Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-07-01 / 4. szám
18.oldal / Il.évf.4.szám / Magyar Végvár 1954 julius Galambos József nem macskaugrás AMERIKA, de TEE AVIV se kutya Furcsa'gondolat ötlött' fel bennem. Azonban ' nem mondhatom, hogy a gondolat az enyém, sőt5. Ugyanis valaki több-kevesebb józan meggondolással antiszemitizmussal vádolt meg, amikor egy kihangsulyozottan keresztény magyar napilapról beszéltem. Azt mondotta, hogy egy keresztény napilap gondolata mar önmagában véve antiszemitizmus, mert ' az kizárja azt, aki nem keresztény, tehát elválaszt, megkülönböztet.'.. Most 'igazán nem tudom, hogy mit csináljak azzal a két lappal, amely a kezembe került. Ma az illető okosnak a gondolatmenetét követem,"akkor ki kell, hogy jelentsem:"ez a két lap keresztény -ellenes, mert az egyik pl. az ”Izráeli Képeslap”, a másik meg az "Uj"Kelet” és mind a kettő Tel Avivó Ben jelenik meg'. Az ,rUj Kelet” napilap. Mindkettő zsidó", azaz izraelita, amit nem'is tagadnak és én magam sgm látok semmi ökot arra, hogy letagadják. Érdeklődve forgatom a két lapot, az izráeli magyar zsidóság lapjait'. Nem tudom; hogy'mennyien lehetnek ott Izráelben'magyar zsidók,' de van'heti és napilapjuk is. Gyatra elmével fogjam rájuk, hogy keresztény-ellenesek, mert zsidók szerkesztik zsidóknak.1' Teljes joguk van hozzá. Akkor azonban nekünk, keresztény magyaroknak teljes'jogunk van itt Amerikában keres'ztény lapot szerkeszteni keresztény magyaroknak anélkül, hogy ezáltal antiszemitákká válnánk. Amint kezembe veszem az ”Izráelí Képeslapot”, mindjárt a címlapon ismerős arcra bukkanok. Himler Márton arcképe díszeleg ott a következő aláírással: ”Himler Márton: 5 A nyilasok gyűlölnek5.,.” No lám, mondom magamban, Himler Márton elkarikázott Tel Avivbe. Nézem az Új Kelet-et, 1954 ápr. 30 és a 3-ik oldalon látom:”Himlér Marton Útja” c. reportot. Vastag betűkkel:” a pesti zsidó tanítóképzőtől a Himler-VárosigT”" Olvasom nagy buzgalommal. Sauber-Michájlovics' Sándor'irta a riportot. Itt "elmondja azt és én megtanultam, amit eddig nem tudtam. T.i.,hogy Himler Mártont Uánóczy tánár ür-szigorú ember volt,-annyira szigorú, hogy a budapesti Izr. Tanítóképző 'Intézet Himler Márton elsőéves tanulót eltávolliftatta, sőt mx több ”a magyar szent korona országainak összes tanintézeteiből” kizárták őhimlerségét. Ez olvasható az Uj Kelet-ben, tehát nem én'találtam ki. Előttem már 50 esztendővel tudták azt, hogy kicsoda Himler Márton. Azóta sem változott. Azután leírja Himler Márton ’'küzdelmes "életét egészen a banyászságig, a Himler Városig, amely ugyan csak falu - Himlerville - volt, de" Tel Avivban már várossá rukkolt elő.'Mimiérnék soha nem okozott fejfájást egy kis loditás. " Azt azonban nem mondja meg Tel Avivben sem," hogy a ”Himler Város” elúszott és véle úszott a magyarok'pénze is, amelyből egy megveszekedett garast sem fizetett vissza. Azzal sem dicsekedett el,hogy hogy ő harminc éve "küzködik ”torokrákkal”, ami pedig egyben orvosi'csoda is lehetné. Még Tel Avivben is. Elmondja az Uj Kelet azt is, hogy Himler ur eléggé gyakori vendége volt Izráelnek már akkor is, amikor Izráel még nem is létezett. Pl.nA második világháború kitörésekor Himler Márton önkéntesen jelentkezett katonai szolgálatra. Az amerikai hadvezetöség különleges szolgálatra osztotta be: ő lett a magyar osztály vezetője. (Szeretnénk tudni, hogy KINEK az ajánlatára? Szerk.) Ebben a minőségben került Közkeletre. A Közkelet valamenny városa közül Tel Avivot szerette meg a légjobban,mert ez volt az egyetlen hely, ahol európai légkörben érezhette magát," Tehát a 40-es évek elején Himler Márton jelenlétével Tel Aviveb "nem egyszer az éjfélbe húzódó viták folytak az általános közkeleti helyzetről és a zsidó nép sorsáról." ' Nem nehezményezem én azt, hogy Himler Márton zsidó sorstársaival meghányta-vetette a zsidó nép akkori jelenét és jövendőjét. Himler Márton közülük jött ki és hozzájuk ment vissza. Ezen nincsen csodálni való. AZONBAN’. Ugyanez a Himler Márton 1953 juniursában levelet irt a scrantoni püspöknek és ebben a levélben elkeseregte, hogy ő milyen jo katolikusl Azt irta, hogy azért jött ki Amerikába, mert otthon figyelte a bucsujáró magyarok mélységes áhítatát, amely annyira meghatotta, hogy katolizálni akart; Azonban családi körülményei ezt nem engedték meg, tehát hogy szive vágyának eleget tehessen, Amerikába jött és itt áttért a katolikus vallásra. Azt is irta, hogy én gyűlöletet szitok ellene úgy anynyira, hogy ma - 1953-ban - ő Amerikának a leggyülöltebb embere. Mivel'pedig - legalább is szerinte - én rágalmazom őt, amit ő nem hajlandó tűrni, tehát arra kéri a scrantoni püspököt, hogy engem hallgattasson el, "mielőtt egyházam papját a nagy nyilvánosság - biroság - előtt közönséges'rágalmazónak bizonyitom." Ezt irta Himler Márton, aki az 1940-es évek elején Tel Avivban a zsidó nép jövőjéről álmodozott, de 1953-ban erős esküvéssel hűséges katolikusnak vallotta magát. Vagyis Himler Mártonka megjátszotta mind a két oldalt. Ha az alkalom és egyéni érdeke úgy kivánta, akkor zsidó volt Tel Avivban, de ha Amerikában az alkalom kivánta, akkor meg katolikus voltl 'Mi nem haragszunk arra, aki zsidónak vallja magát, ha zsidónak született és az is maradt,mert mi hiszünk az'egy Atyának gyermekei vagyunk elvben és tanításban, de közönséges'hazugnak és jelleratelennek tartjuk azt az embert, aki hol'zsidó, hol meg katolikus. Ha van antiszemitizmus, akkor az ilyen himlerhimpellérek teremtik azt meg és tartják életben. Himler egész életében nem maradt más, mint ami volt: kirúgott diák, aki hol itt, hol ott tolakodott be, kárára a katolikusságnak, zsidóságnak és magyarságnak is. Sőt mi több, ezt az embert akarják kijátszani az amerikai magyarok előtt,mint nagy embert, akinek nagysága csak a szellemi és lelki csatornákban létezik. Itt az ideje, hogy a magyarság a szellemi szemétdombra vesse Himlert.
