Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-05-01 / 2. szám
8,oldal / Il.évf. 2.szám / Magyar Végvár 1954 május állatok bőgése is. A városban őrjáratok cirkáltak, akit oltáson találtak, azt megkancsukázták. A kétség beesett lakosságot többször nekihajtották a tűznek, a vad orosz katonaság pedig még avval is dicsekedett hogy ezzel még nincs vége a szenvedésnek, mert a lakosságot az utolso/ szál emberig fel fogják koncolni. A tűz ropogásába, a lángok sistergésébe többször beleszólt az orosz tábori zene. A látvány borzalmassága az éj beálltával csak fokozódott, Losonc ekkor a fekete éjszakában máglyaként világított, melynek tüzes hullámait folyton kavarta a szél. Amikor az est folyamán a hőség tűrhetetlen lett, az orosz katonaság átkergette a lakosságot Apátfalvára. A kényszeri tve menekülőket a lángban álló város összeomló falainak dörgése és az oroszok zenéje kisérte.Természetes, hogy Tugár is osztozott Losonc sorsában.Mikor a lakosság megfogyatkozva ismét összegyűlt, Losonc és Tugár lakossága együtt nem tett ki többet 1400 lélelknél, holott 1847-ben a lakosok száma meghaladta a 4000-t? Napjaink szovjeturalom alatt szenvedő Magyar országa újból átélte mindezeket a szörnyűségeket, hatványozva azzal, hogy nem egyetlen város, de az -ország minden faluja is áldozatul esett a barbárok pusztításainak. A harcoló csapatok nyomában előre,özönlő 'pacifikáló* hordák keresztülgázoltak min-' denkin és mindenen s hónapokig tartott tobzódásuk, mig végre sikerült emberibb állapotokat teremteni. Vajh, mikor eszmél rá az emberiség arra a roppant felelősségre,'mely egyformán nehezedik kormányokra, uralkodókra, akik az emberiség nyakára szabadítva ezt az ősi ellenséget, évezredek kultúrájának megsemmisitését idézik elő? Ázsia'mindig a rontás és pusztítás szellemét sugározta, mert a a méhében rejlő ősi erők fékezhetetlenül törnek elő, amint sikerül egységbe tömöríteni. Amilyen megbocsáthatatlan vétek volt az első világháború idején a zuávokat s a tuniszi és algiri benszülötteket Európára szabadítani, éppen olyan bűn volt utatengedni az ázsiai steppék népei előretörésének. Aki a börtönök rácsai mögül nemcsak a politikai menekülteket, de a fegyenceket is kiszabadítja, az ne csodálkozzék, ha elveszti a paradicsomot, amelyet meacupázással sem fog többé visszavarázsolni tudni F*F4F«F>rFjFiFjF>rFtiíFdF«FifFr!F’<F*FirF'rFjFtF>rFiiFrrF>(FiiFrFjF>-FjFjFjF*F4F>TF>rFjF*F>rFiFjFiF4F'rF>rFfFjFiF<TFiiF‘iF Fizess elő a Magyar Végvárra, egyévre:$2.50 - Olvasd a Magyar Végvárt - Add ismerőseidnek olvasásra! RRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRr FAY ZOLTÁN A BŰNÖS ÖSSZETARTÁS Miért van szükség keresztény magyar napilapra? A Magyar Végvár áprilisi számában Írtam, hogy az összetartás sok esetben erény, de nem akkor, ha bűnözést segit vagy palástol Az amerikai idegen kézben levő magyar nyelvű lapok 50 esztendőn keresztül a bűnös összetartásnak sorozatos példáit követték el a keresztény amerikai magyarság rovására. Többször sok százezer, egyes ese tekben több millió dollárral károsították meg a hiszékeny amerikai magyarságot. E sorok írója szemtanúja,több esetben leleplező je volt a keresztény magyarság kárára elkövetett bűnös összetartásnak, amelynek néhány iskolapéldáját különösen azok számára fogom felsorolni, akik talán még mindig kételkednek abban, hogy szükség van egy kimondottan keresztény, hazafias irányú napilapra. Menjünk vissza az első világháború éveire. Az első világháború 1914-ben kezdődött. Amerika 1917 ben lépett be a háborúba. 1914-1917 között rendes posta közlekedés volt Amerika és Europa között és igy a pénzátutalásnak sem volt akadálya. Abban az időben a pénzátutalást Magyarországra az u.n."Magyar Bankok" bonyolították le. A háború megkezdése után pár hónap múlva az osztrák-magyar korona értéke rohamosan esett, de a pénzt átutaló magyar bankok a Szabadság, az Á.Magyar Népszava és a többi 'magyar* lapok hasábjain még akkor is húsz dollárt számítottak egyszáz koronáért, amikor az már kilenc dollárra esett. 1917-ben Amerika belépett a háborúba, a postaközlekedés, a pénzátutalás lehetetlenné vált, de a magyar bankok egy része a magyar nyelvű lapokban tovább hirdette a pénzátutalást. Az igy beszedett' több millió dollárt csak'a háború után utalták át, természetesen koronákban, amikor már egy dollárért többszáz, sőt későbben több százezer koronát adtak. Az 1917 után átutalásra átvett ezer dollárt a háború után pár dollár értékű koronával fizették ki. , Pontosan nem lehet megállapítani, hogy ily módón hány millió dollárral károsodott meg a keresztény amerikai magyarság. Hozzáértő emberek számítása szerint 75 - 100 millió dollár körül jár. Ennek a mamut-panamának történetét sorozatos cikkekben Kilotay István budapesti lapjában Írtam meg, miután amerikai magyar nyelvű lapot erre a célra nem tudtam kapni. Abban az időben még nem voltam amerikai polgár és hat hónapos vizummal utaztam New York-Budapest között. Egy napon a new yorki magyar főkonzulátus ' Sárossy Robert nevű tisztviselője telefonon kért, hogy menjek föl a főkonzulhoz, aki beszélni szeretne velem. Amikor felmentem, a főkonzul helyett egy külön szobában Sárossy beszélt velem és először igen szépen kért, ^.ogy Milotay lapjában szüntessem be ennek a pénzküldési csalásnak a-további kiteregetését és amikor ezzel nem ért célt, megfenyegetett, hogy letartóztatnak és azt az angol nyelvű lapok közölni fogják. Mint Sárossy mondta: Másnap jön a helyreigazitás, de már akkor késő lesz, mert a meghurcolás akkor már befejezett tény. Sarkon fordultam és szó nélkül ott hagytam
