vendég cs J. C. Hughes, az Egyesült Államok által a NATO hoz küldött nagykövet felesége is részt vett, aki elejétől fogva jóindulatú figyelemmel kísérte a versenyt és annak anyagi sikere, a magyar emigráció áldozatkészsége mellett az ő segítségének is köszönhető. Szalai Jeromos, a magyarok rom. kát. egyházközségének plébánosa, a Tanulmányi Bizottság tagja üdvözölte francia s magyar beszéddel a megjelenteket. Köszönetét mondott mindazoknak, akik adományaikkal és munkájukkal az akcióban részt vettek. E- zután Tuzson Tibor bizottsági tag köszönettel emlékezett meg azokról a magyar testületekről, amelyek az Akció megindulását az emigráció tagjai körében kihirdették, köztük a Magyar Menekült Munkások Egyesületéről, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségéről, a Katolikus Diákszövetségről. a Magyar Unió és annak barátairól, a Párizsi Magyar Irodáról, valamint azokról az emigrációs lapokról, amelyek a hirdetéseiket közölték. Különös hála illeti a francia Entre, Aide Universitairet. A Tanulmányi Bizottság két csoportot állított össze. Az egyik az E- gyetemi és Főiskolai diákoké. A másik csoport pedig a szabad tanulmányi rendű pályázóké, akik főképpen kenyérkereső munkájuk folytán iskolai tanulmányokat nem folytathatnak, hanem magánúton képezik tovább magukat. Az első csoportba 20, a másodikba pedig 13 pályázó került. A bizottság az akció megindulása vagyis 1952 évi február óta számos értekezletet tartott s minden lényekivándorlás miatt visszalépni. A második csoportnak ez a 9 tagja a következő: Bata József: Együtt a nemzetért; Bethlen Pál: Gyors acélok: ges mozzanatot részben körleveleket, Egyesült Európában; Eck László: Érvényesülés az építőiparban. Építés a részben személyes megbeszélésen a A menekült tízparancsolata írta: Veszprémy György Kerecsendi Kiss Márton egyszer felvetette az eszmét, meg kéne írni az Emigráció Tízparancsolatát. Részletes magyarázatokkal még adós. De azt hisszük, felesleges is. Egyetlen emigráns se gondol itt olyan vakmerő és nagvképű dolgokra mint kereszténységünk örökérvényű parancsainak átírása, vagy bárminő ű.i valláserkölcsi tétel megfogalmazása. Alapjaiban fordult fel életünk. Minden tökéletesen megváltozott köröttünk a meneküléssel, meg kellene tehát szerkeszteni azt a pár gyakorlati alapszabályt, melyek magatartásunkat az új viszonyokkal szemben meghatároznák. Mikor Baden-Powel a cserkészetet megalapította, megfogalmazott néhány egészen egyszerű parancsot, azóta minden kiscserkész ezt fújja, mert benne van a lényeg. Nem ilyen őseredetien egyszerű szabályokra gondolunk. Annyira összebonyolódott az életünk, úgy tele vagyunk belső ellentmondásokkal mióta mindent elvesztettünk és mindent elölről kell kezdenünk, hogy egy ilyen ködben nagyon nehéz lámpást gyújtanunk mindenki számára. Az a tíz pont, amit most hevenyészve idcjegyzek. csak a vázlatkönyv első skicceihez hasonlíthat. Menekült írtót'ársak. ráérő gondolkozók. csalódottak és reménykedők és egyéb hajótöröttek tessék javítani rajtuk, újraírni az egészet ahogy tetszik! Amit itt leírok csak ösztönzés akar lenni és bőbeszédű figyelmeztetés : 1. ) Ila a magyarság kérdéseiben áliást.foglalsz gondolj először mindig arra. hogy most valóban a lét vagy nemlét mesgyéjén vagyunk Gondolj az avar sírok rozsdás kengyeleire, az inkák kőtörmelékeire, vagy akár a római birodalom nagyszerű emlékeire és akkor egész más mértékkel fogsz mérni. És szégyellő fogod magad sok múltbeli vitádért. 2. ) De ugyanakkor küzdj a kicsinyhitűség ellen! Ha a balsikerek, melyek a nemzetet és téged értek beteggé tették akaratodat, ha sérülés érte lelked, ne gondolj folyton rokkantságodra. A lelki ferdüléseknek ugyanúgy meg van a gyógygimnasztikája, mint a rosszul öszszeforrt Ízületnek. A vallás, a nemzeti múlt felidézése, a világ meváltozásának kétségtelen jelei biztos gyógytényezők. 3. ) Tekintsd az emigrációt álmenetnek. De ne essél bele ezért minden emigráció örök betegségébe az illuziókergetésbe. Az akarat és a képzelet olyanok mint két összezárt kis ikrek, egyszerre kapnak meg minden járványt. \ beteg képzelet beteg akarattal jár és fordítva. 4. ) Ila egy idegen társadalomban már elhelyezkedtél ne türelmetlenkedj, ha mindjárt nem boldogulsz úgy mint otthon. Gondol j műimig arra is, a társadalmi helyzetet, vagy vagyont amit odahaza elértél a saját munkádon túl, nemzedékek munkája teremtette meg neked. 5. ) Vigyázz, mert a hosszú nélkülözés, az anyagi javak túlértékelésébe sodor! Ila a diploma ma csak akadály, ha mindaz amit könyvből, képből, szoborból, dallamokból és a művészet többi alkotásaiból tanultál ma. a kenyérért való napi küzdelemben csak értéktelen lim-lomnak lártszik is, jaj annak az emigrációnak, mely végleg lemondott magasabb társadalomvezető hivatásáról! 6. ) Ne avatkozz bele a téged befogadó közösségek belső politikai életébe míg azt a saját nemzeted egészen közvetlen, elsőrendű érdeke nem kívánja. A jövevény, ha már állampolgár is, mindig bűnbak. Fordulatok idején mindig először rajta csattan a pártszenvedélyek ostora. 7. ) Ne alakíts a saját emigrációdnak politikai pártokat, vagy psrtcsoportokat. Az emigráns egyesületek torzsalkodásainál, mindig gondolj arra, hogy sem az alkotmány, som a társadalmi berendezkedés, de a magyar államélet egyetlen nagy problémája sem dönthető el külföldön. Hogy innen kívülről te sosem ismerheted már egészen az otthoni magyarság szükségleteit. És főleg, hogy a Dun-ivölgyén élő magyarságnak az összes nemzeti életfeltételei teljesen megváltozhatnak mire te hazaérsz. 8. ) Személyes összetűzéseidet sose vidd addig a nyilvánosság ('lé míg a magánúton való elintézés összes lehetőségeit ki nem merítetted. Az emigráció túlizgatott emberek gyülekezete Abban minden szenvedélyes szó olyan lángot vehet, mint oxigénben a gyufa. Gondolj arra. hogy az emigráns közéletből hiányoznak a biztos tekintélyek és hiányzik a közösségi ellenőrzés kiegyenlítő hatása. 9. ) Az emigráns, élet sok balsikere önkéntelenül a rosszhiszeműség elhatalmasodására vezet. Az emigráns-kolóniák a megszólás és a keserű pletyka tenyészhelvei. Ha neked pillanatnyilag jól megy és valamelyik társadnak rosszul, nagyon vigyázz a fölötte való gyors ítélkezéssel. Az emigráció a váratlan fordulatok világa is. Széltől sodort falevelek vagyunk mind, akiket a sors nemcsak fölemel. Ha valakinek, akit otthon megsii vegeit él és fölötted álló tekintélynek ismertél el, most ügyetlenül áll kezében a kalapács, vagy a seprű, gondolj arra, hogy a versenylovat se gyalázzák, ha rosszul színit. 10. ) Mindig, éjjel-nappal gondolj arra. ha magyar ügyben valamit teszel, hogy az emigráció lassú szétszakadás, elszóródás, szétesés Az apró közösségekkel az elmucsaiasodás kéz dödik. Kis értékek és kis szempontok fölülkerekedése. Ezzel a kontraszelekcióval szemben mindennap tisztábban, erősebben hordozd lelkedben a te nagy hivatásod: az ezeresztendös keresztény magyarság hivatástudatának és magasabbrendű eszményeinek fenntartását! Megjelent a müncheni Hungária 1953 szeptember 4-iki számában. A legkényesebb ízlést is kielégítő inunk.it vállal Magyar szobafestő • gyors • pontos • megbízható • garanciával Pintér Endre, Sucre 2671. Cap.. Telefon: 73-7044 ARG ENTIMÁI MAGYAR KOLÓNIÁNK NEM AKAR BÚCSÚZNI DEMES PETER LELKIPÁSZTORTÓL Az argentínai magyar kálvinista egyház híveihez lelkipásztori körlevél j érkezett Demes Péter lelkész-vallás- 1 tanár aláírásával, mely fájdalmas tényt , jelent be. A kálvinisták közszeretet- I hen álló nyolcvankétesztcndős lelkésze elhatározta, hogy magas korára tekintettel végleg visszavonul gyülekezete vezetésétől és miután százkét evangélikus hívét már úgyis átadta L c s k ó Béla lutheránus lelkésznek, most 304 hívét Nagy Balázs Dezső új fiatal lelkésztársának adja át és végleg lemond minden lclkészi szolgálatról. Istennek szerető gondoskodása lehetővé tette azt is -— mondja az emelkedctt hangú körlevél —- hogy 82 életévem természetes úton megnövekedett terhei s az 5S évi lelkipásztori szolgálat súlya alatt elfáradt test nyugalomra vágyakozva, nyugalomra találhasson. Kész a lélek, de erőtlen a test. E- zért lemondva a Buenos Airesi Ref. és Evang. Egyházközség kebel -ben viselt református lclkészi állásomról nyugdíjba vonulok. Kedves Hittestvéreim! Kérlek engedjetek el csendben, minden nyilvános búcsúvétel nélkül, meghitten; de érezzétek meg éppen azért, bogy minden Hittestvéremtől lelki békességgel szívemben búcsúzom. Főleg érezzétek meg, hogy minden hittestvérem iránt a legmélyebb tiszteletet és szerctetct érezve távozom. Kérlek kedves Hittestvéreim. Ti magatok is emlékezzetek meg rólam azzal a szeretettel, moly minket összekapcsolt mindig... Becsüljétek meg az Isten, embertársaitok és a lelkipásztorokból álló szent társaságot: a Gyülekezetét! Ne vonjon el semmi az Ur szent házától, ahol Isten szent igéit halljátok. Utolsó kérésem pedig az, hogy örizzetek meg magyarságotok drága ér értékes kincseit! Ne felejtsétek cl se Ti se gyermekeitek a bűbájos, zengzetcs magyar anyanyelvűnket! Tanítsátok gyermekeiteknek ezer éves magyar múltúnk munkával, szenvedéssel vét és életáldozattal írott történelmét. Gyarapítsátok azt a magyar dicsőséget, melyről múltúnk beszél, itt Argentína földjén is! A Himnusz szavaival végződő megható körlevél Argentina egész magyarságában mély hatást keltett. Ugyanakkor egyhangú tiltakozást vált ki a protestáns hívek körében: a Buenos Airesben élő magyar protestánsok nem hajlandók belenyugodni, hogy szeretett öreg lelkészük, ki mostanáig annyi irigylésreméltó szellemi frissességgel vezette gyülekezetét így egyszerre végleg itthagyja őket. Széleskörű akció indult meg, hogy tz öreg lelkipásztort, kinek lelkes emelkedettsége, bölcsessége, tudása, sugárzóan tiszta szelleme annvi erőt, ösztönzést jelent — visszatartsák. A gyülekezet kiváló új lelkipásztorának Nagy Balázs Dezsőnek lelkészt munkája is egészen más lendülettel indul, ha a kolónia mindenki által annyira tisztelt öreg kálvinista papja a szolgálatban is ott áll mellette. Nem vagyunk olyan gazdagok hitben, bizalomban, hogy egy olyan magas lelki értéket, mint Demes Péter ilyen indokolással lemondhassunk. Amig frisseségéből és lelkicrejcből úgy telik. mint az utolsó időkig fellett, ő nem kapcsolódhatik ki az egyházi szolgálatból.. . Hirck szerint elsősorban a presbitériuma fogja őt maradásra felkérni. A presbitérium kérécséhez az egész magyar kolónia csatlakozik. A buenosaireszi hívek, tehát nem búcsúznak szeretett Péter bácsijuktól. o Tekintettel továbbá arra, hogy i pályázók súlyos megélhetési gondjuk mellett valóban dicséretes tanulmány: és szellemi alkotó munkát végeztek, a Bizottság ennek elismerése képper a dolgozatok benyújtóinak 5-5000 fr. jutalom kifizetését határozta el. A vidékről Párizsba érkezett szegénysorsúak vasúti költségét és a két napi szerény szállás és ellátás pénzét külön térítette meg a Bizottság. Tuzsony bizottsági tag a továbbiakban köszönetét mondott a pályázók és a Bizottság nevében mindazoknak akik adományaikkal lehetővé tették a tanulmányi-verseny megtartását. így elsősorban a Magyar UNIÓ és amerikai barátainak, a Menekült Magyar Munkások Egyesülete lelkes tagjainak, a Párizsi Magyar Iroda vezetőségének és a Menekült Magyar Mérnököknek. A felszólalások sorát végül Megay Károly beszéde zárta be. A gyűlés a Himnusz eléncklésével ért véget. pályázókkal együttesen határozott’ meg. Az együttes megbeszéléseknek jelentős mozzanata volt az 1953. március 1-én tartott diákgyűlés, amelyen! a pályázók nagyrésze részt vett. A pályázók komolyságára vall, hogy a megállapodott, vagyis június 1-re a 13 pályázó közül 9-en benyújtották dolgozataikat és csak 4-en vol- j tak kénytelenek anyagi okokból és, Eperjcssy Ferenc: A jövő magyar me-! zőgazdaság és annak beállítása az Egyesült Európába; Fülöp Lajos: A magyar munkásság érdekvédelme az j felszabadulás után; Máthé Jenő: Milyen legyen az új magyar büntetőtör'! vénykönyv; Sebrek József: A magyar munkásság hivatása az Egyesült Európában.; Szabó Sándor: Az én; Varga Ferenc: A jövő Magyarország szociális felépítése. A dolgozatokat a Tanulmányi Bizottság tagjai megvizsgálták és tartalmi érték, magyaros nyelvezet és külalak szempontjából elbírálták. A dolgozatok közül kettő értékben oly egyenlőnek találtatott, hogy a Bizottság az első, 20.000 francos díj megosztását határozta el a pályázóknak egyenlő helyezése mellett. Ezek szerint: L, Bethlen Pál és Sebrek József. II., Eperjessy Ferenc. III., Fülöp Lajos.
