Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1954-09-01 / 6. szám
2.oldal Magyar Végvár 1954 szeptember A MUNKA NAPJA Szép amerikai szokás, amely megunnepli a munka napját, abecsuletben tisztességben végzett munka ünnepét. Ez Ez az ünneplés nem vörös zászló lengetésében, osztályharcos gyűlölettől izzó beszédek keretében történik, hanem a munka méltóságához megfelelően. Nemcsak EGY társadalmi osztály munkáját becsüljük meg, hanem minden munkát kivétel nélkül. Nemcsak a kézzel, a testi erővel végzett munkát is, hanem a szellemi munkát. Nem választjuk el az Íróasztalt az esztergapadtól, amint a gyakorlati életben sem lehet avagy szabad megtenni azt. A munka nem lehet sem egyesek, sem egyes társadalmi osztályok privilégium?, avagy kötelessége, hanem mindnyájunké egyformán. Éppen ezért a kihangsúlyozott osztályóntudat, amely ellenséges elválasztásra Ss az osztályok szembeállítására törekszik, nem használhat senkinek, még annak az osztálynak sem, amelynek érdekében az állítólag történik. Az osztályharc a marxizmus egyik alapvető tanítása és éppen oly hamis, mint a többi. Amikor azonban a munkaúnnepéről beszélünk, ne feledkezzünk meg a munka egy bizonyos fajáról, amelyről mind kevesebb említés történik napjainkban. Sőt mi több, aki ezt a munkát végzi, egyenesen az elmebajosok osztályában találja magát. Ez a munka a közért, ingyen végzett munka, amelynek jutalma a lenézés, megvetés, gyanúsítás. A mai anyagias -pénzért mindent, ingyen semmit! - világban vagy nem tudják vagy nem akarják elhinni, hogy lehetséges pusztán a jó iránti lelkesedésből dolgozni minden annyagi ellenszolgáltatás gondolata nélkül. Ez a számukr ra elképzelhetetlen, hihetetlen, Sppen ezért gyanús isi A munka napján gondoljunk ezekre is, a névtelen hősökre, akiknek egyetlen fizetése a jól végzett munka tudata. E- zek munkájához csatlakozzunk, mert igen sok teendő, van, sok, munka, különösen nekünk magyaroknak, akiknek a mindennapi munkájukon kivúl Magyarország felszabadítása és dj életre támasztása is kötelességünk! A legutóbbi dunai áradás áldozatainak segélyezésére Eisenhower elnök élelmiszer segítséget ajánlott fel. Először ug£ voty, hogy^ a magyar kommunista kormány azt visszautasítja, végül is úgy döntöttek, hogy azt * *h£lZs köszönettel* elfogadják. * • * EZ AZ IGAZI... ✓ A Szabadság-Népszava aug. 16-i számában olvassuk: BÍRÓI TILALOM A MAGYAR NAPI PICKETELES ELLEN címmel: Minthogy az u.n. Bolsevik-Ellenes Nemzetek Csoportja Amerikai Barátjainak clevelandi tagjai azzal fenyegetőztek, hogy picketelni fognak a Clevelandi Magyar Napon a Puritas Springs Parkban, a Magyar Napot rendező Egyesült Magyar Egyletek kérésére Stank J.Merrick megyei bíró eltiltott minden picketelést és zavaró viselkedést. — Most már kétségtelen, hogy a Magyar Napunkon az ünnepély példás rendben fog lefolyni...stb. Eddig a Szabadság-Népszava hiradása. A tárgyra még visszaté ' runk. Egyelőre csak ennyit: Gombos urék tényleg nagy urak ott Clevelandon. Nincs picketelés —mondotta Gombos ur- és nem lett lett júcketelétf t Vájjon ki tiltakozott az amerikai szabadság érdekében eme durva és közönséges önkény láttára? Hol vannak a tisztesség és becsület pallossal őrt álló lovagjai, akik oly hamar készek a mi lekaszabolásunkra!? Hallgatnak megbújva a gombosi harag elől? Nincs magyar, aki tiltakozzon? Szóval: Nagy Ferencet bevitték Clevelandra rendőri felügyelet alatt. Jó lesz ezt megjegyezni! Csak rendőri felügyelet alatt! ALMADOZO BALOLDAL A marxizmussal jogbölcseleti alapon foglalkozni ma már nem időszerű. A világtörténelem legnagyobb bűnténye teljesedett be vele. E tan az aljas indulatok kollektiv felkorbácsolását, az aljas bűncselekmények kollektiv kitervelését és végrehajtását rendszeresítette. A szocializmus, mint ideális politikai irány meghalt. Piátok Ss Morusok örökébe a keleti forradalmisággal lázitott csőcselék lépett. A társadalom és államalkotó tényezőt, - népet, e tan teljes mértékben kikapcsolja. Anjípről ugyan sokat és nyomatékosan beszél, de ezen szólamok nem lépik át a hazug propaganda ismérveit. A népről beszél, de a csőcseléket érti alatta. Hol végződik a nép és hol kezdődik a csőcselék? A Gréve tér züllött némberei, a Konvent részeges cipészei, — ők lennének a Nép? Az élő embereket lenyúzó moszkvai terrorfiuk talán, vagy a berlini emberrablák? Vájjon a Nép meghatározásához hozzátartozik-e: ölni... ölni... ölni?!!I Szadista módon, kínzásokkal, gyötrelmekkel? A nép nem gyilkol, - nincsenek szadista vágyai. A nép születik s $1, meghal. A természet és isteni törvények uralkodnak rajta. Betölteni az áletrehivás célját. A nép vágyakozik, irigykedik, de trágár szavak kíséretében nem rugdal véres emberfejeket, nem létesit osztálytirtó népbiráságot. A csőcselék mindezt megteszi. Hol végződik tehát a nép s hol kezdődik a csőcselék? A nép ott végződik, ahol a természet, az erkőTcs, a csőcse lék ott kezdődik, ahol az erkölcstelenség, a bún. Franciaországban a történelem leggunyosabb tréfája született meg. XVI.Lajos népnek kedvező engedményeia csőcselék vérszemet kapott. Kirtotta az ország szine-javát. Lefejezte a királyt is. Mindezt pedig csak azért, hogy pár évre reá ‘megválasszák’ Napóleont, a császárt. A megenyhült egyeduralkodó helyett, a saját lététől megrészegűlt ‘Népistent’, az egy népet elnyomó király helyett a népek tucatját elnyomó császárt. 0 azután gondoskodott arról, hogy a ‘nemzeti mészárszék’ azokra is reátegye kezét, akik a guillotineról lemaradtak. A csőcselék forradalma egy világhódító őrjöngésbe torkollott. A csőcselék gátlástalanságát az újra megtalált tábornoki egyenruhák és frakkok sem enyhítették. A francia forradalom nagyot alkotott kétségkívül. De nem otthon, hanem külföldön. Néma csőcselék alkotott nagyot, hanem az a véres és borzalmas megafon, amely világgá kijrtó'lte Rousseau, Diderot és Voltaire álmait. Mig a szabaságot, testvériséget, egyenlőssget otthon a Greve tér fűrészporos kosarai személyesítették meg, az ideális elv külföldön szárnyakra kapott. Franciaország még ma sem tud mit kezdeni a három nagybetűjével. A Liberté, Fraternité, Egalité lassan egy megbízhatatlan kis nemzet történelmi múzeumának lesz a múmiája. A sors tréfája azóta megismétlődó’tt. A cári jogart a vörös cárok örökölték. Az autokraták helyébe a vörös despoták léptek. A tisztes magyar sajtót pártolod, ha a Magyar Végvárt olvasod!
