Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-11-01 / 8. szám
2. oldal 1954 november Magyar MIÉRT VAN SZÜKSÉG KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓRA? 1 Féy Zoltánnak, a new yorki sajtóbizottság elnökének, a MHBK és az Irodalmi Kör okt. 6-i ünnepélyén elmondott beszéde. Amikor a MHBK és az irodalmi Körnek a kérésére vál laltam, hogy a mai gyászünnepélyen felolvasást tartok , készséggel tettem eleget ennek a reám nézve megtisztelő felhívásnak azért is, mert nekünk minden összejövetelt , minden alkalmat fel kell használnunk arra, hogy egymást megismerve egyetértésre jussunk és végre elinduljunk azon az utón, amely a magyar feltámadáshoz vezet. Előadásom rövid lesz, mert úgy gondolom, hogy a sok beszéd ideje már lejárt és a cselekvés ideje elérkezett. Különösen a szabad nemzetekre vonatkoztatva állja meg helyét az a mondás, hogy a nemzetnek a sajtója annak a nemzetnek a sulymérője. Vagyis amilyen a sajtó, olyan a nemzet. Amikor 1848 március 15-én a márciusi ifjúság a 12pontban foglalt követelését, mint a szabad sajtó első termékét, kinyomatta, 24 óra alatt egy egységes, hazájáért, szabadságáért minden áldozatra kész nemzet született meg. Az a pár sor Írás és egy fiatal lánglelkü költőnek hangja, amikor bele kiáltotta a sötét, reménytelen magyar éj - szakába, hogy ‘Talpra magyar!’, amikor a Kárpátoktól az Adriáig visszhangzott, hogy ‘a magyarok Istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk,j órák, percek alatt egy szabadságától megfosztott, letargiába esett nemzet ébredt fel és mint egy test, egy lélek tömörült a szabadság zászlója alá, melyet az örök emlékű márciusi ifjúság a szabad nemzeti sajtó bölcsőjénél tartott a kezében. A márciusi ifjúság, mint a betlehemi pásztorokat vezető csillag, mutatta meg az utat az utókor nemzeti sajtójának. A márciusi ifjúság a szabad nemzeti sajtó bölcsőjénél fektette le azokat az erkölcsi törvényeket, melyek nélkül nincsen tisztességes nemzeti sajtó, amelyeknek mellőzése, meg nem tartása, áruba bocsátása az erkölcstelenség fertőjébe, a pusztulásba viheti a legnagyobb, legerősebb nemzeteket is. A tiszta nemzeti érzéstől vezetett sajtónak köszönhetjük, hogy gyászünnepély keretében egy évszázad után is meghatva, könnyes szemekkel bár, de a világ előtt emelt fővel, nemzeti büszkeséggel eltelve emlékezünk meg a szabadságharc halhatatlan hőseirá, a 13 aradi vértanúról. Addig, amíg a magyar nemzeti sajtó a tisztesség és becsület ujtán haladva teljesíti kötelességét, a 13 aradi vértanú emléke is élni fog a magyar szivekben és a magyar nemzet a megpróbáltatás legnehezebb napjaiban is abban a tudatban fog erősödni, hogy a 13 nemzeti hős nem hiába szenvedett már tirhalált, mert poraikból egy szebb és bolA dogabb Magyarország fog feltámadni. Ebben a sötét és már-már reménytelen világhelyzetben a hazafias keresztény magyar sajtónak a hivatása, kötelessége^, munkája megsokszorosodózott. Ázsia felől egy uj, minden eddiginél nagyobb veszély fenyegeti a keresztény világot. Harminc esztendővel ezelőtt a világ minden tájáról gyanús, romlott lelkű emberek gyülekeztek Moszkvába. Szerződést kötöttek az ördöggel és halálra kinzott testeken, megmérgezett lelkeken és istentagadásra tanító sajtójukon keresztül próbálják a Sátán birodalmát a földre telepíteni. A Sátán fattyai itt járnak körülöttünk, ott vannak már a világ legelrejtettefc zugában és hazug, erkölcstelen tani - tásaikkal,, soha be nem váltható Ígéreteikkel, ahol pedig már megerősödtek, középkori kínzó eszközökkel próbálják Végvár tanításaikat és akaratukat másokra erőszakolni. Valljuk be őszintén, nagyobb eredményeket értek, el mint amire akár ők, akár mi számítottunk. Veszélyben van az egész keresztény világ. Az ég napról napra sötétebb lesz felettünk. Ebben a sötét, bizonytalan éjszakában két világitó fáklyában van minden reménységünk. Az egyik a kereszt, a másik a keresztény nemzeti sajtó. Ka ez a két fáklya kialszik, az Isten által teremtett ember hivatása betelt ezen a földön és a sátán képére gyúrt figurák kezdik meg teljes uralmukat. Magyar Testvérek! Mi a világ legtpbbet szenvedett népe, a világ legárvább nemzete vagyunk. Ne áltassuk magunkat, nincsenek számottevő barátaink, csak nemzeti é — tünkre törő, a magyar nemzetet naponta rágalmazó ellenségeink. Szent István birodalma egyharmadára csonkítva, 11 millió magyar testvérünk immár tiz esztendeje a sir szélén várja a szabadulás óráját. Ettől a 11 millió magyartól már elvettek mindent, házat, földet, megfosztották őket a legszentebb emberi jogoktól, a mozgás és szólás-szabagsagtól. Testet, lelket ölő kínzásokkal próbálják összetörni bennük az Istenben való hitet. Mi, uj hazánkban, Amerikában élő szabad magyarok nem nézhetjük tovább tétlenül szülőhazánk, nemzetünk pusztulását. A cselekvés órája már régen elérkezett, de még mindig késő. A magyar nemzet veszélyben lévő hajójára siessen minden magyar, akiből még ki nem száradt a legutolsó csepp magyar vér. Egyedüli célra vezető fegyverünk lenne egy erős, független keresztény nemzeti sajtó. Szégyenkezve kell beismernünk, hogy a több százezer főt számláló keresztény amerikai magyarságnak nincs egyetlen hazafias irányú napilapja. Éneikül pedig az amerikai keresztény magyarság nem képes teljesíteni azt a kötelességet, amely a tehetetlenségre ítélt, gúzsba kötött magyar nemzet méltán elvár tőle. Mi volna tehát a kötelessége, hivatása a nemzeti sajtónak? 1-/ Kíméletlen harc a kommunizmus ellen. 2. / A keresztény nemzeti gondolat tanítása, megerősítése, ezeréves tradícióinknak életben tartása, ápolása a magyar szivekben. 3. /Menekült, hivatott újságíróinknak, íróinknak, költőinknek felsegitése olyan mértékben, hogy gond nélkül teljesíthessék nemzeti hivatásukat. 4. / A hazafias irányú irodalmi termékek széles körben való terjesztése. 5./ Az amerikai keresztény és keresztyén magyarság egy nemzeti táborba való tömörítése. 6. / A még mindig több százezer főt számláló magyarság a több száz keresztény és keresztyén egyházak papjainak segítségével egy független, széles körben elterjedt nemzeti sajtó hathatósan követelhetné a magyar nemzeten esett sérelmek orvoslását, sürgethetné a magyar nemzet felszabódítását. 7. / Nem utolsó feladata volna a nemzeti sajtónak, hogy azokat, a már tűrhetetlenné vált hazug rágalmakat, melyeket mind az ellenséges, mind a tájékozatlan idegen nyelvű sajtó, valamint a magyar nyelvű, de nem magyar újságok, a magyar nevet viselő, de nem magyar álhirlapirók naponta szórnak a magyar nemzetre és a magyar nemzet legjobbjaira, — megcáfolja és visszaverje. 8./ Minden esetben, amikor arra szükség van, angol
