Magyar Végvár, 1955 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6. szám
4. oldal Magyar Végvár Hajtsuk meg előttük elismerésünk zászlaját, miként áldozatuk azt megérdemli, hisz a hazáért hozott áldozatot még az ókor pogány szelleme is méltón elismerte, melynek a görög hőskor klasszikus példáját adja az elesettek sírfeliratával: ‘Itt fekszünk! Vándor, vidd hirül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.' Ezt a feliratot az egész világ ismeri, mint Példát, a hazának siron túl is hősi szolgálatát. Csak az őrülettel határos gyűlölet és a féktelen bosszú, a szabadságot gyilkoló ösztön képes a hősi harcot káromolni és a hősök nyomdokain haladókat, a haza által követelt tettek végrehajtóit a mocsárba rántani. A hősökkel szembeni kegyeletadás legszebb megnyilatkozása az, amikor példájukat követve mi is azokon az utakon igyekszünk haladni, melyet vérük és szenvedésük áldozatával örökségül hagytak számunkra. Ez az örökség nem anyagi juttatás, nem bársonyszék és ligetes kúria birtokba vétele, hanem az élet feláldozása a nagy küzdelemben. E küzdelem megvívása sokaknak fájó lelki vergődést jelent. Fáj a hősök harca, fáj a hősök áldozata, mert jellemük lobogó lángba csap s mint Isten szava, elnémítja a Sátán kacagását. Tegyünk az emlékezés napján egy szent, erős fogadást, hogy itt a szabad földön méltók maradunk szenvedő társainkhoz és nem rettenünk vissza a gazság ármánykodásától. Felemelt fővel álljuk a harcot, miként azok, kik ma otthon állják és állták,de már kifáradtak é a haza szent porába mentek pihenni. Egy hős nemzet igaz fiaiként, hősiesen, hogy a szabad világ kikiáltsa, miként költőnk mondotta a pártütőknek bélyegzett igazakra: ‘...Mind hősök ők, mind férfiak, mind hu és hazafi...’ AlAlAlA^lAlAlAlAMAlAlAlAlAMAiAlAlAlAlAlAlAlAlAlAlAiA Az Ember a ludovikások ellenforradalmának leverése alkalmával - 1919 jul.3-án irta: ‘Ha a proletariátus nem lép fel kellő szigorral, a szükséges kíméletlenséggel, akkor ezeket a csirkefogókat egyenesen felhívja a keringőre, a tanácsköztársaság titokban bujkáló és alkalmas pillanatra lesi ellenségeit. Saját magunk ellenségei lennénk, ha most visszariadnánk az ellenforradalom leveréséhez szükséges szigor és erély alkalmazásától. Törvényt kell ülni az ellenforradalmár banditákon és a legszigorúbb Ítéletet kell hozni mindenki felet...’ Ehhez nem kell magyarázat. Mindenki érti, csak Oszkár ur nem! MAGYAR PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG KONGRESSZUSA A Magyar Piarista Diákszövetség New Yorkon tartotta szokásos évi közgyűlését, amelyen a Diákszövetség tagjai és azok hozzátartozói szép számban jelentek meg A szent misét Msgr. Szabó Gyula lackawannai plébános mondotta, mig az ünnepi beszédet P. Dr. Rozsály Ferenc, a washingtoni piarista szeminárium igatója tartotta. A kongresszuson Dr. Eckhardt Tibor elnökölt, aki mélyen szántó beszédben ismertette a világhelyzetet. Dr. Telegdy György a Diákszövetség főtitkára tette megjelentéséta Diákszövetség 1954. évi munkájáról, hogy a tagok hogyan működnek a világ minden táján. Az érdekes jelentest nagy érdeklődéssel kisérte a kongresszus s azt hosszú tapssal jutalmazta. Dr. Thiery Ákos a Számvizsgáló Bizottság jelentését ismertette. A felmentés megadása után P. Bátori József dr. beszélt a jövő terveiről. Utána Pulvári Károly alelnök olvasta fel P. Törnek Vince piarista generális atya üdvözletét. A kongresszus Msgr. Szabó Gyulát tiszteletbeli tagjává választotta áldozatos segítő munkájának elismeréséül. 033CK»CKKKX*03CK*X*333CK*K10(X»C*X*30(> Father Kiss Gyula, trentoni plébános, a Katolikus Liga elnöke Európába utazott az ottani magyarok helyzetének tanulmányozó— ra. 1955 junius rSöfa Irta: B. Szabó József ELMÉLKEDÉS A KÁRPÁTMEDENCE RENDEZÉSÉRŐL Ez a címe annak a tanulmánynak, amelyet Baross Gábor, a kiváló magyar politikus irt. A müvet lapunk egyik előző számában Csávossy Leó dr. méltatta. Felemlítette a magyar királyság és az osztrák császárság történehű fejlődésének és államjogi berendezésének minden kérdését, viszont csak röviden érintette a szerző által javasolt ezeréves Magyar Birodalom teljes területi állománya visszaállításának szükségét. /Csávossy dr. csak rövid ismertetést adott a műről, de nem volt szándéka azt részletekben tárgyalni. Szerk./ Szamos olvasónk kérésére most bővebben ismertetjük a tanulmány v<> natkozó részét, hogy olvasóink érdemben is hozzászólhassanak. Ha a Duna völgyének népfajokat, népérdekeket és népérzelmeket vagy egy szóval a germán és szláv hatalmi törekvéseket szétválasztó politikai jelentőségét óhajtjuk kidomborítani és biztosítani, akkor annak mentében egy ‘hídfőállást’ kell kiépíteni, amely minden égtáj felé megakadályozza átlépését. Nem tétovázom annak kijelentésével sem, hogy az Osztrák Magyar Monarchia ezt a hidfőszerepet egy darabig betöltötte, de számtalan megfigyelő véleménye szerint szétesésre volt kárhoztatva. St. Germain-i és trianoni békeszerződések ezt a folyamatot hatalmi szóval befejezték és azok az államférfiak, akik a békeszerződéseket megszövegezték, egy végzetes hibát követtek el. Misem természetesebb, hogy a világ minden tájékán számosán, de főleg Közép Europa politikai szerepet játszó vagy az az ilyenre áhítozó egyéniségei most azon a gondolaton tépelődnek, hogy miként lehetne a Duna völgyében az egyensúlyt viszszaóllitani. E veszedelem elhárításának egyetlen módja van: ADunavölgy térségében egy olyan állandó és ütőképes erőtényezőt kell létrehozni, amely a körülötte hullámzó népi indulatok fékentartására alkalmas és képes. Ajánlom tehat és javaslom a Dunavölgyének térségében, minden egyéb politikai műveletet megelőzően egy olyan államszerkezet hozassák létre, amely politikai, gazdasági és hadászati szempontból annyira cselekvőképes, hogy a térszínen az érdekellentéteket elsimitva és az érdekközösségeket kihasználva, az egyensúlyailapotot fenntarthatja. Ajánlom és javaslom, hogy ennek az államszerkezetnek a kiépítéséhez a Kárpátmedence térsége vétessék igénybe olyképen, hogy abban az ezeréves Magyar Birodalom teljes területi állományával és ősi alkotmányát továbbfejlesztve visszaállíttassák. Indokaim: 1./ A Kárpátmedence térségében változatlanul él az ősi magyar államalkotó és államfenntartó szellemiség. A vasfüggöny mögül kiszivárgó hírek, a szabad földön otthont talált rutének és svábok hüségmozgalmai, a délvidéki szlávok barátságosan közeledő magatartása, a tót körök meghasonult tétovázása bizonyítják a Kárpátmedence népeinek kedvező hangulatát. Ez a szellemiség lesz a magyar birodalom fundamentuma és - mint a múltban is - biztosítani fogja az államépület szilárdságát. 2./ Az államfenntartó szellemiség hatékonyabb és legközvetlenebb fenntartóját és fejlesztőjét a gazdasági viszonyokban találjuk meg. A Kárpátmedence természetadta kincseinek gazdagsága és változatossága, valamint a kereskedelem számára a gyarapodásos megélhetés bőséges lehetőségeit nyújtják. A nagy magyar rónaságok a városok, gyárak és hegyek népeinek élelmiszeréről gondoskodnak; a hegyek ipari nyersanyag-termékeikkel a gyáripar számos ágát látják el s ezzel a munkásságnak biztosítják a megélhetést, az ország jóléte a középosztálynak nyújt lehetőségeket; mezőgazdasági és ipari termelésének fellendülésével a bel és külkereskedelem indul virágzásnak. A Kárpátme
