Magyarok Útja, 1951 (4. évfolyam, 9-16. szám)

1951-05-15 / 9. szám

MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1951 május 15. 7. oldal Zártajtójú ház íves csendjében a lelldisir.eret kínozva korholt tizenkét bús apostolt. Csak éjszakánként merészkedtek ki, reszketve, bújva, mordan csoszogtak sötét sejtelmekkel jeruzsálemi szűk sikátorban. De egy nap a nép csodára retten: előbújtak mind a tizenketten. S tündöklő arccal a ház előtt tanított tizenkét láng, tizenkét ostor: tizenkettő bátor apostol! Május 27-én Hősök Napján ünne­pélyes szentmise lesz a Riobamba 601 alatti „La Salle“ kápolnában. A szent­beszédet dr. Luttor Ferenc mondja. A protestáns lelkipásztorok szintén meg­emlékeznek ezen a napon a magyar hősökről. Ugyanezen a napon este 7 órától a Bebedero alatt lévő Sch-.. berthaus-ban bajtársi találkozó lesz. V Argentínában megjelenő laptársunk a Laikas, az itt élő litván emigránsok lapja május 12-i számában megemlé­kezik Mindszenty hercegprímásról és közli a mártír kardinális fényképét. • Dr. Vándor Ferenc, nemrég New Yorkba érkezett függet­lenségi képviselő feltűnő beszé­det mondott a Végrehajtó Bi­zottság előtt, közvetítve a Bi­zottmány felé az ismeretlen D. P. hangját és panaszát. Ván­dor Ferenc nagyszerű fejtege­tésére még visszatérünk. Szeleczky Zita, az elsővonalbeli, ki­tűnő színésznő megjelent az argcnt.’n filmvilágban. Első filmszerepével nagy sikert aratott. A film díszbemutatóján nagy tömegben jelentek meg a nagy­szerű művésznő «által meghívott ma­gyarok is. Szeleczky Zita második vo­nalbeli szerepe is alkalmat adott rend­kívüli művészi képességeinek megmu­tatására. A közönség lelkesen ünne­pelte a magyar művésznőt, akit re­mélhetőleg, hamarosan főszerepben is viszontlátunk. □ Simon László, a Délamerikai Ma­gyarság volt szerkesztője, visszatért e­­redeti hivatásához, egyik nagy argen­tin ügyvédi irodában dolgozik és szór' galmasan készül az ügyvédi vizsgákra. Rokonszenves honfitársunkat máris sok magyar ügyfél kereste fel. e= A buenosairesi kiváló magyar cuk­rászda, a City tulajdonosa Konstanti­nápolyból kapott levelet a minap. Nagy meglepetésére egy törökországi honfitársunk sorait hozta a levél. A konstantinápolyi magyar elküldötte Buenos Airesben élő ismerősének cí­mét a City cukrászdához, azzal a ké­réssel, hogy most közelgő születése­­nepjára süssön egy finom magyar tor­tát ismerősének s azt egy virágcsokor kíséretében küldje el neki. A City népszerű —s ma már azt mondhat­juk: világhírű tulajdonosa örömmel tett eleget a világ másik sarkából jött megrendelésnek, amelyet a Magyarok Útja egyik törökországi előfizetője küldött, bizonyítva a lapunkban kö­zölt propaganda - mondat igazságát: „A mi lapunkban érdemes hirdetnie!“ A San Anrdes de Gilesben lakó magyar angolkisasszony, Madre Ra­­faella Buenos Airesbe érkezett, hogy a magyar apácaintézet felállítása ügyé­ben tárgyaljon az illetékesekkel. Építkezés - tervezés - felvilágosítás: it II SABARIA EMPRESA CONSTRUCTORA Telkek vétele és eladása a legsikeresebben: J. TÁTRAY y Cía. Balcarce 745 I. cm. 5. T. E. 34-0990 és 34-6276 Irodai órák szombat kivételével 9.30 — 12 és 15 — 19-ig BUENOS AIRES CENTRAL "EUROPA ti VÁNDOR ÉS PÉTER órás és ékszerüzlet Bő választék modern férfi és női karórákban, zsebórákban. Mindennemű órajavítást 8 napon belül 1 évi garanciával készítünk. Egyes óra-alkatrészeket magunk gyártunk legmodernebb svájci és német gépeinkkel! '’■»JUHI nnfflffp»' Velez Sarsfield 4274 Állomástól 4 cuader Gral Juan D. Perón (ex Munro) T. E. 740 — 54591 Egyik számunkban az argentin a­­tomkutatás eredményéről írott cik­künk spanyol fordítása az illetékesek elé került. Nem ez volt az első eset, hogy a Magyarok Útjában megjelent argentin vonatkozású írásunk sikert aratott. Itt említjük meg. hogy Ferdi­­nándy Mihály lapunkban közölt ta­nulmánya ugyancsak sok barátot szer­zett a magyarságnak. * Minden hónap harmadik vasárnap­ján, ezúttal május 20-án délelőtt tíz órakor magyar mise lesz Vicente Lo­­pezon. Cím: Calla Gasper Campos 503. A szentmisét és prédikációt dr. Luttor Ferenc mondja az ír apácák gyönyörű templomában. A Centro Húngaro ifjúsági cso­portja f. hó 20-án, vasárnap d.u. fél 5 órai kezdettel tartja összejövetelét, a Canning 13 58 sz. alatti helyiségben. Ezen az összejövetelen kezdi meg az ifjúsági csoport irodalmi, történelmi és földrajzi előadássorozatát. Az elő­adók közt szerepel Kerecsendi Kiss Márton, a magyar irodalom kezdeti korszakáról tartandó bevezetőjével. Ezenkívül a műsor egy rövid törté­nelmi, földrajzi és ismeretterjesztő e- Iőadásból áll. Ez alkalommal ismerteti majd az if­júsági csoport elnöke az ezévi mun­karendet és a szabadegyetemi mozga­lom eredményeit. Minden érdeklődőt szívesen látunk. Pontos kezdés! Szabó Zsombor titkár AZ IGAZI HONTALANOK Jönnek, egyre jönnek az árulók. Alig néhány éve, hogy ott kuporog­tunk a rádió mellett, ausztriai pad­lásszobák és németországi barakok rideg homályában. Akkor még ezek az új szökevények ott ágáltak a vé­res budapesti fórumon, rádióban és sajtóban nyilatkoztak a felszabadítók dicsőségéről és a nyugatra szökött náci banditák — ezek nekünk szóltak — gonosztetteiről. Fenyegettek és rágalmaztak bennünket, vagy legjobb esetben csalogattak haza, a népdemo­krácia paradicsomában. S ma jönnek ők is, fakó arccal, lerongyolva, két­ségbeesve. És Iskarióti Judás remegé­sével bujkálnak nyugaton. És mi, egykori üldözöttek azt látjuk, hogy nem mi vagyunk az igazi hontalanok, hanem ők, akik ma hiába bújnak a vádak elől. Amerre csak megfordul­nak Európában, saját bűneikkel talál­koznak. Volt népbirák, ügyészek, feljelentők, fővádlók, rendőrtisztek, vallató detektívek, pártnagyságok bujkálnak Ausztriában, akiket a Szov­jet elcsapott s ma nincs olyan perc, hogy a nyugati világ életéből ki ne olvashatnák tegnapi hitványságukat. Nem kellenek sem Keletnek, sem Nyugatnak. Nehéz őket nem gyű­lölni, mi mégis részvéttel nézzük ver­gődésüket, mert keresztények va­gyunk és tudjuk azt is, hogy a szám­kivetés a legnagyobb fájdalom. S az ő számkivetesüknek soha nem lesz vége, már itt a földön az örök tűzben égnek. A hazaáruló érdeme szerint. Lászlóffy Margit hangversenye Buenos Airesben A Magyarok Útja hirt adott már arról, hogy Stefániái Lászlóffy Mar­git, a világhírű magyar zongoramű­vésznő Buenos Airesban készül hang­versenyt adni, délamerikai hangver­­senykörútjának egyik állomásaként. Most örömmel közölhetjük, hogy en­nek a hangversenynek kitűzték az i­­dőpontjáa, amennyiben még e hó 29- én, vagy 30-án sor kerül rá. Erről majd a buenosairesi hírlapok és e­­gyéb hirdetmények adnak pontosan hirt. A hangverseny az Organisacion de Concierto rendezésében kerül lebo­nyolításra, a Theatro Odeonban. Itt mutatkozik be az argentin publikum­nak Lászlóffy Margit és mi magyarok különösen büszkék lehetünk, hogy egy ilyen nemzetközileg is elismert ¡ és a legnagyobbak között emlegetett magyar nagyság hívhatja fel ismét az argentin közönség figyelmét a ma­gyar művészetre. A műsoron Bach, Beethoven. Chopin, Liszt, Dohnányi, Debussy és Stefániái müvek szerepel­nek. Megemlékeztünk már arról, hogy Stefániái Imre jelenleg a santiagói zeneakadémia igazgatója és ugyane­zen az akadémián Lászlóffy Margit mint akadémiai tanárnő működik. | Nagy cikkben számoltunk be arról, hogy a müvészházaspár milyen nagy­szabású hangversenyt rendezett a san­tiagói magyar kolónia klubhelyisége javára, amikor a teljes bevételt, 25 ezer pesót a magyarságnak adomá­nyozták. Ennek a forrósikerü estnek s a mű­­vészházaspár nemeslelkűségének hire —híradásunk nyomán—- bejárta már a magyar emigráns sajtót. Most az­tán itt Buenos Airesben köszönthet­jük ncgynevű honfitársnönket és ki­fejezhetjük hálánkat mi is, mert aki bárhol a világon jót tesz a magyar­sággal, az velünk is jót tett és az az osztatlan magyarság szeretetére szá­míthat. Szeretettel és büszkeséggel várjuk tehát Lászlóffy Margitot Buenos Ai­resbe. Művészete, csodálatos techni­kája, mély poézise jól ismert előttünk és jól ismert lebilincselő, kedves sze­rénysége is. Lászlóffy Margit egyéb­ként erdélyi, brassói születésű, ahol atyja kúriai bíró volt. Most másod­szor vesztett hazát Lászlóffy Margit, akit először a románok, máhodszor a bolsevizmus űzött el hazájából. Kolóniánk magyarságát felhívjuk, hogy minél nagyobb számban jelen­jenek meg a feledhetetlennek ígérke­ző hangversenyen, hogy együtt ün­nepelhessük a magyarság egyik büsz­keségét a buenosairesi közönséggel. A kommunista így menekül... Budapestről megint öngyilkosság hire érkezik, az ok megint »gyógyít­hatatlan betegség“. Talán meg sem emlékeznénk már róla, ha az öngyil­kosok neve nem volna a régi újságol­vasó előtt annyira ismerős. A leg­újabb áldozat Békési Imre. Feleségé­vel együtt választotta a gázhalált. Neve egy tipust jelentett valamikor a magyarnyelvű hirlapirásban. Békési háromszor határozta el életében, hogy meghódítja magának a tejjel-mézzcl folyó magyar Kánaánt. Először Kun Béla kommunista rémuralma idején. Akkor Göndör kezéből vette ki a ma­gyar sajtó irányításának és letiprásá­­nak munkáját. A százharminchárom napos rémuralom után Bécsbe kellett szöknie, ott hamarosan osztrákká vál­tozott s az osztrák vörösök révén há­rom hatalmas sajtóvállalatnak lett tulajdonosa. Néhány év után azon­ban ott is égni kezdett alatta a talaj, meggyűlt a baja az osztrák szo­­ciálistákkal, akik zsarolásaiért kitiltot­ták. Akkor hazakönyörögte magát, annyira ment a megtérésben, hogy még Gömbös Gyulát is dicsőítette. Néhány év múlva azonban rájött, hogy ez a Békesi-féle nacionalizmus nem kell Magyarországnak, megint nyugatra ment, most már egyenesen Észak-Amerikába, ahol fia már neves yankee-regényiróként szerepelt. Újra megkezdte a harcot a nemzeti Ma­gyarország ellen. Rákosiék uralomra­­jutásakor megint erőt vett rajta a honvágy, megint Budapestre hozta a nyugtalanság. Az amerikai, magyar­nyelvű félbolsevista lapokban egész az utolsó időkig olvashattuk tőle Rá­kosi nagyságát, Gerő alkotóerejét és az újjáépítést dicsőítő cikkeket. Úgy, hogy az utolsó időben már az ame­rikai szolgálatban lévő fiának, Hans Habe-nak is kellemetlen lett a dolog. Hogyan lett ebből egyszerre „gyó­gyíthatatlan betegség?“ Mi vetett vé­get ennek a nyugtalan, erőszakos, hazátlan Ahasvérkarriernek, amely az eszközökben soha nem válogatott? A gáz-halálról szóló félhivatalos je­lentés erről semmit el nem árul. Ha­csak azt nem, hogy még az ilyen igazán mindenre kész, mindent ki­próbált, forradalmi alakoknak sincs helye többé a mai Budapesten. Úgy letaroltak ott mindent, hogy az ilyen mohó, hasadt lelkek késő öregkoruk­ban sem találják meg nyugalmukat a régi barátokat és a régi eszmények között. ESTUDIO JURIDICO SIMON- TELLO Dr. Simon László jogi irodája Dr. Angel Tello argentin ügyvéd vezetése mellett LA VALLA 900. IV. B. Fogadó órák: keden és csütörtökön este 18-19-ig szerdán és pénteken d.e. 10-11-ig Tel.: 35-35-34 ÉKSZEREIT VÁSÁROLJA “DANUBIO”-ban! JOYERIA RELOJERIA Átalakítások, köfoglalások, órától készítése stb. Nagy választék ékszerekben és már­kás órákban! SZABÓ LÁSZLÓ ékszerész Av. Maipú 699. VICENTE LOPEZ T. E. 741—3560 Előfizetőknek 10 % kedvezmény MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibolse vista magyarság politikai, társa­dalmi, irodalmi és művészeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Szerkesztő: KERECSENDI KISS MARTON Felelős kiadó: VÖRÖSVÁRI ISTVÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BALCARCE 605 Buenos Aires T. E. 33 - -Avda. - 1268 *■ Brazíliai kiadóhivatali vezetőnk: Király Géza Conceicao 573 Apto 42 SAO PAULO

Next

/
Thumbnails
Contents