Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1955-06-01 / 6. szám

4. oldal Magyar Végvár Hajtsuk meg előttük elismerésünk zászlaját, miként áldoza­tuk azt megérdemli, hisz a hazáért hozott áldozatot még az ókor pogány szelleme is méltón elismerte, melynek a görög hőskor klasszikus példáját adja az elesettek sírfeliratával: ‘Itt fek­szünk! Vándor, vidd hirül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.' Ezt a feliratot az egész világ ismeri, mint Példát, a hazának siron túl is hősi szolgálatát. Csak az őrület­tel határos gyűlölet és a féktelen bosszú, a szabadságot gyil­koló ösztön képes a hősi harcot káromolni és a hősök nyomdo­kain haladókat, a haza által követelt tettek végrehajtóit a mo­csárba rántani. A hősökkel szembeni kegyeletadás legszebb megnyilatkozá­sa az, amikor példájukat követve mi is azokon az utakon igyek­szünk haladni, melyet vérük és szenvedésük áldozatával örök­ségül hagytak számunkra. Ez az örökség nem anyagi juttatás, nem bársonyszék és ligetes kúria birtokba vétele, hanem az é­­let feláldozása a nagy küzdelemben. E küzdelem megvívása so­kaknak fájó lelki vergődést jelent. Fáj a hősök harca, fáj a hő­sök áldozata, mert jellemük lobogó lángba csap s mint Isten sza­va, elnémítja a Sátán kacagását. Tegyünk az emlékezés napján egy szent, erős fogadást, hogy itt a szabad földön méltók maradunk szenvedő társainkhoz és nem rettenünk vissza a gazság ármánykodásától. Felemelt fővel álljuk a harcot, miként azok, kik ma otthon állják és állták,de már kifáradtak é a haza szent porába mentek pihenni. Egy hős nemzet igaz fiaiként, hősiesen, hogy a szabad világ kikiáltsa, miként költőnk mondotta a pártütőknek bélyegzett i­­gazakra: ‘...Mind hősök ők, mind férfiak, mind hu és hazafi...’ AlAlAlA^lAlAlAlAMAlAlAlAlAMAiAlAlAlAlAlAlAlAlAlAlAiA Az Ember a ludovikások ellenforradalmának leverése alkalmával - 1919 jul.3-án irta: ‘Ha a proletariátus nem lép fel kellő szigor­ral, a szükséges kíméletlenséggel, akkor ezeket a csirkefogókat egyenesen felhívja a keringőre, a tanácsköztársaság titokban bujkáló és alkalmas pillanatra lesi ellenségeit. Saját magunk ellenségei lennénk, ha most visszariadnánk az ellenforradalom leveréséhez szükséges szigor és erély alkalmazásától. Törvényt kell ülni az ellenforradalmár banditákon és a legszigorúbb Íté­letet kell hozni mindenki felet...’ Ehhez nem kell magyarázat. Mindenki érti, csak Oszkár ur nem! MAGYAR PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG KONGRESSZUSA A Magyar Piarista Diákszövetség New Yorkon tartotta szokásos évi közgyűlését, amelyen a Diákszövetség tagjai és azok hozzá­tartozói szép számban jelentek meg A szent misét Msgr. Szabó Gyula lackawannai plébános mondotta, mig az ünnepi beszédet P. Dr. Rozsály Ferenc, a washingtoni piarista szeminárium i­­gatója tartotta. A kongresszuson Dr. Eckhardt Tibor elnökölt, aki mélyen szántó beszédben ismertette a világhelyzetet. Dr. Telegdy György a Di­ákszövetség főtitkára tette megjelentéséta Diákszövetség 1954. évi munkájáról, hogy a tagok hogyan működnek a világ minden táján. Az érdekes jelentest nagy érdeklődéssel kisérte a kong­resszus s azt hosszú tapssal jutalmazta. Dr. Thiery Ákos a Számvizsgáló Bizottság jelentését ismertette. A felmentés meg­adása után P. Bátori József dr. beszélt a jövő terveiről. Utána Pulvári Károly alelnök olvasta fel P. Törnek Vince piarista ge­nerális atya üdvözletét. A kongresszus Msgr. Szabó Gyulát tisz­teletbeli tagjává választotta áldozatos segítő munkájának elis­meréséül. 033CK»CKKKX*03CK*X*333CK*K10(X»C*X*30(> Father Kiss Gyula, trentoni plébános, a Katolikus Liga elnöke Európába utazott az ottani magyarok helyzetének tanulmányozó— ra. 1955 junius rSöfa Irta: B. Szabó József ELMÉLKEDÉS A KÁRPÁTMEDENCE RENDEZÉSÉRŐL Ez a címe annak a tanulmánynak, amelyet Baross Gábor, a kiváló magyar politikus irt. A müvet lapunk egyik előző számában Csávossy Leó dr. méltatta. Fel­említette a magyar királyság és az osztrák császárság történehű fejlődésének és államjogi berendezésének minden kérdését, vi­szont csak röviden érintette a szerző által javasolt ezeréves Magyar Birodalom teljes területi állománya visszaállításának szükségét. /Csávossy dr. csak rövid ismertetést adott a műről, de nem volt szándéka azt részletekben tárgyalni. Szerk./ Szamos olvasónk kérésére most bővebben ismertetjük a tanulmány v<> natkozó részét, hogy olvasóink érdemben is hozzászólhassanak. Ha a Duna völgyének népfajokat, népérdekeket és népérzel­meket vagy egy szóval a germán és szláv hatalmi törekvéseket szétválasztó politikai jelentőségét óhajtjuk kidomborítani és biztosítani, akkor annak mentében egy ‘hídfőállást’ kell kiépí­teni, amely minden égtáj felé megakadályozza átlépését. Nem tétovázom annak kijelentésével sem, hogy az Osztrák Magyar Monarchia ezt a hidfőszerepet egy darabig betöltötte, de számtalan megfigyelő véleménye szerint szétesésre volt kárhoz­tatva. St. Germain-i és trianoni békeszerződések ezt a folyama­tot hatalmi szóval befejezték és azok az államférfiak, akik a békeszerződéseket megszövegezték, egy végzetes hibát követ­tek el. Misem természetesebb, hogy a világ minden tájékán szá­mosán, de főleg Közép Europa politikai szerepet játszó vagy az az ilyenre áhítozó egyéniségei most azon a gondolaton tépelőd­­nek, hogy miként lehetne a Duna völgyében az egyensúlyt visz­­szaóllitani. E veszedelem elhárításának egyetlen módja van: ADunavölgy térségében egy olyan állandó és ütőképes erőtényezőt kell létre­hozni, amely a körülötte hullámzó népi indulatok fékentartására alkalmas és képes. Ajánlom tehat és javaslom a Dunavölgyének térségében, min­den egyéb politikai műveletet megelőzően egy olyan államszer­kezet hozassák létre, amely politikai, gazdasági és hadászati szempontból annyira cselekvőképes, hogy a térszínen az érdek­­ellentéteket elsimitva és az érdekközösségeket kihasználva, az egyensúlyailapotot fenntarthatja. Ajánlom és javaslom, hogy en­nek az államszerkezetnek a kiépítéséhez a Kárpátmedence tér­sége vétessék igénybe olyképen, hogy abban az ezeréves Ma­gyar Birodalom teljes területi állományával és ősi alkotmányát továbbfejlesztve visszaállíttassák. Indokaim: 1./ A Kárpátmedence térségében változatlanul él az ősi magyar államalkotó és államfenntartó szellemiség. A vas­függöny mögül kiszivárgó hírek, a szabad földön otthont talált rutének és svábok hüségmozgalmai, a délvidéki szlávok barátsá­gosan közeledő magatartása, a tót körök meghasonult tétovázása bizonyítják a Kárpátmedence népeinek kedvező hangulatát. Ez a szellemiség lesz a magyar birodalom fundamentuma és - mint a múltban is - biztosítani fogja az államépület szilárdságát. 2./ Az államfenntartó szellemiség hatékonyabb és legközvet­lenebb fenntartóját és fejlesztőjét a gazdasági viszonyokban ta­láljuk meg. A Kárpátmedence természetadta kincseinek gazdag­sága és változatossága, valamint a kereskedelem számára a gya­­rapodásos megélhetés bőséges lehetőségeit nyújtják. A nagy magyar rónaságok a városok, gyárak és hegyek népeinek élelmi­szeréről gondoskodnak; a hegyek ipari nyersanyag-termékeikkel a gyáripar számos ágát látják el s ezzel a munkásságnak bizto­sítják a megélhetést, az ország jóléte a középosztálynak nyújt lehetőségeket; mezőgazdasági és ipari termelésének fellendülé­sével a bel és külkereskedelem indul virágzásnak. A Kárpátme­

Next

/
Thumbnails
Contents