Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-05-01 / 5. szám
I IQ., oldal Magyar Végvár 1955 május katona a fekete-sárga, kétfejű sasos császári lobogó alatt menetelt, szerzett hervadhatatlan babérokat a magyar névnek és halt hősihalált idegen érdekekért. Rákóczi zászlói közül néhány, mégis megmenekült a pusztulástól és mint hadizsákmány Bécsbe a császári hadimuzeumba került. Ezek közül egy hétsávos nemzeti zászló 1930 körül került haza és a Nemzeti Muzeum történeti táróban őrzik. Régi olanányok alapján rekonstruált magyar hadilobogó — Belső egyharmadán vörös alapon lebegő fehér kettőskereszt, küls ő kétharmadán hét egyenlő vízszintes vörös és fehér sáv. Mikor 1848-ban a szabadság hajnala újra felvirradt, a régi nemzeti jelvényekre már senki sem emlékezett s a nemzet forradalmi jelvénye az akkor 3uropa szerte divatos trikolor lett, melynek három szine a francia forradalom jelszavának — Szabadság, Testvériség, Egyenlőség — eszméit jelképezte. A francia forradalom kék szine Olaszhonban zöldre változott, mert a szabadkőműves szimbolika - simbolismo masonico - szerint a zöld szin jobban megfelelt az emberi szabadságjogoknak, mint a kék. II.Rákóczi Ferenc egyik megmaradt zászlója a Nemzeti Múzeumban. —1707—1711. Felírás a zászlón: ‘Az igaz ügyet az Ur nem hagyja cserben.' lett délén a vórós-feher-kekből vcrös-fehér-zöld trikolor és ez került hozzánk. Az Országház levéltárában őrzött erre vonatkozó törvény szövege minden előirat és indokolás nélkül megállapítja, hogy ‘...a háromsziü rózsa...nemzeti jelvény...’, ami nem más, mint a francia forradalom által aj a forradalmárok részére előirt ‘cocarde tricolore’. így lett a pi-j ros-fehér-zöld trikolor 1848-tól nemzeti zászlónk és ettől kezdve ábrázoljuk a címer kettóskeresztes részét szigorúan és következetesen piros-fehér-zöld színben. A kiegyezés után - 1874 - a kormányzat vissza akarta állítani az ősi hétsávos Arpádházi jelvényt, de csak pajzsalakban, mert a hétsávos zászlóra már senki sem emlékezett és az 1848-ban bevezetett trikolorhoz a nemzeti közvélemény erősen ragaszkodott. így a címer tervezet sem valósult meg. A későbbi rendelkezések sem eszközöltek lényeges változást sem a címeren, sem sem a zászlón. A trianoni Magyarország készen örökölte a nemzeti jelvényeket és azokat változatlanul meghagyta. A mai kommunista rendszer a magyar címert - miután Nagy Ferencék 1946-ban leverték róla a Szent Koronát - véglegf?) eltörölte és helyébe a vörös csillagos sarlós-kalászos cimert ültette. De a forradalmi eredetű piros-fehér-zöld trikolort, melyhez 1848 óta annyi magyar dicsőség, áldozat, kiontott hősi vér és könny tapad - akárcsak a többi vasfüggöny mögötti országbanmeghagytak, mert a francia forradalomban a bolsevizmus szülőanyját látják és ezért annak jelvényét, a trikolort, különösképen tisztelik. A külföldre menekült magyarság azonban régi magyar nemzeti jelvényeinket - fekete sast, kettőskeresztet, a hétsávos pajzsokat és zászlókat - szent ereklyeként tiszteli, ápolja és megőrzi, hogy egyszer visszatérve a Haza szent földjére, ismét az őket megillető díszhelyekre tűzhesse azokat, egy szebb és boldogabb magyar jövendő reményében hazánk és nemzetünk nagyobb dicsőségére. New York, 1955 január hó,____________________________ Megjegyzés: A jelen cikk 1. részében -áprilisi szám - több helyen a ‘nemzetség’ helyett elnézésből ‘nemzetiség’ Íródott. A sajnálatos tévedésért elnézést kérünk. GOQDKOGO3[33DKO3DKOaOGOCOGOaOGOaO0 Dr. Szabó György: VIGYÁZAT MAGYAROK! MÁZOLVA!!! Lehet a ‘véletlen’ müve, hogy az első nyilvánosságra engedett, kommunista filmet az Amerikai Magyar Népszava ügyeskedő bridgeporti irodavezetője, Háhn B. János ajánlja a magyar mozilátogató közönség szives figyelmébe és kegyeibe? A törvény - ebben az esetben a lényeg - nemismerése, nem ment fel semmi alól. Azonban ne tegyük felelőssé egyedül Mr. Háhnt, hanem nyugodtan címezzük a kommunista szimpatizálás vádját Gombos Zoltán ur portájára... O a ludas-zoltán ebben az esetben is, aminthogy ő sikkasztotta el a magyar művészek nevét minden magyar filmben. Páger, Muráti, Vaszari, Szeleczky, Kiss F’erenc, Szilassy stb., - az ő részére - halott, nem létező, tehetségtelen gárda, csak egyedül: Jávor, a Nagy Alkapocs a ‘művész-isten’. De most halk léptekkel megpróbálják a BESURRANÁST, vagyis az első kommunista magyar nyelvű film becsempészését az amerikai magyarok sorai közé! íme: a MÁGNÁS MISKA!!! Ezt a képet már játszották a new yorki St. Markte moziban dr. Franki társulásában, pedig a filmet a magyar kommunista kormány küldte Amerikába, részben selyempapirba csomagolva. A világrengetően nagy magyar Háhn B. János nyájasan ajánlja a filmet, különösen a vidékieknek. Ugyan miért fekszik a vidékiek kulturszomja oly közel H.B.J. ur szivéhez? Nem is olyan nehéz kitalálni. Ezt a filmet már a kommunista fúzió gyártotta, a Szociáldemokrata Párt filmosztálya s annak Kossuth dija rendezőjét Keleti Márton. A főszerepet a legvéresebb szájú, kegyetlen kis bolsevista csikó: Gábor Miklód játsza. A film már méregként frecskeli a cukros staniolba csomagolt lenini, marxi frázisokat. Talán ezért is külön ajánlandó ‘vidékieknek’? Vagyis a ‘dolgozóknak’? A Mágnás Miska film nem magyar lélek és tehetség szülötte, az itteni Magyar Szó és Magyar Nők Lapja már kommunista klub és egyesületi keretben bemutatta és főleg beajánlotta ezt afilmet New York és környékén, most Gombosék égisze alatt akarja tovább futtatni sikeres körútját. Magyarok vigyázat, mázolva! Ha akarjátok, nézzétek meg, elvégre ‘free country'-ban élünk, de a mérget ne nyeljétek le se pusztán, se csomagolva. Figyeljétek csak, - igy kezdődik!Hogyan végződik? Hazulról tudhatjátok!!! MAGYAROK! VIGYÁZAT! MÁZOLVA!!! Magyar ember nem alkuszik, legkevésbbé lelkiismeretével. Milyen újságot olvasol? Jaj az országnak, ha csak szájaddal vagy magyar, de lélekben távol állasz tőle! Milyen magyar vagy?!?
