Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-12-01 / 9. szám
14. oldal Magyar Végvár 1954 december PÁSZTORKERESÉS Szeretném őket sorra megkeresni: Melyik hová tűnt? Hol és merre jár? Amelyik elment, mért nem erre tévedt? Amelyik nem ment, vájjon, mire vár? Van-e ma éjjel pihenő tanyájuk? S van-e hitük, hogy megkerül a nyájuk? Csak azt várom, hogy gyűljön ki a csillag, Hogy menjen arrébb a fekete rém... Hogy lássuk egymást csak egy pillanatra, — 0, pásztorok, hát gyűljetek körém. Hisz’ annyi utón oly sok fájdalom van S mind összeolvad ebben a dalomban. Hívom szavammal a havasi pásztort, Onnét, ahol most a duda se szól... Hol bujdokoltok Ábelek, az éjben?... A Hargitának bércei alól, Gőrfeényi sziklán, Gyergyón, főnt,, a Borgón Dalol-e még szivetek komorgón... Hívom szavammal a szalárdi bojtárt, A Mezőségnek űzött táborát, — A hortobágyi öreg számadókat, Bugaci puszta minden pásztorát... Térüljünk össze, kondások, kanászok, Tehéncsordások, kecskések, juhászok... A D élvidékről és a Felvidékről, A Tiszántúl, a Dunántúl felől: Aki csak pásztor, mind az égre nézzen S ne bújjék el a csillagfény elől... Emeljük arcunk fel, a végtelenbe S gyerünk imádni Jézust Betlehembe... . Csillag ragyogjon a szegény magyarra, Hogy láthassuk az égi tüneményt, — Mert ugyanégy az ég boltja fölöttünk S a pásztor szeme ösmeri a fényt. Bármerre jár, ha menekül, ha ballag, Nem változik a hívogató csillag... Az utjavesztett pásztorok dalát ma Fölzengi újra száz és száz torok S a nagy Istenhez érnek énekükkel A szegény, árva, magyar pásztorok... Nem ér fel addig szárnyas gép, csak ének Szent kódolása pásztorok szivének!... LISZT NÁNDOR. Milotay István SÖRÖS ISTVÁN NEM TÉR VISSZA... Sörös István jómódú, derék dunántúli kisgazda volt, Nyolcvan hold föld, / szép szólóvei, gyümölcsös kerttp^ szép, takaros portával, egy pár lóval, három tehénnel;^zép 1 növendék borjakkal, disznó és apró-marha ^ö’ös szá’-ma! tették ki az ó gazdaságát. Mindezt egyrészt az apjától örökölte, másik részét ó maga szerezte munkával, szorgalommal. Ó maga markos, erőteljes, jó arcú, értelmes ember. Csupa erő, élet és önbizalom. A falu tanácsában mérsékelt, pappal, jegyzővel barátságban. Családja tisztességben, becsülésben. Felesége, ugyancsak igazi magyar asszony, hü munkás-társa urának, jó anyja gyermekeinek. Mindez, valamikor, együttvéve tisztes, boldog életet jelentett Sörös István számára, egyben önérzetet, öntudatot is. Hogy aztán egyszerre bűnnek, szégyennek, gyalázatnak számítson, — mindazzal együtt, amit valamikor mindnyájan hazának, magyarságnak, kereszténységnek tartottunk s mindezt, mint ilyet, — szerettünk és védelmeztünk. S mindez egyszerre aztán szégyenszámba ment, amit meg kell tagadni, gyalázattal elhalmozni, bűnnek és kárhozatnak beismerni s mint ilyenért, üldözést, büntetést és bünhődést vezekelni. Sörös István gazduramból is, vagyona, jómódja miatt, megvetett kulák lett, vérszopó él ósdi, az uj erkölcs mértéke szerint: elvetemedett áruló s az uj politikai hiszekegy alapján: reakciós csökevény, az istentelenség kátéja szerint pedig: sötét, elavult babonák megszállotja, akit mindezért le kellett taszítani, ki kellett zárni a falu vezetéséből, minden tisztségből és elismerésből s a proskripció lajstromán kellett megbélyegezni, száz és száz hozzá hasonló társaival együtt, — a nagy erkölcsi és politikai tisztogatás nevében, amelyet egy zsarnoki törvénnyé minősitett. uralom így és ezek miatt került Sörös István az osztrák menekült-lágerbe, szomszédságba velem, ugyanazon barakba, ahova magam is igy kerültem, az övéihez hasonló okok miatt. SZABADON ENGEDIK? A magyar kommunista kormány szabadon engedte Noel és Herte Field amerikai állampolgárokat, ugyancsak hire jött annak is, hogy az utóbbi időben százával engedték szabadon a politikai foglyokat. Most arról értesit a dxécisi rádió, hogy Kéthly Anna volt szocialista képviselőnőt is szabadlábra helyezték, miután az ellene hozott vádakat ‘újra megvizsgálták és alaptalannak találták.’ Ezek az események találgatásokra adtak okot és egyesek szerint Mindszenty hercegprímás szabadon bocsátása gj^íjs^mpssze. Tekintettel arra, hogy már igen sok eset alkalmával'terjesztették a hirt, azt fenntartással fogadjuk. Sörösék helyére, odahaza, az uj rend urai kerültek. A falu söpredéke, akiket addig mindenki ilyennek ismert,hogy mint ilyeneket megvesse és elkerülje, vagy legalább is semmibe se vegye. Hát most ezek lettek a falu eleje. Életnek és halálnak urai, a Sörös Istvánok pedig üldözött vadak lettek, kiszolgáltatva az uj uralom elitjének: dologkerülő, minden erkölcsiséget megvető, minden tisztességet gyűlölő fiatal semmirekellőknek, vagy idősebb, hozzájuk hasonlóknak. Egy szép napon ennek az uj rendnek képviselői egy nyomtatott űrlapot tettek a Sörös István asztalára, hogy olvassa el és Írja alá. Ez a nyomtatott formula aző halá-
