Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-06-01 / 3. szám
13.oldal / Il.évf.3.szám./ Magyar Végvár 1954 junius FAY ZOLTÁN II.RÉSZ A BŰNÖS ÖSSZETARTÁS Amikor a bűnös összetartással szemben az FBI és a Bevándorlási Hatoság is thetetlen. Az első világháború után egy Déri nevű -Déri Imre - a becsületes nevét nem tudom, - budapesti újságíró, miután Kun Béla kommunista rémuralmát legjobb tehetsége szerint kiszolgálta, - megjelent Amerika jobb sorsra érdemes földjén. Déri Imre amerikai szereplését azzal kezdte, hogy egy hozzá minden tekintetben méltó barátjával - aki annak idején elfelejtett köszönteni a budapesti ügyésznek - valamiféle folyóiratot adott ki. Ebben a szennyes nyomtatványban felelősség nélkül rágalmazott, piszkolt mindent, ami és aki magyar. Többek között irta: A magyar nemzeti hadsereg rablógyilkos banda, - a magyar cigány faj, a magyar társadalom mocsár. Déri Imre elválaszthatatlan barátságba keeült az akkori név yorki magyar főkonzullal. A keresztény amerikai magyarság érthető megbotránkozására ez a magyar-gyűlölő Déri (?) valami uton-módon tulközel jutott a new yorki főkonzulhoz és szoros barátság fejlődött ki közöttük. Abban az időben először az A.M.Népszava ötven éves múltjában, a lap keresztény kézben, a lengyel származású Wregzinek tulajdonában volt. Mindaddig, mig Déri Imre a főkonzul erőszakos fellépésének eredménye révén be nem jutott az A.M.Népszava főszerkesztői székébe, ezt a gyanús barátságot nem háborgattam. Amikor Déri már az A.M.Népszava hasábjain diktátori hatalommal Ítélkezett a keresztény elevenek és holtak fölött, én az "Egyetértés" és "Kereszt^ hetilapokat csináltam. Az Egyetértésben szorgalmasan leközöltem Déri Imre magyar-gyalázó cikkeit. Egy külön cikk keretében pedig megkérdeztem a főkonzult, hogy lehet az erkölcsileg lezüllött, magyar-gyűlölő Dérivel szoros barátságban lenni? Ugyanakkor figyelmeztettem a főkonzult, hogy ha erre a kérdésemre nem válaszol, én fogom a nyilvánosság előtt felfedni ennek a különös barátságnak a titkát. Természetesen nagy volt a riadalom úgy a Népszavánál, mint a főkonzul környezetében és nagyon gyorsan kialakult az egyöntetű vélemény: Fávt minden áron, még a botrány kitörése előtt el kell hallgattatnil A főkonzul, Székely Izsó, Déri Imre és Göndör Ferenc tanácskozást tartottak és elhatározták, hogy egy rágalmakkal telitett förmedvényt jelentetnek meg ellenem az A.M.Népszavában. A "vádakat" ezen illusztris összejövetelen eszelték ki és a megírását Göndör Ferencnek, a förmedvények és rágalmak írásában gyakorlott tollára bízták. Ennek a megbízásnak Göndör legjobb tudása szerint eleget is tett. Azt a csatorna-remeket aztán angolna fordították és beküldték a Bevándorlási Hatóságoknak és követelték deportálásomat. A deportálás nem sikerült és 1934-ben a new yorki felső bíróság 15,ooo dollár erkölcsi kártérítés megfizetésére Ítélte az A.M.Népszavát. Déri Imre még a bírósági tárgyalás előtt megszökött Amerikából. 1923-1931 közötti években, miután akkor még nem voltam amerikai állampolgár, látogató vízummal utaztam New York és Budapest között. Ezen utazásaim közben ismerkedtem meg és kerültem barátságba egy öreg bevándorlási hivatalnokkal. Ez az öreg ur, ha jól emlékszem 1931-ben felkeresett lakásomon és azt a meglepő ajánlatot tette, hogy 50C dollár lefizetése ellenében megszerzi nekem az amerikai polgárlevelet és igy nem kell nekem hat honaponkint elhagyni az országot. Hogy még jobban meggyőzzön, megismertetett az eljárás technikai oldalával és elárulta, hogy Déri Imrének is ilyen, tehát hamis polgárpapirja van. T.i. Déri Imre is hathónapos látogató vízummal érkezett Amerikába és itt tartózkodott évekig anélkül, hogy a Bevándorlási Hatóság háborgatta volna. A polgárosodásnak egyik legfőbb föltétele, hogy az illető bevándorlási vízummal érkezzen az országba, tehát Déri Imre törvényes uton nem juthatott polgárlevélhez. Tudta ezt a Göndör bandájának minden tagja és valószínűleg tudta ezt Déri Imrének két tanúja is, akik őt a polgárlevél kivételénél a bíróság előtt ezt esküvel igazolták. A bevándorlási hivatalnok barátomnak megmondottam, hogy bejelentésemmel nagy szolgálatot tennék a bevándorlási hatóságoknak és az Országnak is. Tudomására adtam hivatalnok barátomnak, hogy csak törvényes utón leszek amerikai polgár, ígéretem - hogy a beszélgetést titokban tartom, nehezen sulyosodott rám. Nehéz volt az Ígéretet megtartani. Különösen akkor, amikor Déri Imre egyik női tanújától megtudtam, hogy Dériért az 500 dollárt a kommunisták fizették le, amiből azt is sejthettem, hogy ebben az országban többszáz, esetleg többezer számra rúg azok száma, akik ilyen hamis polgárlevéllel ellátott kommunisták. Ennek a cikknek a keretében nem fogom ismertetni a hamis polgárpapir megszerzésének a technikai eljárását, de szomorúan bizonyítom, hogy az olyan tökéletes, hogy még bejelentés esetében is körülményes annak megállapítása, hogy az illető törvénytelen utón jutott polgárleveléhez. A megígért hallgatás alól egy váratlan eset szabadított fel. Ugyanis az én öreg barátom hirtelen meghalt és én azonnal jelentést tettem a bevándorlási hatóságnál. Déri Imre Washingtonból titkos értesítést kapott és főkonzul barátja által és a hirtelen kiállított magyar útlevéllel pár órával a letartóztatása előtt Kanadán keresztül Magyarországra szökött. Pár hónap múlva oda felesege , Fellegi Teri, is követte. A Bűnös Összetartás organizációja ebben az esetben is tökéletes formát mutatott.
