Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-03-01 / 3. szám
mány visszaállításának kezdetét is jelenti. Az 1867-es kiegyezést megelőző tárgyalásokat is Deák bölcsessége vezette,ez pedig egy régóta nem látott 50 éves békés fejlődést eredményezett a nemzetnek. Deák Ferenc atyja a zalamegyei Kehidán földbirtokos volt. Az ő vezetése alatt ismerte meg az akkori nemesség lelki beállítottságát, mely ismeret megkönnyítette neki a reformokra való törekvéseinek sima lebonyolítását. Anyja, Sibrik Erzsébet révén egy törhetetlen honfoglaló nemzetség az Árpádok, Zrínyiek és Rákócziak vérét örökölte, mely tápot adott törhetetlen hazafiasságának, meg nem alkuvó jellemének és hagyományos magyarságának* Mikor az 1866-os königgraetzi csatát követő osztrák vereséget a vérmesebbek a dinasztiától való előnyök kierőszakolására kívánták fölhasználni, Deák kijelentette: ‘Bajban levő emberrel a magyar nem alkuszik!’ így azután a nemzet békés utón többet tudott elérni, mint egy konfliktussal, ahogy azt 1848 példája is mutatta. Elérte, hogy a nemzet véráldozatát az osztrák-porosz háborúban a lehető legkevesebbre csökkentse, midőn az uralkodónak csak egy mondatot mondott: ‘Felség, a magyar anyák egy évebn csak egyszer szülnek!’ Azon az állásponton volt, hogy csak azok a jogok vesznek el örökre, melyekről önként lemondunk, de melyreket erőszakkal vesznek el tőlünk, azokat előbb— utóbb visszaszerezhetjük! Ha a nemzetnek ma egy Deák Ference lenne, bizonyára ő sem venne részt a magyar emigráció kicsinyes, gyakran önérdeket kereső csatározásaiban és megvárná, hogy mikor üt a döntő óra. De ezen utóbbi mondását ma ‘honmentőinknek’ szives figyelmébe ajánljuk. Ha Deák szellemében igyekeznének cselekedni és gondolkodni, a magyar emigráció egysége ma nem paradoxon lenne, hanem megvalósítható dolog. De egy ilyen fenkölt szellem csak önzetlen őr si magyar szívben lakozhat, mely csakis a Haza és Nemzet ügyéért dobog. . Kevés nemzet van e földön, mely annyi nagy férfival büszkélkedhet, mint a magyar nemzet és lehetséges, hogy a mai materialisztikus korban nem teremhet, nem fejlődhet a Deákhoz hasonló nagyság, kit még Mahatma Ghandi hindu vezér a világ minden korának egyik legnagyobb államférfijának nevezett, mikor bölcs mondásait idézte a szabadságeszmék katekizmusában. Emlékezzünk dicső múltúnk nagyjairól és kérjük a magyarok Istenét, hogy mikor majd a döntés órája üt, egy Deák Ferenc bölcseségével és egy Teleki Pál diplomáciai érzékével biró egyén jielenjen meg a nemzetközi élet porondján a magyar igazság és érdekek bajnokaként! 4. oldal A keresztény magyar sajtó megteremtése majd emberfölötti feladat. Nem várhatjuk azt csak egy-két. emberre és nem is lehet azt máról holnapra megcsinálni. Addig, amíg az anyagi alapot - biztos, szilárd - meg nem teremtjük, nem is gondolhatunk indulásra. A tizedik évfordulója annak, hogy Budapest ostromáról megemlékezhetünk. E kérdésről rengeteget írtak, még többet beszéltek, a népbiróságok pedig a bolsevista forradalom vérgjrzös éveiben - 1946—47 - Budapest védőinek, ha életben maradtak, a legjobbjait bitófák alá állították csupán azért, mert a kommunizmusnak ellenállottak, . A kérdésről tárgyilagosan imi rendkívül nehéz, mert a történelmi távlat nincs meg, a felkeltett szenvedélyek még nem csillapodtak le, sót talán még élesebbé vallottak s a hozzászólók egyik vagy másik oldalon érdekeltek. Megírták már számtalanszor azt az ellenállást, amelyben a katona ép úgy résztvett, mint az ör eg és serdülő nemzedék, az asszony és a lány, megírták a légo-pincék életének borzalmait s megírták az orosz csőcselék elözönlésének rémségeit. Leírták a kitörési és felszabaditási kísérleteket is, valamint azt, hogy végül a magápa hagyott Budapest viz, hús és élelmiszer hiány és a legnagyobb a szenvedések közepette a kilát ás tál ans ág és reményié - lenség közepette több, mint három hónapig ellenállott annak az orosz hadseregnek, amely Berlint két nap alatt, Breslaut 14 nap alatt, Bécset pedig három nap alatt foglalta el. Budapest védelme, amely hiszem, ha egykoron a kérdésekről tárgyilagosan és elfogultságtól mentesen fognak írni, a magyar történelem legragyogóbb fejezetei közé fog tartozni, példa és útmutató lesz a jövő nemzedék számára s jelképezi azt az ellenállást, amelyet a magyarság a kommunizmussal és ázsiai áradattal szemben kifejtett és még mai is kifejt. Budapest jelenti azt, hogy ez a kicsiny, magára hagyott, rokontalan és idegen nyelvű nép európai akart és akar maradni, hogy a nyugati, keresztény kultúrához tartozónak tekinti magát ugyannyira, hogy ezért hajlandó magát fel is áldozni. . Felmerülhet az a kérdés, hogy Budapest védelme valóban szükséges volt-e és hogy összhangban van-e azzal a történelmi hivatás-tudattal, amelyet Szent István Útmutatása alapján a magyarság több, mint ezer éve magára vállalt? Az európai kultúra és a nyugati civilizáció legalább egy részének megmentése érdekében szükséges volt-e a budapesti ellenállásra? Nem volt-e az felesleges és elkerülhető vér és anyag-áldozat egy politikai párt tiszavirág életéhez? A kérdésre csak akkor felelhetünk, ha az eseményeket visszaidézzük. . 1944 augusztus 23-án Románia fegy ver szűrte ti szerződést köt a Szovjettel és ennek értelmében az orosz erők megszállják Romániát, a román hadsereg pedig a Szovjet oldalán beavatkozik a háborúba, a Nyugat ellen fordul s szeptember elején Erdély területére tör be. . 1944 szeptember 5-én az addig semleges Bulgáriának a Szovjet hadatüzen és egy napi hadiállapot után Bulgária 1944 szeptember 6-án fegyverszünetet köt a Szovjettel, az orosz erők megszállják, majd szeptember 25-én a bolgár hadsereg Németország ellen mozgásit és hadatüzen. A két esemény következtében a keleti arcvonal déli szakasza teljesen leszakadt, többszáz kilométeres rés keletkezett és misem állotta útját annak, hogy a Szovjet Majd a szemét kiveri, mégsem akarja meglátni, hogy az előfizetése lejárt. Montecuccoli mondotta, hogy a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és harmadszor is pénz. Ez áll az ujságcsinálásra is. Ha hátralékban van, ne feledje el azt beküldeni! A AAAAAAAAAAAAAA Gyertyánfi Kornél^w 'SBUDAPEST
