Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-02-01 / 2. szám
10. oldal Magyar Végvár 1955 február már a pohát, de a pohár szélén tnegkoccannak a fogak, a dalolásban is hallják a sok visszasiró hangot és ott kell hagyni mintfent, mert már rohan a meseauté; a volánnál reszkető hősünk, jobbján az AVO legény, balján a népügyész, mögötte a titkár. De hiába ez a kiséret is, a leiken ezek sem tudnak erőt venni, a lélek szavát ezek sem tudják elfojtani, nem tudják megállítani a meseautót, az rohan, hogy azután naponként összetörve roskadjon össze a fekete üregü garageban: a lelkiismeretben. De holnap újra kezdődik az ut, uj utakon száguld a már annyiszor megfizetett, de soha ki nem fizethető meseautó. Térjetek ki előle, ha látjátok, fussatok, meneküljetek előle, mert féket vesztett lélek van a motor helyén és az vezeti az éjszaka halálos utjain a meseautót. Mert csak a mesékben vannak ilyen autók, mert ugye nem feledtétek el, hogy mindez csupán MESE ! ®®®®©©®©®®©©®G<3G®©®©©©e©®©<D©®eXDG®0®©©®©©®©©<-'>©G©®®©S 'hc/Ú'/d.., f Ez esetben Sámuel Enoch Stumpf professzornak, aki a filozófia tanára a Vanderbilt Egyetemen. Ez a szerencsétlen ember egy könyvet merészelt Írni anélkül, hogy az amerikai magyar ujságirás volt és jelenlegi mestereinek a véleményét kikérte volna. Könyvének cime: The impact of dynamic Christianity upon public life and government’ avagy ha a rövidebbik címét vesszük: Democratic Manifesto. Lazán fordítva: A dinamikus kereszténység hatása a közéletre, avagy: Demokratikus Kiáltvány. Miért hibázott Stumpf professzor? Azért, mert le merészelte Írni ezt a szót: KERESZTENYSÉG, sőt mi több, dinamikus erőt is tulajdonit neki! Ez pedig öreg hiba, mert amikor mi beszélünk pl. KERESZTÉNY sajtóról, akkor a mi ‘keresztény’ újságíróink felhördülnek és az ilyesmiben ANTISZEMITIZMUST látnak. Tetszik érteni a dolgot? Nekünk keresztényeknek nem szabad beszélni a KERESZTÉNY sajtóról, mert egyes ZSIDÓK ezt nem szeretik! És a mi diszkeresztény újságíróink felvonulnak ellenünk, a menet élén haladnak, a leghangosabban ordítoznak s szegény árva fejünket követelik — ne ess hasra Magyar Testvér! — a keresztényi szeretet nevében!!! Úgy ám, mert ők tudják! Ha tehát a professzor egy egész könyvet irt a kereszténység dinamikus erejéről, akkor 2000 évvel Krisztus Urunk születése után oly bűnt követett el, amely sem itt, sem odaát nem bocsáttatik meg. Antiszemita lett! Az érdekes a dologban az, hogy George E. Sokolsky, ismert kolumnista - zsidó - elismerőleg nyilatkozott a könyvről és ennek következtében ANTISZEMITA lett. Jaj neki is, meg a professzornak is! 6Ó6ŐŐÓÓÓŐ65ŐÖ65ŐÓÓŐÓŐ6ŐŐÍ)ÖÖÓŐÓŐÍ)6ÓÓÍ)6ŐŐŐÓÓÓÓ6ÓÓŐÓŐÓ666Ó65 v*/* / * f A minap akadtam a Szabaság-ban - 1954 dec. 27, -egy ‘elmefuttatásra’ ‘A Mesterséges Gyermek’ címmel. Az iró ama problémával igyekszik megbirkózni, hogy vájjon a mesterséges megtermékenyítés - artificial insemination - hogyan is áll ebben a keserves világban? Forgatja a problémát a.) jogi, b.) vallási, c.) tudományos, d.) társadalmi és egyéb szempontokból. A vallási - erkölcsi - részt hamarosan elintézi mondván: mellőzzük! Ez a rész őt nem érdekli, amint a Szabadságot az ilyesmi általában nem érdekli, lévén becsületes keresztény újság. Mi neki a vallás, erkölcs stb?!? Szerinte a tudomány mindent megenged a tudomány kedvéért, tehát ezzel sem érdemes vitázni. Kit érdekel az egész, hát nem igaz? Az Írót nem, az bizonyos! hát a jog, az aztán fifikus, ugyancsak nem kutya a társadalomtudomány sem s éppen ezért itt meg is fen.:-,klik.Egy darab idő után abba is hagyja a hiábavaló küzdelmet mondván: ‘miért kell valamit bonyolultan csinálni, mikor egyszerűen is lehet?’ Hát nem íairengj tőén szellemes ‘megállapítás’, miután végigkinlódta a probléma tudományos, vallásos, erkölcsi, társadalmi, jogiés családjogi akadályain, hogya végéé lepaccsanjon a képesfelére? Mindenesetre érdekes fényt vet ‘az öreg napilap’ erkölcseire.f?) ‘INTIMITÁSOK’ Szabadság 1955 január 12-i számából. ‘Az előkelő Coronet magazinban Déri Imrének, a kitűnő újságírónak, aki az Amerikai Magyar Népszava felelős szerkesztője is volt egy időben, érdekes riportja jelent meg a német kémhálózat kivégzett vezérének, Canaris tengernagynak Hitler elleni működéséről...’ Hát hiszen van is min örülni Szabadságéknak Déri Imre (?) kitűnő amerikai szereplése miatt, mert ez a Déri ur, akit oly nagy gaudiummal lenget meg a Gombos & Co., valamikor megszökött az amerikai bíróság ítélete elől. Similis simili gaudet...? fim? «IN t im rr i sa £fl/d + de. 4 d 4? .. , ‘De a Gáboroknak nincs mit félni a Zsa Zsának legkevésbbé. A tréfás újévi színházi jóslatok közt egy sincs, ahol az ő neve nem szerepel, több kevesebb jóindulattal megszerkesztett tréfákban. A Coronet magazin neve alatt nagy cikk jelent meg, amelynek cime ‘The Men in My Life’. Zsa Zsa kijelenti, hogy férfiakról való ismereteit kizárólag férjek révén szerezte és Rubirosa az első, akinek még nem a felesége. Már 16 éves korában kezdte a férjhezmenést s azóta ( nem mondja meg mióta) még nem fejezte be...’ Eddig az ‘intimitás.’ Mi soha nem foglalkoztunk Zsa Zsa kalandjaival. Bennünket nem érdekel egy picurkát sem, hogy Zsa Zsa kihez és mikor, no meg hányszor ‘ment’ férjhez. A jelenben sem érdekel s éppen ezért őt személyesen azonnali hatállyal kikapcsoljuk. Azonban volna pár szavunk ‘az öreg napilaphoz.’ Ha megengedik... Mondják csak ott Clevelandon kanosaiul moralizáló urak, tudják, van fogalmuk akarcsak halvány is, hogy mi az ‘erkölcs’? Ha nem, megmondom: az, amit Önök oly sokszor és otrombán felrúgnak mélyen tisztelt szemétdombjukon, amelyet Szabadságnak csúfolnak. Hol Salamon királlyal, hol az angyalokkal, hol a házassággal kapcsolatban. Az Önök miazmás erkölcsi felfogását ne akarják a gyanútlan egyszerű magyarok leikébe átplántálni. Avagy talán ez az a hírhedt ‘nemzetmentő munka’, amelyet évtizedeken keresztül f olytatnak az amerikai magyarok között? Vagy talán eme erkölcsnemesitő munka révén érdemelték ki, hogy két katolikus magyar hitközség hirdet naptárjukban? Oh, sancta Simplicitas! 0©e©oo©0©G©©/-x3e©000Gee©0©G©0©^^^ Bensőséges családi ünnepség keretében ünnepelte v. Hefty F. születésének 60-ik és Magyarországon tett első repülésének 40-ik évfordulóját. Az első világháború legkitűnőbb magyar repülője volt, amiért is a ‘vitéz’ címet kapta. v. Hefty a háború után a repülés elméletével foglalkozott . s értékes szakkönyveket irt, amelyeket a magyar hadsereg repülői kiképzésénél is hsználtak. A második világháborúban is szolgált, majd mint annyi sok ezer magyar, hontalanná vált. Amerikába érkezése óta lankadatlan e/L — Vándor Ferenc, a MNB tagja ez év január 1/i hatállyal bejelentette kilépését a Bizottmányból Varga Béla elnökhöz intézett levelében.* Lelkiismeretem ! s tisztességérzetem parancsszavát követve...Magyarország és a magyar nép érdekeivel ellentétes fennálló tételes törvényekbe ütköző, a politikai és általános emberi erkölcsöket és tisztességet sértő intézkedésekre és határozatokra tekintettel...a Nemzeti Bizottmányból ezennel kilépek.’
