Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6. szám
24. oldal Magyar Végvár 1955 junius re. Eb^ól alakult ki aztán a magyar nép ajkán a szépséges LASZL0 név.. Szent István halála után évtizedekig súlyos belviszályok, áldatlan testvérharcok emésztik a nemzetet és pusztítják az országot. Az egymást váltogató gyenge királyok a német császárhoz fordulnak segítségért, akik öröpjmel ragadnak meg minden alkalmat, hogy az országot, mint hűbéri a birodalomhoz csatolják. 1046-ban a nemzeti felkelés hazahívja Lengyelhonból az árpádházi hercegeket. Ekkor jön haza ő is szülőivel. Legszebb gyermekéveit Bihar várában, későbbi kedvenc városában tölti. Itt kapja azokat a mély benyomásokat, mely óta magyarság legnépszerűbb hősévé avatják; de itt sajátítja el azokat az erényeket is, melyek szentté formálják egyéniségét. Serdülőkorát apja kívánságára a lengyel király udvarában tölti,, ahol egymás után tünteti ki magát a pogányok elleni hadjáratokban. Apja trónraléptekor tér haza ismét, de apjakorai halála után bátyjával, Geyza Magnussal újra Lengyelhonba kényszerül menekülni Salamon elől. Röviddel azután kibékülnek Salamon királlyal és ősi szokás szerint az ország keleti egyharmadát: Bihart és Erdőelvét kapják meg. Azonban nem sokáig pihenhet kedvenc várában, Biharban, mert a pogány besenyők törnek az országra -1068 -. Ekkor aratja a szolnokdobokai Cserhalomnál legszebb, legemlékezetesebb diadalát: négy pogány levágása után a leányrabló ötödik után ered és kemény tusában azt is legyőzi. Ezzel egyszerre a nemzet ünnepelt hőse, katonáinak bálványa lesz. Az álhatatlan calamon ázonban a német császárral szövetkezve újra a hercegek ellen tör. A Mogyoródi csatában - 1074 - azonban döntő diadalt aratnak. Ez a csata végre meghozza az ország teljes függetlenségét és a magyar király elismerését. Ennek nemzetközi elismerését jelentette az akkori világ legnagyobb hatalmassága részéről az, amikor Geyza Magnus feleségül császári hercegnőt és független hatalmának jeléül gyönyörű aranykoronát kap - a szent Korona alsó része - Bizánctól. Még nagyobb jelentőséggel bir eme királyi korona zománcképén - Magnus - Geyza Turkia — Magyarország - királya kezében a bizánci bazileusz - császár - hatalmi jelvénye: a horgonykereszt, ami a magyar uralkodónak a bizánci császárral való egyenjogúságát van hivatva jelképezni. Ettől kezdve használják a nyugati kancelláriák és a pápai kúria is a magyar király megszólításánál a 'Rex’ címzést. En« nek a hires, döntő jelentőségű Mogyoródi csatának a hőse szintén László herceg. Bátyja korai halála után - 1077 - lép a trónra, Uralkodása méltó folytatása s nem egy tekintetben kiegészítése volt Szent TStván uralkodásának. Az elmúlt vérzivataros évtizedek alatt elvadult erkölcsöket megszeliditi; rendet teremt. 0 szervezi be először és véglegesenErdóelvét - Erdélyt - a magyar birodalomba. A besenyők helyére telepedett és az ország nyugalmát állandóan nyugtalanító kunokat három nagy csatában döntően megveri: egy részüket megkeresztelve az országba telepíti, a többieket pedig a Fekete-tengerig a.magyar király fennhatósága alá vonja. A magyar-horvát-dalmát unióval pedig kijáratot biztosit az Adria felé. így az ország katonai erejével elsőnek biztosította és ismertette! el - keleten és nyugaton egyaránt - a nemzet függetlenségét és önállóságát és ezzel a nagymagyar gondohqtjés a birodalmi eszme legelső képviselője és megváló sirója lesz. A pogány besenyők és kunok elleni harcokban - melyekkel kapcsolatban a legendák ‘harcos fekete karvaly’-ként - karul-fekete sas - emlegetik, aki elől az ellenség ‘karvaly körmétől tépett rucák módjára’ menekült - pedig először ragyog fel a kereszténnyé lett magyarság uj történelmi hivatása: védő bástyát emelni Nyugat kereszténysége számára Kelet hordái ellen. Nemzetünk vállalta a feladatot és azt évszázadokon keresztül egészen a mai napig híven teljesítette. Egyházi téren is Szent István után ó tett a legtöbbet. Az ő idejében tűnnek el végleg a pogányság utolsó emlékei. A meghódított szlavón részek számára magyar területen Zágrábban püspökséget alapit és azt Szent Istvánról nevezi el - a zágrábi székesegyházban őrzik Szent István fejereklyéjét -, a kalocsai érseket délvidéki hódításaira való tekintettel Bácsra, az erdélyi püspököt Gyula-Fejérvárra, a biharit pedig Bihar-Váradra költözteti. A Szent Jobb őrzésére a Berettyó völgyében - ahol Márkus ispán 1093-ban fellelte - apátságot alapit; ugyancsak az ő nevéhez fűződik a bátai, kolozsmonostori és somogyvári bencés apátságok alapítása is. Azzal pedig, hogy a magyar kereszténység első hőseinek: Szent Istvánnak, Szent Imrének, Szent Gellértnek, továbbá Boldog Andrásnak és Benedeknek ereklyéit a pápa engedélyével —1083 - oltárra emelte, minden eddiginél vonzóbb eszményképet állított a magyar kereszténység elé. Hire, neve dicsősége már életében túlnőtt az ország határain. A Nagy Konstantin által 312-ben alapított első lovagrend, a Sárkányos Szent György Lovagrend tagjai közé választja és igy ő lesz ennek első és egyben a mai napig egyetlen lovagszentje; leánya, Szent Piroska pedig IIréne császárné néven a bizánci trón legszebb ékessége. A keresztény világ őszinte csodálatát és elismerését mégis azzal fejezte ki legméltóbban, hogy a Clermonti zsinaton őt választották meg az első keresztes hadjárat fővezérévé - Imperator -. Ennek a magasztos feladatnak a teljesítésében azonban hirtelen halála - 1095 - megakadályozta. Legnépszerűbb királyunk, legnagyobb hadvezérünk és egyetlen katonaszentünk egyéni nagysága és nemzeti jelentősége mégis abban csúcsosodott ki, hogy fönséges eegyéniségével egyszerre feloldotta a kínzó ellentéteket; a Szent István halála után három részre - pogány-keleti keresztény-nyugati keresztény - szakadt magyarságot megbékéltette, egységbe fogta, rettenthetetlen bátorságával párosult életszentségével az ősi magyar pogány virtust és bátorságot megszentelte, a keletről magunkkal hozott tiszta erkölcsöt és a nő iránti tiszteletet keresztény lovagi eszménnyé magasztositotta és az egész magyar lelkiséget valóban kereszténnyé tette. Végül pedig- de nem utolsó sorban - a magyarságot Szent István szellemi végrendelete értelmében végleg és elválaszthatatlanul a nyugati keresztény kulturközösséghez kapcsolta. A magyar nép még életében szentként tisztelte. Hőstetteiről, cselekedeteiről legendák keltek szárnyra - Tor— dai-hasadék, Szt. László pénze, füve, forrása stb. - Halálakor a nemzet apraja-nagyja úgy siratta, mintha tulajdon édesapját veszítette volna el. Biharváradi sírját hamarosan sűrűn látogatták, mint zarándokhelyet. Országos perekben sirja fölött döntöttek. Mikor III. Béla 1192-ben fényes ünnepségek között a pápai delegátusok jelenlétében az oltárra emeltette, a rajongók serege fényes csillagot látott kigyulladni a biharváradi székesegyház fölött. A költők, művészek a mai napig nem fáradtak bele tetteinek dicsőítésébe; de nem pihent a nép képzelete sem, hanem megállás nélkül szövögette azokat a legendaszálakat, melyek részben már életében körülfonták alakját. Róla zengtek legszebb középkori himnuszaink és fohászaink, gyönyörű lovasszobrát a hires Kolozsvári testvérek készítettek. Nagy Lajos trónralépésekor - 1342 - elzarándokol a sírjához és a biharváradi országgyűlés előtt fogadalmat tesz a legnagyobb magyar király eszméinek követésére és végakarata szerint örökálmát holt poraiban Szent László lábainál óhajtotta pihenni. A törökverő Hunyadi János is róla nevezi el elsőszülött fiát. A magyar népben évszázadokig élt a hit, hogy a Magyarok Istene - a Hadúr - a magyar népet Szent László közbenjárására nemzeti küzdelmeiben mindig megsegíti. A székely katona is évszázadokig hitt abban, hogy a székely nép pátronusa - első- kirá-
