Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-04-01 / 4. szám
•2-üldal Magyar Végvár 1955 április SZÁMADÁS. A nagyböjt gondolatai között van egy állandóan visszatérő gondolat. Amikor az idő elérkezett, az Üdvözítő Krisztus apostolaihoz fordult: Menjünk fel Jeruzsálembe, ahol az Ember Fiát elfogják, megpökdösik és keresztre feszítik...Az elkövetkezendők teljes tudatában, az apostolok fejcsóválása kö zepette indult el a kálváriás utón. Az, aki Kálváriát akar járni, legyen annak tudtában és készüljön el arra, nyitott szemmel és erős elhatározással induljon a keserves útra, mert különben jaj neki. Ezerszeresen jaj! Maga a Mester vért izzadott, a föld porától, szennyétől bemocskolt arccal, az emberek kacagó gunyjától kísérve hurcolta a keserves keresztet. De hurcolta...nem dobta...nemrázta le magáról...nem mondta, hogy úgyis hiába...kudarc lesz a vége...Ment, ha kellett egyedül... Nagyböjt van és nem tehetünk róla, hogy ez a gondolat ismételten visszatér. Visszatér különösen akkor, amikor mi a magyar Kálváriát járjuk és a magyar sors súlyos keresztjét vállaltuk. Minket sem kényszeritett senki. Mi is, akárcsak O, szép csendben elhúzódhattunk volna, a magunk ügyével bajlódhattunk volna, nem törődve sem mások, sem a Haza hgyével. A káini lelkűiét nem fért hozzánk. A 'vájjon testvérem őrzője vagyok-e’ lelkűiét idegen nekünk. Amikor elindultunk az utón, tisztában voltunk azzal, hogy nem lesz könnyű, sőt számoltunk azzal is, bennünket is lekicsinylés, gunykacaj követ az utunkon, hogy még barátaink is csak az utszélről nézik végig a menetet, tudatában voltunk annak is, hogy a siker is elkerülhet minket, de tudtuk azt is, hogy a kálváriajárás nem is lehet más. Tudtuk azt is, hogy a vereség nem mindig vereség, mert a látszólagos vereségből győzelem is származhatik, esetleg a késő utódok számára. De ez bent is volt számításainkban, . mert nem egyéni győzelmet keresünk. Február 26-án Amerika különböző részeiről összegyűltünk, hogy számot vessünk és adjunk eddigi működésűnkről, munkánkról, a sikerekről és sikertelenségekről. Tudjuk, hogy senki sem kért minket a munkára, senki sem bízott meg bennünket. Tudjuk azonban azt is, hogy azok, akik kifogásolják munkánkat, nem csináltak semmit és nem is fognak. Amikor számot adunk, azoknak tesszük azt, akik mellénk álltak ugyanolyan önzetlen lélekkel, mint amilyennel mi vállaltuk azt. Nem állhatunk elő, hogy sikerült. Nem sikerült, legalább is eddig nem. Azonban: megmozgattuk a magyarság lelkiismeretét,rádöbbentettük magyar testvéreinket a komoly valóságra s anyagilag is haladtunk. Nem annyira, amennyire szükséges lett volna. Azonban a gondolatot elindítottuk, az él és nem hagyjuk azt elaludni. Az ut hosszú, tövises, de járjuk azt. Csak ez az egy ut van számunkra, a magyarság számára akár látják a bölcsek, az okosok, akár nem. Az a gúny, amely bennünket ér, lepereg rólunk. Amig a bölcsek és okosok Jeruzsálemben a kezüket dörzsölték örömükben, a Megváltó cipelte a keresztet. Hol vannak ma ők? Ezt ne feledjék el a kézdörzsölők, de de ne feledjék el a kereszthordozók sem! / KERESZTÉNY MAGYAR NAPILAP MOZGALOM ERTEKEZLETE. Február 26/án tartotta a Mozgalom New Yorkon, a Szent Imre E- gyesület helyiségeiben bizottságközi értekezletét, amelyre az ország különböző városaiból) az ott működő bizottságok képviselői is megjelentek. A beteg Fáy Zoltán távollétében dr. Török vezette az értekezletet, amelynek feladata volt nemcsak a múlt sikerei és sikertelenségéről beszámolni, hanem a jövő terveit is elkészíteni. Balogh Lajos terjesztette elő a Magyar Publishing Co. anyagi helyzetéről a jelentést, adott számot eddigi működéséről. A megjelentek hosszabb vita után elfogadták a jelentést. Az értekezlet letárgyalta a Magyar Publishing Co. tisztviselői)inek ama kérését is, hogy az irodai munkák elvégzésére egy fizetett munkaerőt állítsanak be. Az értekezlet a kérésnek eleget tett. Ugyancsak elhatározta az értekezlet a Központi Bizottság sürgős felállítását is, amelynek megszervezésével Father Galambos Józsefet bízták meg, aki kijelentette, hogy a Bizottság husvét után fogja első ülését tartani. Somody István tartott előadást a mozgalom múltjáról és váecdta a jövő feladatait. Az értekezlet hálás köszönetét fejezte ki az eddigi jóakaratért a Magyarok Vasárnapja, a pittsburghi Magyarság és a Magyar Végvárnak, ugyancsak köszönetét mondott a clevelandi Magyar Életmentés Központi Titkárságának az általa rendezett Sajtóbál jövödelmének a mozgalom céljaira való átfordításáért. Majd hosszabb vita indult meg, amelyben résztvettek: Pathó Gyula Cleveiandról, Samay Ödön Passaicról, Erdélyi István New Yorkról, Reviczky Kálmán New Brunswickról, MindelHugó Woodbridge-ől, v. Hefty Frigyes Detroitból és dr. Sebestyén János Pittsburghból. Az értékes vita a magyar érdekek szemmeltartásával folyt és sok hasznos gondolatot vetett föl. Az értekezletet az Árpád Hallban vacsora követte a magyarság szépszámú részvételével. A vacsorán felszólaltak Ft. Galambos József, v. Hefty Frigyes, Hattayer József, Ft. Németh János, Mártonfalvay Hugó, Vasvári Zoltán, Ft. Kilián Csaba, Füry Lajos, Somódy István és dr. Török Lajos. Reméljük, hogy ujult erővel és nem lankadó kitartással küzdve haladunk a célunk felé, amelynek elérése az egész magyarság szempontjából döntő fontosságú. Nehéz a munka, hosszú az ut, de nem lankadunk! Róbert Oszkár megtámadott minket, mert ‘Az EstMéiekrothasztó munkájáról irtunk és az Est-et védelmébe vette. Álljon itt Az Est 1918 okt. 31-i vezércikkének egy mondata örök mementoul: ‘Az eddigi Magyarország ezeréves épülete összedőlt. Ez a nSsz.% ez a mámor az uj erők napja.’ Igen, Kun Béla násza volt!!! MAGYAR VÉGVÁR Magyarország felszabadítását és a nemzeti emigráció céljait szolgáló politikai és társadalmi folyóirat. Szerkeszti és kiadja: Galambos József Megjelenik havonkint. Előfizetési ár: $3.50 MAGYAR VÉGVÁR Political and social Newsmagazine published for the purpose of liberating Hungary and serving the aims of the Hungarian National Emigration, and is a strictly non-profit organization. Edited and published by: Joseph J. Galambos Office of publication: 524 Dunmore St., Throop 12, Pa. A monthly publication. Subscription rate: S3.50 per year Second-class mail privileges authorized at Scranton, Pennsylvania.
