Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-11-01 / 8. szám

20. oldal Magyar Végvár 1954 november MAGYAR VÉGVÁR Vol. 11. No. 8. November 1954. Edited and published by Joseph J. Galambos Subscription: $2.50 •fois News Magazine — Magyar Végvár — is published for the purpose of liberating Hungary from the Communist domination, and serving the aims of the Hungarian Emmigration, and is a strictly non-profit organization. This paper has no political or any other affiliatino, independent from any group or interest. Magyar Irodalmi Kör pályázata (folytatás a 19. oldalról A bizottság tagjainak neve titkos és csak az eredmény kihirde - tésekor hozzuk nyilvánosságra. Döntésük ellen fellebezésnek helye nincs. A Magyar Irodalmi Kör az első dijra méltatott pályaműnek előa­dási jogát az Egyesült Xllamok és Kanada területére magának tartja fenn. a dunántúli MAGYAROK AMERIKAI EGYESÜLETE október 10 írt sajtódélutánt és könyv-vásárt rendezett a Szent Margit alatti kultúrteremben. A kellemetlen időjárás ellenére is hatalmas tömegben jelent meg a régi és uj amerikás magyarság és élvezte a magas nivón mozgó előadásokat, szavalatokat és énekszámokat. Ezen az előadáson az amerikai magyar élet szine­­-java szerepelt és a megjelent közönség zugó tapsokkal adott kifejezést tetszésének. Helyszűke miatt szinte lehetetlen a műsor gazdagsága miatt em­lítést tenni mindenről részletesen. A következő szereplők neveit sikerült feljegyezni: Megay Klára, Zilahy Farnos Eszter, Bodor Gizella, Galgányné Lengyel Erzsiké, Mózsy István és Istvánné , Father Takács, dr. Fekete Bertalan, dr. Somogyi Ferenc, a Szent István Kör énekkara, Végiing István, Eszterhás István, Bencz Kató, dr. Molnár Zsigmond, Kovács Kálmán, Jurisics Károly, Bá­lint Kálmán Kanada képviseletében,. Galambos József és mások. Father Takács és dr. Somogyi beszédeit a Magyar Végvár decem­beri száma rendki­­vüli érdekességük miatt fogja teljes - ségűkben közöl­ni. Father Galam­bos beszédében ki­hangsúlyozta a ke­resztény nemzeti új­ság fontosságát é s felhívta a figyelmet ama kötelességekre, amelyekkel szülő - hazánknak tartozunk. Eleget beszéltünk mondotta, most már cselekedjünk is. A rendezés nehéz munkáját fáradhatat­lanul éa nagy körül­tekintéssel v. Nagy Lajos végezte. Mi hálásak vagyunk a régi amerikás ma­gyaroknak, feogy al - kaimat adtak nekünk, hogy meghallgattak minket, hálásak va - gyünk az nj amerikás magyar testvéreink - is, Megtanultuk, hogy tényleg nincs semmi különbség közöttünk, mert mindnyájan ma - gyarok vagyunk. CSAK RÖVIDEN. . . Az Amerikai Magyar Katolikus Liga 20.000 példányban felszólí­tást küldött széjjel, amelyben assurancek felajánlását kéri a be­vándorolni szándékozó magyar menekültek részére.Az assurance aláírója semmiféle kötelezettséget nem vállal magára a beván­dorlási törvény legújabb végrehajtási utasítása értelmében. Az érdeklődők forduljanak: Hungarian Catholic League of Ameri­ca, Inc., 149 Madison Ave., New York 16, N.Y. Ugyancsak felszólítja az egyházközségek vezetőit, hogy a leír­hatatlan nyomor enyhítésére mielőbb inditsák meg a ruhagyűjtést, hogy még időben tudja eljuttatni a ruhát a megfelelőhelyekre. MONTREALI magyar egyházak és egyletek nagybizottsága szép anyagi sikerről számol be a Szent István napi piknikről. Tiszta haszon: $484.32 Az összeget a Tanulmányi Alap létrehozására fordítják, a már ré­gebben tervbe vett magyar nyelv és irodalomtörténeti előadások beiktatására a Montreali Egyetemen. Az egyetem dr. Saád Ferenc egy. m. tanárt hivta meg előadónak. Hallgatói részére a Nagybi­zottság $250.00 összegben ösztöndíjat létesített. Ugyancsak tervbe vették a Németországban működő magyar kö­zépiskolák jöv;beni megsegítését. CSERKESZFOGADALOM TETEL Montreálban. Nevezetes ünnep­ségben volt része Montreál magyarságának szept, 26-án, amikor ünnepélyes fogadalomtételre gyűltek össze a Hungária Társadal­mi Egylet dísztermében. A cserkészinduló és himnusz elhangzása után Stirling László szkv. altábornagy mondott értékes beszédet magyarul, franciául és angolul az ifjúság nevelésének fontosságáról. A fogadalmat 30 fiú és leány dr. Mattyasovszky-Zsolnay Miklós kezébe tette le, aki a cserkész-erényeket emelte ki beszédében. Majd FT. R' Drouin kanonok emelte ki a szerkészet fontosságát és annak nevelő hatását. Mme E. Deschamps a magyarok patrio­tizmusát emelte ki. A rendkívül sikeres délután Pattantyús A. Károlyné és Szalay Zoltán f£radtságot nem ismerő munkájának eredménye. MAGYAR NAPILAP SAJTOMOZGALOM. A magyar napilap mozgalom nem aludt el, ellenkezőleg nagyon is mozgékony. A legutóbbi négy hétben McKeesporton és Pittsburgh­­ban alakultak meg a sajtóbizottságok, Clevelandon sikeres saj­tódélután volt, amelyr:l lapunk más helyén számolunk be és New Yorkon is a sajtómozgalom jegyében zajlott le az okt. 6-i ünne­pély. McKeesporton szept. 18-án a YMCA termében volt a sajtóértekez­let, amelyet dr. Szent Ivány Géza, a bizottság elnöke vezetett le nagy szakértelemmel és korát meghazudtoló fürgeséggel. Bi­­elik Kálmán nyitotta meg az értekezletet, majd dr. Szent Ivány tartalmas beszédben ismertette az értekezlet célját. Majd Len­gyel Ignác, az UMCA elnöke mondott gondolatokban gazdag be­szédet. Felszólalt dr. Sebestyén János egyetemi tanár, aki a na­pilap célját fejtegette nagy hozzáértéssel. Dr. Cser László, aki mint érdeklődő jelent meg, intézett rövid beszédet a megjelen­tekhez. Szebedinszky Jenő, a Magyarság szerkesztője ‘vágta a fát’ önmaga alatt a napilapot támogató értékes beszédjével. Vé­gül lapunk szerkesztője, Galambos József tartotta meg előadá­sát a mozgalommal, annak céljával, fontosságával, jelentőségé­vel kapcsolatban. Másnap, vasárnap délután Pittsburghban volt értekezlet. Ugyan­csak dr. Szent Ivány elnökölt, itt is megjelent dr. Sebestyén, Lengyel Ignác, Szebedinszky Jenő. Felszólaltak Babnigg István, Buck Andrásné, Holéczy Sámuel, Gyapjas Ferenc stb. Végül Galambos József mondotta el beszédét* amelyben kitért a mozgalom céljaira hangsúlyozva azt különösen, amit a napilap nem fog tárgyalni: pártpolitikát, vallási kérdéseket, az orszá g jövendő államformáját - köztársaság, királyság -. A mi feladatunk - mondotta - az ország felszabadításán dolgozni, nem pedig rész­letkérdésekkel foglalkozni. Az ország mindnyájunké, katolikuso­ké éppúgy, mint reformátusoké. Az államformát pedig határozza meg majd a felszabadított magyar nép. ízléstelen, bűnös dolog a halálosan beteg édesanya ágyánál marakodni.

Next

/
Thumbnails
Contents