Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-10-01 / 7. szám
17. oldal Magyar Végvár 1 954 októ'ber KÖNYVSZEMLE Dr„ Ráttkay R. Kálmán: BESZÉLGETÉSEK ILJA EHRENBURGGAL. Az ‘Uj Magyarság’ kiadása, Sao Paolo 1954. — Arról a sanda -mészáros ideológiáról, amelyet a Marx-Lenin-Sztalin triumvirátus a fenékig büzlő szovjet-imprerializmus létrehozásánál követett és sajnos még jelenleg is - a világ egy részének szürkehájogszeriisé - ge következtében követhet, eddig senki sem rántotta le huszárosabb lendülettel a fátylat, mint ennek a páratlan értékű könyvnek a szerzője. Szinte nem is lehet más bírálatot imi róla, mint egyszerűen ennyit: Minden épeszű embernek okvetlenül el kell olvasni! Sürgősen le kell fordítani angol nyelvre s elküldeni az amerikai és angol diplomáciai és politikai élet minden számottevő faktorának, hogy a hiteles statisztikai adatokkal alápillérezett s a tudós szociológus és publicista remekmüalkotásának minden alaposságával, zsenialitásával, bámulatos precizitásával, valamint matematikai törvényszerűséggel felépített logikájával megírt tanulmányból vé^re megismerjék a bolsevizmus igazi, álarcától megfosztott áhrazatát, becstelen hazugságfrázisokat puffogtató, szerződéseket semmibewő világuralmi törekvéseit. Ráttkay Kálmán, az élvonalbeli kiváló újságíró eszményi vitát folytat le Ilja Ehren — burggal, a Szovjet Unió Lenin díjjal kitüntetett Írójával, aki szél - hüdött arcátlansággal ‘vitriolos’ támadást intézett a nyugati szellemi elit ellen: ‘Nem támadják kormányaikat, amelyek aharmadik világháborút készítik elő a béke egyedüli védelmezője, a Szovjetunió ellen.’ A magyar iró óriási felkészültséggel pozdorjává töri a marxi-lenini-sztaíini ‘alapigazságokat’ és a történelem megcáfolhatatlan logikájával súlyos vádiratot tár a józanul, becsületesen és humánusan gondolkodó világ elé, hogy mondjon elfogulatlan, igazságos Ítéletet a szovjet munkáskizsákmányolás, jogot, szabadságot tipró, ateista, lélekgyilkos politikája felett,. Ráttkay megdönthetetlen érvekkel cáfolja sorra a nagyhangú próféciákat, a ‘világproletariátus felszabadítása’, a marxista dialektikai módszer, ‘a szocializált többérték‘ blöff-szólamokat, a — melyekkel évtizedek óta szédítik a küvilágtól hermetikusan elzárt orosz népet és a jóhiszemű nyugati civilizációt. Önök - harsogja az illusztris iró a krisztusi igazság sztentori hangján - az államosított tömegnyomor üres raktáraiban ágálnak és etetik az éhező népet a szovjet technika utólérhetetlenségével. A világ agyik szerencsétlensége, hogy ez a 200 milliós magával tehetetlen, elhódított óriás, - az orosz nép - még hisz vezetőinek, pedig tudja, hogy a szovjet államkolosszus kilopja azt a pénzt a munkás-milliók zse - béből, amelynek segítségével azok az élet kellemességeiből, örömeiből is részesülnének és felemelhetnék életstandardjukat a nyugati munkásság színvonalára... A könyv befejező részében a szofista fölénys kulturzsong — 1 őrségével bizonyítja be az iró, hogy Sztalinék miként aknázták alá dinamittal a hiszékeny világot s folytatják gonosz, ördögi taktikával üzérkedő játékukat a békét, nyugalmat sóvárgó emberiség idegeivel, jóhiszeműségével és tájékozatlanságával... iloosevelt elnök - Írja Ráttkay ötletesen - pár héttel halála e- 1 ott már sejthette, hogy nem egy honest maklerrel szerződött Teheránban és Yaltálian, hanem egy ‘pick auf machiavellistával. . . Valóban Sztálinnál és társaival nem szabad leülni kártyázni, mert lehet, hogy egész este állandóan nyerek, - de reggel arra ébredek, hogy nincs meg a pénztárcám. . . Aki elolvassa Ráttkay könyvét, az - nem vitás, hogy a tökéletes logikával felépitett vádirat alapján - meghozza a szellem szu - vérén jogán a kommunista-bolsevista barbár ököljog, a lélekgyil - kos atheizmus és az egyén halálát jelentő kegyetlen materializmus ellen a megérdemelt halálos Ítéletet. ★ ★ ★ Te nem lehetsz jobb, mint amit olvasol. Csak azt adjak neked a - mit elfogacsz. Ke szidd a rossz sajtót, dolgozzál a jó sajtóért! ÉG A FALU. Színmű 3 felvonásban. Irta: J. Hontalan Kárpáthia Kiadó München, 1954. Az első két felvonás a béke, a jólét, a becsületes munka időszakában történik. A községben csak egy naplopó van: a falu bo - londja, akit azonkívül ‘komenistának’ tart a vallásos mentalitású lakosság. A harmadik felvonás a népidemokrata rémuralom kezdetén zajlik le. A kifosztott község vezetője az elmehibbant legény lesz, aki teirorisztikus viselkedésével teljesen maga ellen uszítja a végzetesen elkeseredett lakosságot, úgyhogy végül az elvtárs ‘uratr agyonverik s felgyújtják aa községet. A színmű cselekménye nem gördül simán, a drámai mozzanatok dinamika és dübörgés nélkül enervált epikába sülyednek. A falu legszebb és leggazdagabb lányának ‘kisasszonnyá’ szökése a tisztes szülői házból s csak esztendők múlva történő hazatérése nem a magyar paraszt igazi énje és lelki habitusa. Az erkölcsi igazságszolgáltatás törvényszerűsége szinte határtalanul érvényesül. A feleslegesen és hibásan alkalmazott tájszólás a színpadi hatás rovására megy. A balladisztikus áramlatu színmű számos szerkezet és színpadtechnikai hibája mellett is igazolja szerzőjének tehetségét. MADÁRKA. 102 magyar népdal. A Magyar Cserkész-szövetség kiadása. A Kerényi György feldolgozásában és magyarázataival ellátott gyűjtemény értékes gyöngyszeme az emigráció magyar öntudatot ápoló, életrehivó és neve lő tendenciájú kiadványainak. Orom és Vigasza Dr. Kögl Szeverin OSB. A Szt. István Egyházközség kiadása, Sao Paolo, 1954 Elméilkedések az egyházi év minden vasárnapjára és főbb ünnepeire. Minden emigráns magyar, akit a kizárólagos dollár-láz még nem sülyesztett rabjává s lelke megújulását és keresztény hitének ébrentartását is be csüli még valamire, merítsen ebből a kitűnő szakszerűséggel összeállított könyvecskéből örömet és vigaszt. Űi. Csávossv Leó. VIRÁGOS PANNÓNIA * A MAGYAR SZENTEK ÉLETE Ezzel a címmel hagyta el a sajtót Gábriel Ásztrik legújabb müve. A 64 oldalas, Ízléses kiállítású könyvhöz, mely az .Vmerikai Katolikus Magyarok Vasárnapja nyomdáját dicséri, Eszterhás István irt bevezetőt. Gábriel Asztrik a magyar lelkiségtörténet, a magyar szentek élete, életrajz-irodalmának és történelmi jelentőségének legelismertebb szakértője; az írásnak és édesanyanyelvünknek pedig mestere. A művész ecsetvonásaival, a magyar nyelv páratlan gazdaságú színeiben állítja elénk Szent Istvánt, a ‘király-urat’ Ss apostoli pásztort, szent Imrét, a fegyvertelen hőst; Szent Gellértet, a magyarság mártírját és tanítómesterét; Bator László királyt, akinek neve hallatára minden idők folyamán a legnagyobb büszkeséggel dobbant a magyar szív. Szent Erzsébetet, a magyar erények képviselőjét és végül magyarországi Szent Alargitot, akit az Egyház ‘rendkívüli eljárással’ emelt szentjei sorába, mert hiszen őt -,mint a püspökkari körlevél (1944 jan.16.) mondja: ‘a magyar nemzet gyönyörű szép élete és csodái miatt szent halála napjától fogva mostanáig megszakítás nélkül szentnek nevezte és szentnek is tisztelte.’ Gábriel Asztrik munkája a magyarság immáron tizedik esztendejé be lépő emigrációjának ajándék, élmény és Útmutatás. Ajándék, melyet magyar ad a magyarnak a magyar lelkiségből. Emény, mrt uj megvilágításban ismerjük meg szentjeinket vagy vagy elevenednek meg azok előttünk. Gördülékeny, élvezetes stílusban és zamatos, színes magyar nyelven. Útmutatás, mert figyelmeztet arra, hogy tisztelettel, ragaszkodással és szeretettel őrizzük szentjeink életét, alkotását, mert a mai materialista filozófia épen az ő áltálul: képviselt életmódot igyekszik elpusztítani. Aszerző a munkát Msgr. Szabónak ajánlotta