Magyarok Útja, 1951 (4. évfolyam, 9-16. szám)
1951-09-01 / 16. szám
MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1951 szeptember 1. 9. oldil Kolóniánkat villámcsapásként suj' tóttá Schnöller András elhunyténak hire. Szép családja köréből aránylag nagyon fiatalon, tragikus hirtelenséggel tépte ki öt a halál. Schnöller András évtizedek óta Argentínában élt, jóhirű üzlete volt, szeretet és megbecsülés vette körül. Mi, akik jól ismertük őt, tudjuk, hogy nála kedvesebb, szorgalmasabb, szerényebb ember nem volt a kolóniában. S bár argentin családból nősült, honfitársainak szeretete, magyarsága elevenen élt szívében. Amikor a második világháború menekültjei érkezni kezdtek Argentínába, az elsők között volt, aki a sorsüldözötteket felkarolta, ügyeik intézésében őket támogatta, állást szerzett, hivatalos utakra elkísért, tolmácsként segédkezett, nem volt a napnak olyan órája, hogy ő honfitársai kérését ne fogadta volna a legnagyobb készséggel. Váratlan halála súlyos veszteség mindnyájunk számára. Emlékét szeretettel őrizzük. A Magyarok Útja egyik leghívebb barátját gyászolja Schnöller András elhunytában és gyászoló családjának ez úton fejezi ki mély részvétét. V Az Actio Catholica belgiumi vezetője küldöttséget vezetett a Belga Keresztényszocialista Párthoz. Kovács Gyula, az Actio Catholica belgiumi vezetője egy magyar küldöttség élén a_rra kérte a Belga Keresztényszocialista Pártot, hogy a Parlamentben juttassák kifejezésre állásfoglalásukat a Magyarországon zajló deportálások ügyében. • A Római katolikus Egyházközség ifjúságának rendezésében jól sikerült Szent István műsoros estét láttunk. Süllős Lenke nagyszerű darabját mutatták be az ifjúság műkedvelői. Az esten föllépett Szeleczky Zita, a kiváló színművésznő is. * Angol nyelvű tájékoztató szolgálatot rendszeresített a Szabad Magyarok Belgiumi Szervezete. „The Free Voice of Hungary, News Service” címmel kéthetenként viszi a nyugati közvélemény elé Magyarország tragédiáját az események kommentálásával. A francia nyelvű tájékoztató mellett az angol nyelvű információs kiadványával a SzMBSz a magyar nemzeti érdek aktív szolgálatát juttatja kifejezésre. V A napokban jelenik meg Kótai MAGYAROK ÚTJA La Senda de lói Húngaros A száműzetésben élő, antíbolse vista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Szerkesztő: KERECSENDI KISS MARTON Felelős kiadó: VÖRÖSVARI ISTVÁN * Brazíliai kiadóhivatali vezetőnk: Király Géza Concticao 57) Apto 42 8AO PAULO Menekültek munkásbizottsága Zoltán páter kiadásában Nyirő József új regénye: „íme az emberek" címmel. A kiváló erdélyi iró új könyvét nagy várakozás előzi meg. V Megjelent Wass Albert „Adjátok vissza a hegyeimet!" című gyönyörű regényének második kiadása. A könyv kiadóhivatalunkban kapható, levélben vagy telefonon megrendelhető. Ara: 14.- peso. • Brüsszelben augusztus 5-én összeült a Szabad Magyarok Belgiumi Szervezetének Központi Tanácsa. A belgiumi magyarság Brüsszelben és a vidéken gyűléseken választotta meg küldötteit, akiket a központi képviseletbe jelöltek. Minden városban és faluban, ahol magyarok élnek Belgiumban, megalakították a Szabad Magyarok Belgiumi Szervezeteit. Elsősorban a bányavidék magyarsága csatlakozott a szervezethez. * Hauszmann Margitnak, kolóniánk köztiszteletben álló magyar asszonyának fia, Róbert, elutazott Észak-Amerikába, hogy ott folytassa egyetemi tanulmányait. • Nagy sikerrel zajlott le a Buenos Airesi Magyar Egyesület hagyományos Szent István ünnepe. Kolóniánk impozáns találkozóján' dr. Luttor Ferenc, apostoli protonótárius mondott mély hatású beszédet. A vasfüggöny mögött élő népek argentínai emigrációja a magyarországi deportálások megindulása óta több közös értekezletet tartott. Az értekezleteken magyar részről az argentínai magyar egyesületek Tanácsának titkára, Wild Péter, Dr. Dominits László, Dr. Bethlen Gábor, Dr. Fü-A buenosairesi magyar ifjúság által kezdeményezett Szabadegyetem Hohenlohe Károly herceg nagyhatású előadássorozatának befejeztével, mint már megírtuk, új sorozatot kezdett. Haendel Vilmos egyetemi tanár még néhány előadásban folytatja alkotmánytörténelmi és alkotmányjogi fejtegetéseit, de kedden, augusztus 21- én Luttor Ferenc apostoli protonotárius bevezető szavaival megkezdődött az Argentínában élő magyar természettudósok sorozata. Az els előadást dr. Oláh László, a József Nádor Műegyetem volt nyilvános rendes tanára tartotta „Az élet keletkezéséről". Előállítható-e tudományos úton, mesterségesen élet, vagy sem? — erre a kérdésre felelt az előadó, a biológus, a vegyész, a botanikus, végül a teológus érveivel. Foglalkozott az emberi vizsgálódás határainak roppant kitágulásával, a miklöp László, és Zichy Ladomér jelentek meg. A tanácskozások eredményeként az összes orosz járom alatt szenvedő Közép- és Kelet-európai államok Argentínában, gyárüzemekben dolgozó fiai közös munkás bizottságot létesítettek. Ez a munkásbizottság nagyszabású mozgalmat indít az argentínai roszkóp, az ultramikroszkóp és egyéb készülékek felfedezése következtében. Bohr, dán professzornak felfedezései az atomról és Mendel apát megfigyelései a növényvilágban az öröklés törvényeiről forradalmi módon kitágította a tudományos lehetőségek szemhatárát. A Fischer-féle fehérjekutató intézet 30-35 év előtti vizsgálatai eredményei után a tudomány már azt hitte, hogy egészen közel jutott a protein-vegyületek, előállításával az élet keletkezésének a problémájához és nem lehetetlen többé a mesterséges úton élő sejt előállítása. Azóta kiderült, hogy az emberi agy minden csodála. tos kutatási eredmény és technikai segédeszköz ellenére is korlátolt és szegényes, az amino-savas vegyieteknek ahhoz a végtelen kombinációjához képest, ami az élő sejtet jelenti. Mindég hiányzik valami az utánzásból. munkásság körében és a nemzetközi munkásszervezeteknél, hogy az orosz propagandával szemben helyes képet nyerjen a világ az elhurcolásokról. A közös munkásbizottság beadványt dől. gozott ki, amelyet Perón elnöknek adnak át. Kihallgatást kért José Espejonál, a C.G.T. országos főtitkáránál. Az argentínai közös munkás-bizottság a vasfüggöny mögött élő népek első ilyen kzös szervezete szabad földön és létrehozatalában nagy szerepe van az argentínai magyar emigrációnak. Dr. Oláh László szeptember 4-én kedden folytatja vetítetképekkel kísért nagysikerű előadását, az átöröklésről. Közben, augusztus 28-án az atom és az atomkémia problémájáról hallott előadást a Szabadegyetem közönsége, páratlanul érdekes fejtegetésekkel. APOSTOL JÁNOS, a Latínamerikai Ev. Ref. Egyház szervezője szept. 2.-áivtízkor istentiszteletet tart a c. Martin Garcia 1047 sz. alatti ref. templomban OJ CIKLUS A SZABADEGYETEMEN Vihar a WANDA körül VÁLASZ „Az Ember” buenosairesi emberének, János Andornak üzenem: 1. Nincs szerencséje. Még véletlenül se találta el, melyik cikkeket írtam a Magyarok Útjában. 2. Sajnos nem rajtam múlik a harmadik világháború kitörése. Egyébként csakugyan azok közé az elvetemültek közé tartozom, akik hazájuk felszabadítását fegyverrel is szívesen látnák. Tekintet nélkül arra, hogy abban a nemzetközi szórakoztató-iparnak esetleg átmeneti üzleti kárai származnak. 3. Fájlalom, hogy akasztatásomon nem lehet jelen. Argentínában az ön által tervezett akasztások nem divatosak. De ha már úgy vágyik akasztásokra mért kötekedik a cikke végén Szeri Lénárttal. Intézzék el az önök közt lévő csekélyke diferenciát és menjen sürgősen haza. Ott láthat akasztásokat! Már egy éve is lehet, hogy Münchenben megjelent a „Wanda , egy százoldalas magyar regény. „Régi Budapest" irodalmi kiadóvállalat bocsájtotta útjára Arnóthy Kriszta első könyvét. A regény Ízléses, gondos kiadása szakértő kezekre vall, az viszont érthetetlen, hogy a könyv még mindig nem jutott «1 a délamerikai magyar kolóniához. Annál inkább megelőzte a hire, a fölötte csapkodó viharos kritikák. Eddig vagy csak nagyon jót, vagy csak nagyon rosszat Írtak erről a regényről, rajongva ünnepelték a francia iró előszavával Európa, a megtépett, földult, eltévelyedett Európa kifejezését, vagy az erkölcs nevében utasították vissza Arnóthy Kriszta hangját, tiltakozva a regény vaskosságai ellen és követelve, hogy az Írónő a jövőben szíveskedjék inkább magyar problémáról regényt Írni. Egyik hibába sem akarunk esni, legjobb, ha mindjárt elöljáróban megállapítjuk a tényt, amiről a kritika szinte elfelejtkezett: iró született. írója egy kis, világbakergetett népcsoportnak, akinek első pillanatban' van hozzá bátorsága, hogy el hessegesse magától a megszokott első-regénytémát, élményeinek összegezését, vagy novelláinak felduzzasztását és rögtön mélyebbre nyúljon az európai sors vad örvényébe, a háboruvég és egy esett asszony színes, izgalmas, parázna életén keresztül. Francis Dumont előszava s a témaválasztás is azt sejteti, hogy a szinte gyermekien fiatal írónő, Kovách Aladár húga többet akart ezzel a regényével, mint amennyit maga a könyv nra^ya-' rul mondani tud, talán Virgil Gheorgiu, a kiváló romin iró „Huszonötödik" órájának sikere lebegett szeme előtt. S ha a könyv a nyugati nyelveken is megszólal, akkor válik igazi javává emigrációnknak, mely* ma egynémely kritikusán keresztül finnyásan kérdezi: Mi közöm hozzá? Ha jól meggondoljuk, nem valami hízelgő számunkra, hogy Európát éppen Wanda személyesíti meg, ez a már öntudatában romlott kurtizánivadék, aki a gyermeki csinytevés apadhatatlan akaratával és örömével s a megrözött üzletember rafináltáságával használja ki asszonyságát. Ha Francis Dumont meghatározását komolyan vesszük, valóban riasztó ez a zilált filmsorozat. De kiálthatunk-e egy eszményi, szimbólum, nemes arc, hősi jellem után éppen mi, akik láttuk az összeomlás utáni Európát Wanda fertőjében vergődve? Igen, a film esztelen fordulatosságáig, a grang-guignol, véres valószínűtlenségéig kell elmennie annak, aki a 45-ös Európa megírására vállalkozni mer. Ökinzó téma ez, tele meredekkel és szakadékkal, csak egy nagyon gyakorlott regényszerkesztői elme birkózhat meg vele, vagy a tisztaság, -—ez utóbbiról van szó — amely elég bátor ahhoz, hogy kíméletlen és nyers legyen, de eléggé öntudatlan, hogy a részvét, az emberi szánalom atmoszférája lebegje körül történetét. A „Wanda" semmiképpen sem tetszik első könyvnek. A remekmű és az izgalmas riport keveréke, annyi színnel, fordulattal, izgalommal, amennyi három könyre is elég lett volna. A téli éjszakában Bécs felé haladó teherautó pálinkagőzös ponyvája alatt az orosz katona megerőszak ólja és kirabolja a menekülő aszszonyt, akit aztán a megszálló katonák adnak kézről-kézre, amig — menekülve a polgári tisztesség elől — eljut az undorig s a hajólépcsőig, hátrahagyva ártatlan gyermekét, nehogy benne is folytatódjék végzete. Ennyi az egész, de közben szédületes tempóban, — hogy az olvasó szinte vágyik már egy kis epikus lassúságra —• végigvezet bennünket az iró a feldúlt Európán. Mintha őrá is vonatkozna egyik mondata: „A szemideg részvétlen hidegséggel veszi fel és közvetíti a képet, mint a háborús riporter, aki térdig vérben állva fényképez, de semmi köze a lejátszódó drámához, mert idegen állampolgár." Legjobban Bécs rendit meg bennünket, Arnóthy Kriszta boszorkányos típusteremtő ereje alig egy-két, freskószerű figurán keresztül mutatja meg ezt a gyehennát, amelyre fosztó emlékeivel, az iró által „megpattant porcellának" nevezett erkölcsével a császárváros vettetetett. Az claljasodásnak, az eltorzulásnak döbbenetes tenyészetét tárja föl az iró, itt-ott lazán fűzve a lélek belső indítékait, de a részletekben mindvégig lebilincselően érdekes marad. Az emigráció olvasótábora ezzel a könyvvel valami újat kapott, a menekült élet problémái fölé emelkedő, metszetet, a háborúvég korszakának és a középeurópai népek tragédiájának vázlatos rajzát. És a reményt, hogy Arnóthy Kriszta lesz az, ak/ érdekesen elmondja majd a nyugati világnak az európai szenvedés krónikáját. (r.) Oláh György WECKER LE PÉTER Hfol űri és DÓI uabA Paatas és gyors kiszolgálás — OUVOS, Jósé lag saleros 1743 Párisi gyakorlattal, tökéletes vonalú és szabású kosztümöt, ruhát ás kabátot készít, hozott anyagból is: GABY GEBHARDT Juramento 24)4 III. A. Belgranu (Cabildotól fél cuaderi-re) Hirdessen a MAGYAROK ÚTJÁBAN! A mi lapunkat az egész világon ismerik! A mi lapunk kézröl-kézre jár! A mi lapunkat hetek múlva is olvassák!
