Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6. szám
1955 junius Magyar Végvár 9. oldal származó miniszterelnököt látott kormánya élén. Az ősmagyar vérben és az átöröklött hazafias hűségben a magyar Nemzet még nem csalatkozott. KÁLLAY MIKLÓS Ez volt a helyzet, mikor Kállay Miklós 1942 március 10-én Bárdossy László lemondása után átvette a miniszterelnökséget. A fentiekben vázolt helyzet és vezérelvek határozták meg cselekedeteit. Megvédeni a Hazát a Kelettel szemben és megőrizni attól,,hogy nemzetidegen elemek a nyugati szomszéd nagyhatalomnak el ne adják. Nem könnyű feladat! Egyik kézzel segíteni a nyugati erőfeszítést az orosz agresszióval szemben és másik kezével megtartani a Nemzet méltóságát, megőrizni felségjogait csak úgy lehetett, hogy az egyik kéz engedményeket tesz, mig a másik védi a legféltettebb nemzeti kincseket. Ez az, amit politikájában a kritikusok ‘Kállay Kettősnek’ neveztek, ami valóban nem volt más,, mint tojástánc, dinamittal töltött tojások között,, egy a régi magyar kényszerhelyzetből született eljárás. Röviden: Kállay Miklós akkor ÍGY teljesítette a Nemzet által reá bizott .történelmi hivatását. Ember ö is - és nem Isten, igy hibázhatott itt, tévedhetett ott, de miniszterelnöki tevékenysége tekintetében az vessen rá követ, ki bebizonyítja, hogy adott körülmények között jobbat tett. A németek üldözték, feleségét lelőtték, Dachauban szenvedett. S mindezt miért? A Hazáért, a magyar Nemzetért és a magyar jövőért, hazafias meggyőződéséért! Nem vádolható a németekkel való kollaborálással. A Mindenható megkimélta attól,, hogy az összeomlást otthon átszenvedje. Egy bizonyos azonban: még ha keresztül is ment volna az 1945 utáni Kálvárián, a magyar Judás szerepét biztosan nem vállalta volna! 0 nem ült volna le Rákosi Mátyással egy asztalhoz, miközben a Nemzet sok ezreit bitáfára vagy Szibéria kietlen tundráira vagy bányáiba viszik. Kétségtelen, hogy Kállay Miklós igen ügyes politikus és diplomata s otthon, válságos időkben kiállt próbája nem enged kételyt hazafias, anti-totalitirius meggyőződéséhez férni. Vérében volt őseinek politikája, melyet tudatalatt a változott körülmények között is magyar lélekkel alkalmazott. Megkísérelni azt, hogy elgondolást rejtélyét a távolálló kifürkéssze és terveit meglássa, épp oly nehéz, mint az erőt felfedezni, mely a vándormadarat tavaszi-őszi vonulása folyamán hajtja. Nevezzük ezt ösztönnek, atavizmusnak, - de rejtelmeit felfedni aligha lesz lehetséges, Nemzetünk ezer év veszélyét átélni, ha nem lettek volna ilyen emberei, kiket ily titkos erők, kifürkészhetetlen szándékok, - aligha lett volna képes. * LEVÉL MAGYAR ÜGYBEN’ Kállay Miklós levelet irt most a magyar emigrációhoz, melyben egy évi amerikai tartózkodása után beszámol a magyar nyilvánosságnak. A magyar nyilvánosság, a közvélemény szerint Kállayt ‘elnyelte a Varga-Nagy-Pfeiffer-Peyer féle u.n. Magyar Nemzeti Bizottmány.’ Nem célom,, nem is feladatom, de igazságérzetem is tiltja, hogy ma, aránylag rövid idő után állást foglaljak e tekintetben. Viszont két dolgot tudok: 1./ Kállay múltja alapjan Ítélve nem oly anyagból van gyúrva és oly széles politikai látókörrel rendelkezik, hogy feltételezhető lenne róla, hogy egy olyan rövidlátó és hazafias szempontból megbukott együttesnek személyét képességeit rendelkezésére bocsássa csak azért, hogy fizikai létét pillanatnyilag biztosítottnak lássa. Nagyon is jól tudja, hogy kik azok, kik ma a Nemzeti Bizottmányt és annak Végrehajtó Bizottságát alkotják. 2./ Kállay u.n. 'reálpolitikus’, ki azt mondja, hogy adott körülmények között ‘nem azt kell tenni, mit tenni kellene, - hanem amit tenni lehet.' Aki a mai helyzetet ismeri, az tudja, hogy a Free Europe Committee valóban az a tényező, mely az emigráció és azon belül a magyar ügyet intézi. Azt is tudja, hogy annak mai őszszetételében — mikor a Nemzeti Bizottmány ennek csak egy függvénye — nagy dolgokat tenni nem lehet. Mert az egész F.E. C. is valami sokkal nagyobb tényezőnek a függvénye és amig e helyzec meg nem változik, itt változást várni ugyancsak nem lehet. De hegy Kállaynak vannak elgondolásai és tervei is, az oly biztos,, mint ahogy miniszterelnöksége alatt is kellettek, hogy legyenek - és voltak is!! Hogy ezek milyen irányúak, azt ma,, egy év után még nem lehet tudni. Ezt majd a jövő fogja megmutatni. Tehát levelét is ebből a szempontból kell megítélni és nem a közügyektől távolállók egyéni impulzusai és benyomásai alapján alkotott véleménye szerint. Levelében, melyet itt teljtartalmilag közölni tulterjedelmes lenne, Kállay emigrációja 10 évének gyümölcseként 'Hungarian Premier’ címmel kiadott könyvét említi meg. Helytálló, hogy ez sokban hozzájárult a Nyugat közvéleményének felvilágosításához. Kétségtelen,, hogy egy nagyértékü történelmi forrásmü, melyet az illetékes tényező bocsájtott ki. Van azonban az éremnek egy másik oldala is. Történelmi távlatban még tulközel vagyunk az összeomlás előtti eseményekhez és a Történelem igazoló bizottsága még nem hozhatta meg ítéletét. A világ-politika kaleidoszkópjának képe oly gyorsan változik, hogy nagyon kockázatos dolognak látszik még ma egy akkori vezető személyiségnek emlékiratait kiadni. Ma még nem mondhat el mindent, mert — hiszen Kállay maga is beismeri — sok dologban köti az esküje. Az igy támadt hézagokból pedig az avatatlan vagy részrehajló nem létező dolgokat olvas ki és és azok alapján itél. ’A könyvnek visszhangja az angolnyelvü sajtóban azt bizonyítja, hogy többet nem lehet egyoldalú információ alapján Ítélkezni felőlünk’ mondja Kállay. De más nyelvű sajtóban is volt visszhang és Németországban, - mely ugyancsak elmúltnak tekint mindenféle náci tendenciát, - csak országuknak főként az orosz bolsevizmus elleni ádáz harcát tekintik. Akkori hadi céljaikat korlátozó bármilynemü, őket félrevezetni igyekvő politikai cselekedet bevallását nehezményezik. Németország ma hamvaiból újjáéledni látszik. Németország 80 milliós európai nemzet. Ott még ma is sok-sok ezer magyar menekült küzd a mindennapi létéért... Erre Dr.Weidlein sok ily szálat gyűjtött össze most megjelent, igazságtalanul rágalmazó, magyarellenes könyvében. Ennek az ott menedékjogot élvező magyar menekültek fizetik meg az árát, Amerikába való jövetelét indokolva ezt mondja: ‘Elhatároztam...hogy odamegyek, ahol a rabnépek felszabadítása, akkor úgy látszott, hivatalos programmá tétetik, amit Amerika soha vissza nem vont, de hivatalos tényezői minden aktualitáskor máig is megerősítenek. Ez a tény megszabja a hazáját akaró számkivetett magyar útját. Emellett eltörpül minden más szempont...’ Kitér Eisenhower elnök néhány hét előtti felszólítására, melyben a Free Europe Committee és a Crusade for Freedom céljainak és szervezeteinek fontosságát kiemelve azok támogatását kérte az amerikai néptől. Leszögezte, hogy ez a világ legfontosabb védelme a kommunizmus ellen, ha arabnépekben ébren tartjuk a hitet és nem veszítik el reményüket, hogy felszabadulnak. Kállay kiemeli, hogy a történelemben példa nélkül való, hogy a világ leghatalmasabb nemzete a rabnemzetek ügyének szolgálatára külön óriási intézményt állit fel stb. ‘De azután jön a kifogás - mondja Kállay - hogy a Free Europe Committe ilyen vagy olyan világnézeti beállítottságú.' Mindez, amit Kállay mond — és ezt az ebben való bekapcsolódása igazolásául is mondja - valóban igy van. Tény az is, hogy ‘őket irányelvekben és a személyek összeválogatasában néha más szempontok vezetik, mint bennünket, akik közelről láttuk szenvedve, vérezve éltük át a szörnyű időket. Ok madártávlat-
