Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-07-01 / 4. szám

1954 julius 6.oldal / Il.évf.4.szám / Magyar Végvár denütt. Es a nyomás cgyro erősödik. A fekete ruhás sárga vadak egyre özönlenek az ágyuvágta résen s a bömbölő hang ott az erdő mélyén újabb és újabb hul­lámokat küld rohamra a felére, majd harmadára sor­vadt maroknyi hősre. A két utolsó~torony még tartja magát, amikor Del felől egyre közelebb hallik ä mö'torzugás.' .. Ez á főparancsnokság "vádászbombázója. Mivel á rádi­óösszeköttetés megszakadt, a pilóta nyilván azt gondolta, hogy a poszt elesett. Leír égy kört a le­vegőben, majd zuhanórepüléssel ledobja a két szárny alá szerelt foszfor-bombát. A védők elmondják utolsó fohászukat és meg­­békélten várják a halált. A támadók "fejvesztetten menekülnek és nem figyelnek tovább a fantasztikus bömbölő hangra. Egymás hegyén-hátán rohannak ki az erődből. a két bomba. Egyik az udvar'közepére, a másik a főépületre. Xang, füst, vér, foszforszag és... romhalmaz marad az egyre távolodó repülőgép után. ' -íHHf Két nap múlva, amikor a szokás szerint későn érkező felmentő csapat a keserves utat megtéve az erődhöz érkezett, a parancsnok nem akart hinni szemeinek. A csodálatosképen félig-meddi'g épen ma­radt északi torony tetején megtépett francia tri­kolort lengetett a szél. Alatta 12 légiós fehér képiben, zöld-piros rojtos vállpánttal, kék övvel a derekán, fegyverrel tisztelegve fogadta a felmen­tőket.' Az-erőd parancsnoka, egy 19 éves tizedes, leadta a jelentést:- Hon capitaineí 17 halott, 7 súlyos sebe­sült. A 91-es poszt becsülettel és hűséggel kitar­tott ... hűséggel,becsülettelí Aztán eget-földet rázó robbanással lecsapódik Magyarok is voltak ott.. A hazaarulas romantikája B.F. A Hasa a világnak ] olyan darabkája,me­lyet egy csoport ember meleg hangu­­' * " latok kíséretében sajátjának tekint; A "nemzet" faji fogalom, az ”ál­lam” jogi fogalom, a ,rhaza” elsősorban, érzelmi fo­galom; A HAZA bírásának ténye különbözik a köz és magánjog vagy akár a nemzetközi jog által meghatá­rozott bírástól."A bírásj melyet a különböző jogok biztosítanak, gyakorlati, - mig a Hazáé érzelemre alapított eszmei. Ha 6gy föld területén születünk, élünk és meghalunk, úgy bennünk, 'mint"’gyermekeinkben, unoká­inkban erős hovatartozási érzés keletkezik. Ez az érzés egész világszemléltetünkre ráüti bélyegét. Rcáüt'i bélyegét a fizikai létezésünkre is. így vá­lik a fogalom reálissá, ä Háza "megfogható ténnyé. A virág másként nézi a'madarat, mint a madár a virágot.A szemléletnek ez a különbsége nem kíván okvetlenül faji különbséget. A helyzeti különbség is elég nyornos. • 'A Nemzet az cgyedeket faji alapon összehan - gólja, az Állam a""személyi és anyagi biztonságot adja' meg, a Haza a legfontosabbat, az individuális hovatartozási’érzést". Mig á'z előbbi "kettő - goromba általánosítással - a fizikai létezés kívánalmait támasztja alá, Tlfáza á lélek, a szellemiség egyéni szinczőjc. A Haza" az Isten-hittel'is szoros kapcso­latban áll. A hazaszeretet egyúttal a sorsunkat,ho­vatartozásunkat megszabó, irányitó isteni akaratnak a tisztelete is. , A magyar, miként a'TLegtöbb nép a Nemzet és Allan mellett"a”Haza fogalmát is ismeri. Ezt a fo­galmat állitja a szolidáris embercsoport érzelmi 'i­­ráriyitójául, - tehát az anyagias vagy nagyrészt a­­nyagias hátterű Mémzet és'Allan fogálma mellé ide­álként. - A ’’hazaszeretet, "hazafiasság, honvágy”,'- ezeknek ellentéte a ’’hazaárulás”, világos és ha­tározott rámutatás. Egy nemzet, állam léte csak ak­kor indokolt, ha annak lelkes egyedeit valami esz­meileg is összekapcsolja. Aki elszakítja magát az eszmei ideál által összetartott közösségtől, még nem hazát tagadó. A kiszakításnak, amint azt a régi és uj amerikás ma­gyaroknál is láthatjuk, olyan gazdasági és politi­kai okai lehetnek, amelyeknek kényszere alól az e­­gyén magát kivonni nem tudja. A Haza fogalma ezek­nél csalt látszólag veszíti el jelentőségét, a va­lóságban azonban még mélyebb színeket kap. Egy jo után vágyakozni, - azt visszavágyni mindég érzést fokozó. Hazát tagadóvá akkor válunk, mikor az eszrae- i ideál által összetartott közösség minden kény­szertől mentes megnyilvánulását külső, esetleg el­lenséges közösségek erkölcsi és egyéb mértékével szemléljük. 'Amikor a virág madár-szemmel kezdi szemlélni magát, virágléte megszűnik. A Haza fogalmával összetartott közösség nem hiba vagy bűn nélküli, hiszen emberek alkotják. A- mikor azonban egy külső közösség hibáit, bűneit figyelmen kívül hagyva, csak az erényeit állítjuk szembe a hazai bűnökkel és ebből egy'megvető vagy lekicsinylő következtetést vonunk le, - kapcsola­tunk a Haza fogalmával megszűnik". Né felejtsük el, hogy a Hazának is van egy mértéke, mely a nyomósoknak minősitett hibákat, bűnöket kiküszöböli. Ezek a hibák és bűnök más - részt más"közösségekben szabadon élhetnek és ’’vi­rágozhatnák”. Akiben tehát á hovatartozási érzés tiszta, az elsősorban a hazai erényeket hasonlítja össze á'külső hibákkal és nem megfordítva. Ez az összehasonlítás á megelégedettséget szolgálja. A megelégedettség a léte'zés sokkal fontosabb pillé­re, mint egy nagydobra vért, de hazai viszonylat­ban mégis kevés értékű vagy értéktelen külső újí­tás. A társadalmi evolúció éppen olyan bizonyosan halad előre, mint a sziklából port, homokot, hu-

Next

/
Thumbnails
Contents