Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-04-01 / 4. szám
1955 április Magyar v egvai Az emigrációs irodalomnak van egy különleges hivatása is; a Haza emlékeinek ápolása. Ezen emlékek realizálják ma bujdosó magyarságunkat. Katonák ezek, melyek a jövőért harcolnak, nem hagyják kialudni a fajtát éltető tüzet. A Tizenhárom Almafa ennek a hivatásnak is hadat üzent. Romokat, pusztulást, reménytelenséget szórva olvasóira. A széthúzásért is az ilyes fajta irományok a felelősek. Magyarnak magyarról való lesújtó véleménye sokkal veszélyesebb, mint mondjuk, a Népszavás Acél űré. Meggyőzőbb, hihetőbb. Acél Benő urat egyébként sok magyarnak ajánlom figyelmébe, — példaképül. +■ INTERMEZZO A közelmultban Acél Benő a N épszava-Szabadság hasábjain méltatta Fenyő Miksa Helikonban tartott Bethlen visszaérni éke z és ét. Betheln nagy ember volt és nagy politikus, - igy Fenyő• Bethlen egyáltalán nem volt nagy ember és politikus, - igy Acél Benő. Idézünk: ‘Fenyő Miksa megesküdött, hogy Bethlen nagy államférfi volt. Esküje nem győzött meg, de be kell vallanom, hogy előadása nagyban csökkentette ösztönös ellenszenvem Bethlen, a politikus iránt. /A Népszava-Szabadság Íróinak ösztönös magyar gyűlöletéről és ellenszenvéről éppen eleget gyűjtöttünk össze s közöltünk sorozatosan, tehát kár volna ezt a tényt ismét kidomborítani./ A szavak művészete veszedelmes, vigyázni keli fogásaira. Fenyő Miksa, a Nyugat egyik ‘Zarándokatyja*, úgy kezeli a szót, mint az olasz mesterek a vivótjört: az ember egy pillanatig elbűvölve figyeli elméje villanásait s hopp! - ellenkező szivét már megsebezte a mester dialektikájának pengéje és a biztosnak hitt vélemény kezd kivérezni. De nem, azért sem! Fenyő Miksa brilliáns előadóművész, de Bethlen István nem nagy államférfi.’ ‘Személyi emlékeim között van, amikor a bethleni uralom els: tiz éve után egyszer Budapesten végignéztem a Szent István-napi körmenetet és egészen elrémülve láttam, mennyire megnyomorodott a paraszti nép. Alig láttam egy épkézláb fiatalembert nyolc-tiz falu csoportjában, holott mikor engem soroztak még Ferenc József idejében, akkor az izmos parasztlegények mellett a városi fiuk vézna kis figuráknak hatottak. Most az úgynevezett ‘keresztény kurzus’ tizedik évében, a falvak körmenetében alig láttam valakit, akit akkoriban besorozhattak volna. Én hát igy szereztem be nézeteimet Bethlen István államférfiul nagynagyságáról. Én és az ország többsége.’ Itt kell megjegyeznünk, hogy magam nem ‘egyszer’, de minden esztendőben résztvevője voltam a budapesti Szent István ünnepségeknek. A magyar föld képviselői, a magyar paras ztok színes és népes csoportja minden alkalommal meghatódást lopott a szivembe. Szépek voltak, erősek. Napbarnított arcukon a nagy nap elfogódottsága ragyogott. Órákig elnéztem a tiszta arcú parasztleányok, mokány magyar parasztok ünnepi ringását. Mert úgy ringtak, mint buzakalász a szélben. Magukkal hozták a sírni és nevetni késztető magyar tájakat. A férfiak nem voltak ‘jegenyék’, mert a ‘jegenye’, mint faji jellegzetesség, csak a ‘Nyugat’ hasábjain létezett. A magyar fajta mokány jellegéről a Nagykörúton nem tudtak. Ennek ellenére a ‘keresztény kurzus’ alatt elsatnyult magyar parasztok legnyiszlettebje is aprófát hasított volna a daliás csősz, (és kir. Acél Benő ur hátán. Másrészt azon sem lepődünk meg, ha az Acélhoz hasonló ló daliák a Szent István körmeneteken csak kritizálnivalót találtak. Okét más lelkesítette. Pl. a ‘Nyugatf aktjai és versei, teszem: ‘Puha párna, lágy selyem, Nő magányos, fesztelen, Rőthaju és meztelen.’ Továbbá a ‘római’ Dunapart ‘daliás’ erkölcsi rothadtsága. , ’Én és az ország többsége.’ IGY Írja Acél ur. Tehát először az ‘ÉN’, utána csak az ‘ország többsége,’ Acél Benő a csősz, és kir. daliák tánc és illemóráját ufy látszik átcdudta. Idézünk: ‘Be kell vallanom, rég töltöttem időt oly jól. mint ezen az előadáson. Fenyő Miksa úgy szórja az ötleket, mint akinek szellemi kincstára kiapadhatatlan. Előadónak is kitűnő: pontosan érzi, mikor volt elég a komolyságból és tréfából egyaránt. A végén akárhogy is dicsérte Bethlent, - nem lehetett haragudni.’ Tehát Bethlen István nem volt nagy ember, - de Fenyő Miksa, aki a rendszerből facsarta millióit, aki a rendszer vállain emelkedett a magasba, - az igen. Bethlen nem, de Bethlen kreatúrái - igen. Acél Benő még akkor is a fajtájának védelmére, dicsőítésére siet, ha minden oka meglenne a szidásra. Vállalja az ostobaságig, nevetségességig menő logikátlanságot, részrehajlást csak azért, hogy az elvnek hódoljon. A szolidaritásnak ezt a fajtáját ajánlom azon magyaroknak, akik a saját nagyságuktól becsipve csak rosszat tételeznek fel és hiresztelnek saját fajtájukról. Egyébként Fenyő Miksa Bethlen dicsőítése éppen úgy bosszant, mint Acél Benő Bethlen piszkolása. Ezen Írásommal látszólag elkéstem. A Tizenhárom .álmafa, megjelenése óta, többször kivirágzott. De éppen ezért nem késtem el, mert még mindig virágzik. Akkor sem késtem el. ha a szerző szép és értékes Írásaival a hazafias front egyik harcosa ma. Mert a Tizenhárom Almafa még mindig virágzik és amíg ezt teszi, nem tudom a ‘Láthatatlan Lobogót’ sem keserűség nélkül olvasni. Befejezésül hangsúlyozni kell, hogy a Haza, a fajtánk iránti szolidaritás külföldön is kötelező. Külföldön még fokozottabban. Ez alól még ‘tárgyilagosság’ ürügyével sem vonhatjuk ki magunkat, - elismert nagyságunk jogán sem. A helytelen cselekedeteketmegtorló és most hiányzó nemzeti tekintélyt helyettesítse a lelkiismeret. Ennek a lelkiismeretnek alárendelve vettem magamnak azt a bátorságot, hogy egy nálamnál sokkal értékesebb magyar testvéremnek müvét mérlegre tegyem. 0»0"0«0»0»0»0«0«C»OBO"C*0«0"0«C*0»0«0«0«0«0 MAGYAR SZABADSÁG MOZGALOM Összefoglaló Tájékoztatója 1954-ről nemrég jelent meg. Olvasóinkat a MSZM fontosabb mozgalmi eseményeiről időről-időre tájékoztattuk. Ezért most a Tájékoztatónak csak néhány sorát idézzük minden kommentár nélkül, hogy lássák kik, hogyan és miért támadják a MSZM-t: ‘A MSZM -t és elnökét az elmúlt évben is sok alaptalan és rosszindulatú támadás érte. Különösen megemlitendő: az otthoni kommunista kormány 300 oldalas francia nyelvű könyve azu.n. Grősz perről, mely több oldalon foglalkozik
