Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6. szám
26. oldal Magyar Végvár 1955 június Most húsz esztendő múltán az Amerikai Magyar Népszava jelenlegi tulajdonosának is a lenni vagy nem lenni kérdésének eldöntóse végett sürgős érdeke, hogy engem erkölcsileg lehetetlenné tegyen és ezért azoknak a vádaknak egy részét újra leközölte ellenem, amely vádak alól engem az amerikai bíróság már busz esztendővel ezelőtt tisztázott és amelyeknek leközlésért az (Amerikai Magyar Népszavát a bíróság súlyos pénzbüntetésre Ítélte. Nekem, - ha a Népszaváék százszor leközlik ellenem az ó szemen-szedett hazugságaikat - nincsen szükségem arra, hogy újra bizonyítsam, hogy ők hazudtak. Akármit fog imi ellenem az Amerikai Magyar Népszava, engem nem érdekel, teljesen hidegen hagy. Egy kommunista társutas á I h i r I api rákbál álló szerkesztőség, amely alól az erkölcsi alap már régen kicsúszott, engem csak azzal sérthet meg, ha jót ir rólam. Csak addig lesz becsületem a keresztény magyar társadalomban, amíg a Gombos Zoltánok nem dicsérnek. Az Istenért ne tegyék!!! Szidjanak, becsméreljenek tovább. Keressenek újra hamis tanukat, gyártsanak újra hamis eskü alatti nyilatkozatokat, írják meg, hogy 600,000 zsidót öltem meg! Mindent, mindent Írhatnak, Ígérem, hogy a hajuk szála sem görbül meg, csak egyet tegyenek meg: ne Írják, hogy já fiú vagyok ! Mindenki tudja, látja, hogy rajtam keresztül a keresztény napilap mozgalmat akarják Gombosék aláásni. Először Galambos plébános urat rágalmazták meg ugyanezen célból. Most rám került a sor. Ki következik utánam? Hiába való minden erőlködésük Gombos éknak. A keresztény napilap mozgalom tovább folyik a maga utján, amíg célhoz nem érünk, mindaddig, mig a keresztény magyarság vezetését ki nem vesszük a Gombos Zoltánok kezéből és ki nem söprüzzú'k őket a keresztény magyar társadalomból, ahol Gombos Zoltán éknak semmi keresnivalójuk nincs. Mi több, bebizonyosodott az a tény, hogy gyűlölő ellenségei a keresztény magyar gondolatnak! New York, 1955 május hava. Fáy Zoltán. ®SX»MClCMC93C3ClCaCÍClC**CÍClClCÍC3C3aOClCKK133 Tudjuk, hogy hangosak lesznek az amerikai magyar berkek s uiból repül felénk a ‘náci, nyilas’ jelzó, azonban sem ez, sem más eltéríteni nem tud bennünket attól, hogy kimondjuk azt, amit igaznak látunk tekintet nélkül arra, hogy kiről vagy miről is van szó. Nem célunk sem egyeseket, sem társulatokat üldözni, befeketíteni, mi csupán a tények alapján beszélünk. Mi már sok alkalommal megvádoltuk a NB egyes tagjait kollaborálással s nem ok nélkül tettük azt. Tudatában vo'tunk és vagyunk a vád súlyosságának s éppen ezért jól meggondoltuk, hogy mit mondunk. S mivel ellenfeleink is nagyon jól tudják és tudják, hogy bizonyítani tudunk saját szavaik, cselekedeteik révén, azért a hozzájuk teljesen méltó eszközhöz fordultak: mindent megtesznek elhallgattatásunkra! Mindennek ellenére tovább beszélünk, az igazságot a süket fülekbe kiáltjuk mindaddig, amig erre lehetőségünk lesz. De jegyezzék meg maguknak jól: ha esetleg tényleg sikerülne elhallgattatni minket, az igazság igazság ma-VÁDOLUNK! MIÉRT NEM KAPOTT KEGYELMET BÁRDOSSY LÁSZLÓ? rad, mint az Isten Isten marad az égben! Ila van lelkiismeretük, azon dörömböljön az igazság szava, az elhurcoltak jajkiáltása, a kivégzettek utolsó sóhajtása. Mi nem hallgatunk, hanem hangos szóval vádolunk! 1945 novemberében a magyar nemzetgyűlés, az államfői teendők elvégzésére, egy három tagú Nemzeti Főtanácsot állított fel. A Főtanács elnöke a mindenkori házelnök volt, egyik tagját kisgazda, a másik rendes tagját az utánakövetkezó kommunista párt adta. így személy szerint Nagy Ferenc, Varga Béla és Rajk László lettek a Nemzeti Főtanács tagjai. Nagy, mint házelnök, Varga, mint a kisgazdapárt jelöltje és Rajk a kommunisták részéről. Volt még a Főtanácsnak két póttagja és pedig a szociáldemokrata és a parasztpárt részéről egy—egy. Ebben az időben Ítélték halálra Bárdossyt. A kisgazdapárt abban a meggyőződésben szemlélte a pert, hogy majd meg fogja őt menteni, mert a kisgazdapárt többségű Nemzeti Főtanács kegyelemben fogja részesíteni. így tudtuk ezt valamennyien, igy tudatosították ezt Varga Béla és Nagy Ferenc is, akik mint a Nemzeti Főtanács tagjai, döntésre hivatottak voltak. Sajnos nem igy történt, mert Varga Béla a kegyelmi kérvény beérkezésének órájában főtanácsi tagságáról lemondott s a helyébe behívott szociáldemokrata póttaggal a kisgazdapárti többségű Főtanács a marxisták kezébe került^minek következtében Bárdossy és utána még sok másnak kegyelmi kérvényét elutasították és igy őket kivégezték. Ezen túlmenően a Nemzeti Főtanács nevezte ki a magasabb állású t'sztvisel^ket is. Ezt a jogot is átadta Varga Béla lemondásával ! A szörnyű kétségbeesés pillanatában felelősségre vontuk ezért Varha Bélát. Miért adta ki ezt a nagyon fontos posztot szinte puccs-szerűen, mindjárt megválasztása után azonnal a kommunistáknak - kérdeztük. 0 erre azzal válaszolt, hogy mint pap nem vehetett részt egy halálos ítélet végrehajtásában. Kétségtelen, hogy Varga Béla ekkor már Rákosi szekerét tolta. Mérhetetlen hiúsága következtében vágyott és törtetett e magas méltóság felé, de azt az első alkalommal átjátszotta kommunista kézre. Varga Bélának előre kellett tudni, hogy mi fog következni. Ha Varga Béla választása alkalmával azt mondja, hogy mivel az államfőnek az esetleges kegyelmi kérvény visszautasításban is részt kell venni s papi mivoltára vonatkozólag EZT NEM TUDJA avagy NEM AKARJA tenni, akkor másként állana a dolog. Vagysi Varga Bélának a választást vissza kellet Volnautasitani kezdettől fogva s igy elkerülhette volna azt a lehetetlen helyzetet, amelyben magát találta s amely helyzetet elkerülhetett volna, ha előre és becsületesen gondolkodott volna. Amikor azonban az alternativa előtt találta magát, kibúvót keresett, az olcsó és könnyebb megoldást kereste még akkor is, ha azzal más életével kellett is megfizetni! Ha már másért nem, eme jellembeli gyengeség miatt sem méltó és alkalmas Varga Béla arra, hogy az emigrációs és az otthoni magyarság érdekeit avagy akármiféle más magyar érdeket képviseljen, mert az ilyen vezetőkben a magyarság bizalma véglegesen és visszavonhatatlanul megingott s nem magyar érdekeket, de semmiféle érdekeket, semmi körülmények között nem képviselhet. Ha az urak kiváncsiak arra, hogy a magyarság minden meleg ajánlgatás ellenére sem hajlandó őket befogadni, nézzenek becsületes lélekkel múltjukba, a feleletet ott megtalálják! Varga Béla nem kivétel, nem az egyetlen! Mi meg vagyunk győződve, hogy Bárdossy kivégzése törvénytelen, igazságtalan cselekedet volt, a gyűlölet és bosszú tombolása. Mi nem törvényesen végrehajtott kivégzésnek tekintjük, hanem közönséges gyilkosságnak. Világos, hogy Varga Béla gyáva megfutamodása, lemondása ré-
