Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-04-01 / 4. szám
18. oldal Magyar Végvár 1955 április szervezetben élvek, ami egyben hadi szervezet Í3 volt és ezért háborúban a törzset hadnak, a törzsek élén álló törzsfőnököt hadnagynak nevezték. A törzs népét a nemzetségek /közös őstől származó családok! népe alkotta. A nemzetségek neveiket egyes kiváló ősüktől kapták. A nemzetségek fejei nemzetségi jelvényt viseltek, amelyek totem-állatok voitak és nevüket még századokkal később is megtaláljuk egyes nemzetségek ősi nevében. Ilyen totem-állat/ egyben nemzetség név volt az ősmagyar /u.n. ogur v. bulgaro-turk/ nyelven: Ákos - fehér sólyom, Kartal — saskeselyü, Karul — fekete sas, Bors — párduc, Kurt —farkas, Kaplony — tigris, stb. Ezek közül néhány, mint családi címer a heraldikai korszakban is fenmaradt. Ilyen pl. a fekete sas vagy a karúi madár. 1. FEKETE SAS - KARA ULU -KARUL -CURUL - - TURUL. Legősibb nemzetiségi jelvényünk a fekete sas vagy karulmadár.. Az óshazabeli Dsula /Gyula/ dinasztiából, annak alapítójától Emye Csabától /Írnek királyfitól/, illetve ennek atyjától: Ethele hun királytól származó Árpád és Tétény /TTuhutum/ honfoglaló vezérek /a Magyar vagy Megyer és a Nyék törzs hadnagyai/ nemzetiségi jelvénye a nemzeti hagyományok, valamint a legelső festett címeres emlék-kódexünk, az 1358 évből való Káltai Márk-féle Képes Krónika tanúsága szerint, ahol Ethele és Árpád fejedelmek pajzsát disziti, a fekete sas volt. A hunok, valamint a honfoglaló őseink vezéri rétege által beszélt ősmagyar /u.n. ogur v. bulgaro-turk/ nyelven a fekete sas - karul /kara — fekete, ulu — sas, ölyv/. Ez a nemzetiségi név okmányainkban CÁRUL és GURUL alakban, helységnévként pedig KARULY alakban maradt fenn. Még ennek a századnak elején egyik történészünk elmésen mutatott rá, hogy a Millenium körül felkapott TURUL, név nem más, mint ennek a CURUL névnek az ‘elolvasása’. A középkori kódexek és oklevelek C és T betűje ugyanis alig különböztethető meg egymástól. A KARUL nemzetségnév, mint több más hun-magyar személynév, a szláv nyelvekben méltóságjelző szó lett. A Karul-Kar! névből alakult ki a szláv kral-kralj méltóságjelző, ami azután a magyar nyelvbe keróly—király alakban került vissza. Ugyanis pl. a CSODÁN személynévből a zupán, ebbőlamagyar ispán,stb. Karla Magnus német-római császárnak - 742—814 •»" a Karolingok ősének anyja hun ősöktől származott. Kettős nevében az első hun, a második pedig latin eredetű. Akárcsak Vajk Stefan - Szt. István - és Geyza Magnus - I. Géza - királyain nevében vagy Kalotha Stephanos, Béla Adalbert, Beszprém Ottó, stb. hercegek neveiben. A német császári fekete sas eredetével kapcsolatos kutatások, melyek a háborús események következtében félbeszakadtak, eme Karla névhez vezettek. Nem valószínűtlen, hogy Karla Magnus - francia nyelven Carlemagne vagy Charlemagne, németül ‘Karl der Grosse’, magyarban téves fordításként Nagy Károly - mind ősi hun nevét, mind pedig a fekete sas jelvényt anyai őseitől örökölte. A fekete sas - karulmadár jelvény nálunk címer alakban, a Téténytől származó Kalotha nemzetség címerén kívül, réi okmányleveleinkben két helyen is fennmaradt. SZEGED város 1474 március 12-i adománylevelén 1469 évszámjelzéssel szerepel a fekete sas heraldikus ábrázolásban - cimerpajzsba foglalva A legrégibb időktől kezdve használta a város ezt a jelvényt és talán a vidéki földes uraitól, az ősi foglalás jogán birtokos Tétény nemzetségtől örökölte. A másik oklevél Mária Terézi a magyar királynak 1765. évi címeres levele ERDÉLY részére. Eme uj’ erdélyi címer, Erdély három kiváltságos nemzetének megfelelően, három részből áll és - amint a cimerleirás mondjaa jobbra néző fekete sas a magyar nemzetet, a nap és a hold a székely nemzetet, a hét bástya - vár - pedig a szász nemzetet jelképezi. Erdély örökletes fejedelmei az Árpádok alatt az erdéeivi gyulák - principes Ultrasilvani - , Tétény - Tuhutum - leszármazottai voltak. Valószínű, hogy az ő nemzetség jelvényük lett ebben az ‘uj’ címerben az erdélyi magyarság jelképe. A fekete sas, mint önálló cimeralak már korábban is kimuttatható,de itt van okmányszerii bizonyítékunk arra, hogy a fekete sas nemzeti jelvény; a magyar nemzet jelvénye. Rendkívül sajnálatos, hogy a későbbi cimer-rendezéseknél erről a jellegzetes magyar cimeralakról megfeledkeztek s csak Erdély címerében maradt fenn, de ott is már csak kevesen ismerték eredeti jelentőségét. Holott, mint láttuk - ősi fejedelmeinket, már a heraldikai korszakot megelőző időkben, a fekete sassal ábrázolja a Képes Krónika, a legendák pedig Szt. Lászlót, a nagy katonaszentet és lovagkirályt 'harcos fekete karvalyként’ emlegetik, ‘aki elől az ellenség, mint karvaly körmétől tépett rucák menekülnek., Ebből nyilvánvaló az is, hogy Szt, László ősi nemzetiségi jelvénye a kereszt előtt a legendás 'karulmadár' volt, ami az általa alapított Bihar-Várad egyik ősi jelvényében is fennmaradt. A fekete sas vagy karulmadár tehát egyik legrégibb ás legszebb királyi méltóságjelvényünk volt, amely később inár - Erdély címerében - mint ‘nemzeti jelvény’ szerepel. Mint érdekességet kell megemlíteni, hogy a kigyótölő fekete sas a sumeroknál - Babilóniában - sokezer évvel ezelőtt már szent jelvény volt. Egyik, ma Mexicoban élő néptörzs - Ázsiából a ,Behring szoroson át mintegy tízezer évvel ezelőtt vándorolt be - is hozott magával onnét hasonló jelvényt, melynek neve érdekes módon náluk is CURUL. Ez a kigyótölő, CURUL-nak nevezett fekete sas ma a Mexico állam jelvénye. 2./ ÁRPÁDHÁZ! JELVÉNYEINK A heraldikai jelvények használata a keresztes hadjáratokkal kezdődik. Ettől kezdve a lovagi jelvények pajzsba foglalva jelennek meg. Heraldikai jelvények: a pajzs, a zászló - rúdra erősített. vagy kihúzható kendő - , a lobogó - zsinórral órfára, árbocra felvonható kendő -, a kürtkendő és a cimerköpeny. Elvben a heraldikai jelvények mindegyikének ugyanazt az ábrát és színeket kell mutatniok. Heraldikai jelvényük eleinte csak a lovagoknak volt. Később lovagi testületek és jogiszemélyek is kaptak ilyet. Nemzeti jelvényekről csak későbbi korokban beszélhetünk, mert csak a királyoknak volt heraldikai jelvényük és a középkori felfogás szerint - amikor még a Rex és Regnum fogalma egybeolvadt - a király jelvényét^ tekintették az ország jelvényének is. Magyarországon is az Arpádházi királyok jelvényeiből alakultak ki az országos és nemzeti je'vények. A legelső Arpádhái jelvény, vörös alapon lebegő ezüst kettóskereszt, heraldikai nyelven ‘Magyar Ke- 9 V reszt’ - Cmx Hungarica -, 1186 táján III. Béla idején fordul elő először, mint királyi és birodalmi jelvény. ® Az Anjouk és a Hunyadiak idejében is még, mint birodalmi jelvény szerepel, majd nemzeti jelvény lett. A másik Arpádházi jelvény, a vörös-fehér sávos jelvény, Imre király idejében, 1202-ben fordul elő először, mint királyi jelvény. A sávok száma, lévén egyénu jelvény, az idők folyamán többször változott. Az általánosan használt jelvény azonban a a hétsávos - 4 vörös, 3 ezüst, ill. fehér - , amely eleinte hét oroszlánnal volt megrakva. A hagyomány szerint a hét sáv a hét honfoglaló törzset, a hét oroszlán a hét honfoglaló vezért jelentette.
