Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-02-01 / 2. szám
20. oldal Magyar Végvár 1955 február CSAK EGY LEVÉL, PÁR SOR...DE... Egy levél fekszik előttem hosszú ideje már. Forgatom, nézegetem, igazán nem tudom, hogy mit csináljak vele. Orüljek-e neki avagy sírjak vagy talán, ha lehet...egyszerre mind a kettőt? Mert van minek örülni és van minek sirni. Inkább könnyein keresztül mosolyog az ember. Miért? Hát azért, mert ez a levél Triesztből jött és a trieszti menekült magyarok derék jó magyar szivét hozta el minden melegséggel, jósággal, hazájukért remegő szeretetükkel. Ismerjük a trieszti menekült magyarok siralmas helyzetét. Hosszú évek óta élnek a számkivetés rideg reménytelenségében és mégis... Olvasták ők, hogy mit akarunk mi magyarok itt Amerikában. A keresztény Magyarországért harcoló keresztény sajtót! ‘A trieszti menekült magyarok átérezve az Ön nagyszerű nemzetvédelmi gondolatát, szívvel lélekkel csatlakoznak a keresztény napilapért indított gyűjtési akcióhoz’. -Írják. ‘Tudjuk, hogy nyomorúságunk filléreivel nem sokat segíthetünk, talán esőcsepp a tengerben, de hitünk- annál erősebb...’ — folytatják. Mit tettek ezek a magyarok Triesztben? Bizony ez az, amin örülni is, no meg könnyezni is lehet. Alig-alig van valamijük, kifogytak minden földi jóból, csak szivük szeretetéből nem. Osszenéztek és megmozdultak ezek a magyarok. Szent Péterrel elmondhatták: Aranyom ezüstöm nincs, de... s ami kevéskéjük volt, abból adtak. Itt van előttem a lista, 47 hontalan, földönfutó, templomegere-szegény magyarnak a neve s mindegyik név után szerény adomány. Ezek a magyarok az amerikai magyar keresztény sajtó céljaira adtak Triesztből 17580 Iirat. Átszámítva dollárrc talán nem sok, de lehet-e, szabad-e átszámítani az ilyes mit? Ha Kossuth Lajos Cegléden azt mondotta, hogy leborul a nemzet nagysága előtt, akkor mit mondjuk mi most? Talán csak egyet. Azt, hogy végtelenül szégyeljük magunkat mi magyarok itt Amerikában, akik ezerszerte jobb körülmények között élünk és talán ezért halt ki az igazi, aldozatrakész hazaszeretet szivünkből. Mert igen sokak szivéből a jólét kiölte. Trieszti magyarok, köszönjük a jópéldát! Mr. Charles Dautner July 103 Redmond St. New Brunswick, N.J. Return postage guaranteed. Albertet, Zilahy Lajost, Márai Sándort és - jól fogódzanak meg! — a szociáldemokrata szervezetek ajánlása alapján — a szivárvány minden színét máris megjátszott Piski Schmidt Frigyest, a volt nyilaskeresztes párttagot, volt kommunista partizánt és volt népügyészt. Mindezt Kállay és Barankovics kalapálta öszsze a magyarság nagyobb üdvére és hasznára ott New Yorkon — unalmukban. Hogy ebből, a kutya reggelijénél is cifrább kotyvalékból mi jó jöhet az országra, azt csak a mindentudó magyarok nagy Istene tudná megmondani. Mi azonban egyáltalán nem csodálkozunk a dolgok ilyetén alakulásán. Ismerve a NB-t, ismerve annak összetételét, ismerve eddigi ‘munkásságát*, csak kötöznivaló bolond várt volna mást. Mikor szedtek bojtorjánról fügét...? Hogy ki és mi állott és áll az egész mögött, azt gondolhatjuk. Nem nehéz kitalálni, hogy kik a sugalmazok a NB-on kivül. Még fantázia sem kell hozzá. Csak úgy látszik, hogy azok nem akarják tudni, akiknek tudnia kellene, mert állásuk erre egyenesen kötelezi őket. Nem szeretnék cipőjükben lenni számadás napján. Pedig az jön! Van azonban még valami, ami különösen pikáns izt ad az u.n. választásnak! A fentebb emlegetett 1—4 pontok alatti javaslatot illeti. A szegény jámbor halandó úgy gondolná, hogy mint minden szabad választásnál, szavazol arra, akire akarsz és figyelmen kivül hagyod azt, akit nem akarsz. Hohó, nem oda Buda, nem úgy verik a cigányt! De nem ám, legalább is nem a NB-nál! Az elnöki felhívás Amerika szabad földjén is bevezeti a kommunista lajstronrendszert vagyis hogy csak együttesen lehet mind a négy javaslatra szavazni. Tehát nem teheted meg, hogy pl. elfogadói a keresztényszocialistát, de elveted a szociáldemokratát vagy forditva. Köteles vagy mind a négyet elfogadni, ha csak egyet is akarsz. Le kell nyelned az összes békákat^ ha tetszik, ha nem. Mert mivelhogy ez a demokrácia vagy mi a;' csoda! Azonban mégis van valami vigasztaló eme sivárságban, j Itt, ha nem fogadod el mind a négyet, csak a szavazatod válik érvénytelenné, mig odahaza le is csuknak érte. Esetleg, ha szerencséd van, fel is akasztanak Itt nem. Még egyelőre nem. Azonban a NB máris elindított bennünk ezen az utón. Ami késik, talán nem múlik... Van remény. A NEW YORKI IRODALMI KÖR által fenntartott egyetlen ingyenes - hétvégi - magyar iskola amely önkéntes tanárokkal, kizárólag magára utalva folytatja nemzetmentő munkáját, a közönség élénk érdeklődése mellett tartotta meg karácsonyi ünnepségét az Árpád teremben Az amerikai himnus és a magyar Hiszekegy eléneklése után a Kör és az iskola vezetősége nevében Somody István méltatta a magyar iskola fontos jelentőségét és beszámolt New York többi kerületeiben felállítandó iskolák terveiről, kulturális, sajtó és az iskola kérdés fokozatos támogatására buzdítva a közönséget. A szép műsor után a jelenlevők hosszas ünneplésben részesítették műsorban szereplő növendékeket, valamint az Irodalmi Kör vezetőit: Bodán Margitot, a Kör elnökét, Balogh Lajost, dr. Török Lajost és Somody Istvánt, az iskola vezetőjét, akik New York és az egész magyarság egyik legnagyobb értékét, a magyar gyermekeknek példaszerűen vezetett hétvégi otthonát életre hívták. PIARISTA TANULMÁNYI HÁZ WASHINGTONBAN A Piarista Rend generálisa, főtisztelend: TOMEK Vince Bátori József generálisi delegátus javaslatára Washingtonban felállította az amerikai piarista tanulmányi házat. Nemcsak az amerikai katolikus magyaroknak fontos jelentőségű esemény ez, hanem az egész amerikai magyarságnak is. Eggyel több magyar intézmény az ország fővárosában, amely a magyar érdekeket képviseli és hirdeti. Örömmel üdvözöljük az uj magyar intézményt. Second-class mail privileges authorized at Scranton, Pennsylvania Magyar Végvár 524 Dunmore St. Throop 12, Pa.
