Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-07-01 / 4. szám

0. oldal / Il.cvf.4.szán / Magyar Végvár 1954 julius KOPPÁNY a magyar emigrációs egység megteremtése II.rész 7./ Az emigráció" vezetőiről általában. -Kizárólag csak azokhoz az emberekhez varTbi­­zalmunk, akik képesek önzetlenül dolgozni a közért: hazájukért, fajtájukért. Ezek csak olyanok'lehet­nek, akik áldozatot is hoznak érettéi Elsősorban azokra gondolunk, akik az emigráció zöméhez "hason­lóan , tisztességes munkával tartják fenn magukat és igy cselekvéseikben függetlenek. Csak ők élik az emigráció küzdelmes életét, csak ők tartják ke­züket ä magyarság ütőerén, ők érzik a szükséges tennivalókat’is. *" " -Nincs 'scrirL "Bizalmunk olyan nagyságokhoz, a­­klk a múltban magas'állást töltöttek be s kizárólag ezt jogcinnek érzik, hogy most vezéri szerepet" * töltsenek be. Az emigrációban mindenkinek az adja meg az értékét, hogy jelenleg mennyit tcsz"a közös­ségért": szellemi vagy fizikai munkával és anyagi támogatással. Minden egyéb értéktelen. Uj hitre, uj szellemre, "fiatalos lendületre, becsületes szókimondásra és határozott állásfogla­lásra van"szükség. Az emigráció élén határozott, elszánt és bátor férfiakat akarunk látni, akik tud­ják, hogy mit akarnak,' akik nem helyezkednek, nem bérert~szolgálják a magyar ügyet, hanem őszinte meggye ződe sből. ' A vezetőinknek"hivő keresztényeknek kell len­­niök, akik a krisztusi "elveket "nocsak az ajkukon" hordozzák, - ünnepélyes’ alkalmakkor - hanem azokat a szürke hétköznapok küzdelmes életében is megvaló­sítsák. 0./"A meglevő magyar egyesületek megítélése. Ha szervezési szempontból“vizsgáljuk az c-" migráció keresztmetszetét, nehéz éles határvonala­kat huzni-az uj és régi egyesületek között. Céljuk és feladatuk""szerint több csoportba tagozhatjuk ezeket, agy vannak: a. ) egyházi jellegű egyesületek, b. ) biztösitó egyesületek, c. ) ifjúsági egyesületek,’ d. ) különös feladatú egyesületek, intézetek, clubok, stb. e. ) társadalmi /kulturális/ egyesületek és f. ) politikái jellegű egyesületek. Ezek közül az első négy tulajdonképen nem tartozik szorosabban az érdeklődési körünkbe a ma­gyar egység "megteremtése szempontjából, mert e'zek csak"egy bizonyos szcnpohtból veszik igénybe a ma­gyarság egyedeit ." Ezek'az egyesületek azzal szol­gálhat ják"a'magyar"égységet, hogy erkölcsi súlyúk­kal támogatják,"azaz vezetőségük csatlakozik’a ma­gyar egységes szervezethez, tagjaikat belépésre" ösztönzik és jótékonysági bevételeikből anyagilag támogatják. Főleg az utolso"kettőről kell szólnunk. Társadalmi egyesületek. Ezek megítélésünk szerint éppen "az egységes magyar emigrációs szervezet hiánya miatt jöttek ' letre."Általában elmondhatjuk; hogy lelkes, derek, hazafias vezetők öntevékenyen, saját kezdeményezé­sükből hívták életre ezeket s dicséretreméltóan igyekeznek összetartani kereteikben a magyarságot. Csak túl sók van, sokfélék, nincs közös, átfogó gondolat és összetartó erő bennük. Nagyobb közpon­tokban sókfelé huzzák-vonják ezt a fáradt emigrá­ciót. A"szervező munka egyik része ezeknek az ösz­­szevonása. Politikai jellegű egyesületek. Ilyen is van többféle. Jobbára ugyanezt mondhatjuk el itt is. Közös célt, részlegesen és megosztottan akarnak’elérni. A világon szétszórt emigrációt nem lehet E- uropából irányitahi pénz nélkül és többféle irány­ból és nem lehet az emigrációt nemzetközi szerve­zetekbe sem beékelni. Ezek az egyesületek végeztek a múltban "hasz­nos, hazafias munkát is, de az idő túlhaladta azo­kat. Ma az emigráció egyesítésének a szükségessé­ge lépett előtérbe s ebből a szempontból ezek az egyesületek ánálló működésűkkel az emigrációs fel­adatok részletekbe fulladását cs clsekélyesedését jelentenék a jövőben. A világpolitikai események"sürgetik a sora­ink rendezését, mert ismét lemaradunk a nemzetek közötti'tülekedésbeh. 'Az eddigi tapasztalatok parancsolólag köve­telik, hogy eme szervezetek vezetősége komoly szán­dékkal felülbírálja az emigráció helyzetét és hi­vatását, tárgyilágös'szénlélettel összevesse a sa­ját helyzetével s alapos megfontolással, száz-szá­zalékos" elhatározással levonja a következtetéseket - az összeség javára. 9./ Az emigráció tagozódása általában. Földrészenként, illetve országonként egy-egy szorosan összefüggő egységbe történő hegszervezést tartjuk célravezetőnek, ugyanazon feladat és műkö­dési elvek szellemében. "Az emigrációs világszervezet központjának a USA-ban kell lennie." A USA és Kanada emigrációját egy szerves egységbe kell összevonni északamerikai emigrációs tömbbé, kb. 3Ö-40 ezer'lélekszámú tömeggel. Nélkülözhetetlen, hogy a különböző országok szervezetei a szavazással megválasztott központi vezetőség irányításának - emigrációs feladatok végrehajtásának szempontjából - alávessék magukat. IV./ A magyar emigrációs egységek gyakorla­ti megteremtésének megindítása. 1./ Magyar, keresztény napilap megteremtése. A sajtó közvcleményfornáló ereje óriási. Mindenki öntudatlanul átveszi annak a sajtóterméknek a szel­lemét, "amelyet rendszeresen a házába "fogad. Ezért az'egységes, öntudatos' enigrációs'közszellen ki­alakításának legfontosabb tényezője"a magyár keresz­tény napilap életrehivása. Ez az első lépés, amely döntő fontosságú. Mondhatnánk'kulcsa a magyar egy­ség megoldásának. Ez az a mag, amely körül kell,

Next

/
Thumbnails
Contents