Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-09-01 / 6. szám
ló.oldal Magyar Végvár 1953 szeptember En azonban, a 32 éves cserkészmultra visszatekintő öreg cserkész most megkonditom ennek a végvárnak a harangját,hogy felrázzam a közönyben, és fásultságban szendergőket, a pár tosk odókat, a viszálykodókat, egyéni önzó' érdekeket hajhászókat. A M.Cs.Sz. kötelékébe tartózó 1618 húsz éven a■luli cserkész közül magyarul beszél: hetetlen élményeit és hívták fel a szabad világ figyelmét a rabságban szenvedő magyarságra- a Kanadai Kat.£s Szövetség jamboreeján megjelent eredményes képviseletet, all. cs. csapat részvételét a Venezuelai Cs. Szöv. jubile umi táborán és a Montevideo-! csapat által nyert 6 bajnok - Ságot az Uruguayi Cs.Szöv. cserkészversenyein. 4. /A M.Cs.Sz. állandó kapcsolatot tart fenn a Cser kész Vitagirodával, összekötőtiszt működik az angliai 'Birodalmi cserkész főhadiszálláson1 és több befogadó ország Cs.Szöv-ben komoly vezető szerepet töltenek be magyar cserkésztisztek. - A Menekült Cserkész-szövetségek Tanácsának élére pedig a múlt évben Bodnár Gábor, a M.Cs. Sz. vezetőtisztje személyében magyar embert választottak meg. 5. / A M.Cs.Sz. mftr 1947-ben közreadott egy 6 füzetből álló hézagpótló* vezető könyvsorozatot. 1951-ben néhai Szántó La jós nemeslelkü adóhiányából kiadták a Mi Könyvünket, amelyben a cserkészpróbák anyagán kivül dióhéjban helyt kapott a magyar történelem, földrajz, irodalom é| népművészet is. A USA-ba áttelepülve, két cser'-„. készvezető áldozatkészségéből nyomdát vásároltak, amit már ki is fizettek. Ennek a nyomdának a segítségével rendszeresen megjelentetik az otthoni igényeket is kielégito tartalmas, Ízléses és az emigráció1 egyetlen magyar ifjúsági folyóiratát, a Magyar Cserkészt, kiadták a'101 magyar Népdal-t ^Tóth Tihamér'Tiszta Férfiuságát1,' Benedek Elek Válogatott Meséi-t, Zoltai B.'Pali fel a fe j je Te. cserkész - regényét és Perlaky L. “Napfényes életfilozófiájá-t. így már is 6 könyv sok ezer példányban szolgálja a cserkész sajtoprogram keretében a magyar ifjúság irodalmi szükségleteit, - amiről eddig igen sokan beszéltek, de amiéért, sajnos, igen keveset tettek. Most van sajtó alatt 'Velemjáro timen egy kis zseblexikon, amely a magyarságra vonatkozó adatok tárháza. A megjelent könyvekből már eddig is többszáz kötet könyvet ajándékoztak enz Európában maradtmenekült táborlaoknakv^s csapatoknak, a Magyar Cserkészt pedig ingyer küldik az európai magyar iskoláknak és a rászoruló* cserkészeknek. 6. /Mikor 1951 tavaszán a M.Cs.Sz. Központja áttelepült a USA-ba, egy cent nélkül kezdte meg működését. Ma több ezer dollárral érő vagyonnal rendelkezik,amibol támogatja az európai csapatokat és a sajtó anyagi szükségleteit, valamint a Szövetség irányításával járó kiadásokat is fedezi. Eme rövid ismertetésből mindenki láthatja, hogy Bodnár Gábor nyugodtan mondhatta beszámolója végén:"Mindannyian büszkék lehetünk az egész világot behálózó szer/ vezetőnkre, neve<ési eredményeinkre, magyarság-szolgálatunkra, újságunkra, könyveinkre annál is inkább,mert az emigráció számos ifjúsági kezdeményezéséből egyedül a cserkészet állta meg a vihart. Átvészelte a kivándorlással járó zökkenőket is s ma az emigrációnak egyetlen lüktető erejű , egész világot átfogó ifjúsági szervezete." En pedig hozzáfűzöm, hogy a M.Cs.Sz. ma a legerősebb magyar végvár. De a számok még mást is mondanak. nem 3.2 % jól 67.1%, olvas: hibásan 19.8%, gyengén 9.9%, jól 48.4%, ir: " 18.7%, " 15.6% " 17.3 jól 28.8%, fogalmaz: " 30.9%, " 17.6% " 22.7 jól 22.0% " 31.3% " 18.7% " 28.0 szitáséi a magyar iskolákkal karöltve sem oldhatják meg a kérdést megnyugtatóan . Itt az emigráció összeségének áldozatos közreműködésére van szükség."- módja a beszámoló. És kérdem én: hol van a többi sok ezer magyar ifjú és leány? Mi lesz a magyar jövővel, ha végleg elnémul a magyar fiatalság ajkán a magyar szó, a magyar dal? Gátra magyarok! Az idegen népek tengerének hullámai elnyeléssel fenyegeti a megmentett magyar jövő vetésének utolsó tenyérnyi darabját is. Kevesen vagyunk! Egyedül nem birjuk! Gyertek! Segitsetek! Talán még nem késő! !! New York, 1953 augusztus hava ERIS. Amig olvastam és tanulmányoztam a M. Cs.Sz. munkáját, elismerésem zászlóját hajtottam meg előttük. Nem üres dicséret akar ez lenni. Mert itt magyarmentésről, a magyar jövendő építéséről van szó. Azok a magtér fiuk és leányok, akikről szó van, nem a saját akaratukból jöttek el hazulról. A magyar jövőt mentették azok, akik elhozták őket hazulról. Ezek soha nem lennének idegen földön, az ő elvesztésük a magyar jövendőnek elvesztése, amelyet pótolni nem lehet sehogyan sem. Itt igazán magyarmentésrŐ) lehet csak beszélni. Amig azonban erre gondoltam, ugyanakkor gondoltam másra is. EZEK AZ EMBEREK dolgoznak a jövőért,de sehol sem látom azt, hogy pl. a magyar 'hivatalos' emigrácios szervezet - a Nemzeti Bizottmány - akárhol is szerepelne. Akárcsak érdeklődést is mutatott volna akármiféle irányban ezzel az ifjúsági szervezettel. Avagy talán az is politika lenne? Nekik nem fáj a fejük a magyar jö~ vé'miatt? Ez a nemzetmentő munka teljes hiánya az,ami teljes negativumba, légüres térbe taszitja a Bizottmány munkáját és amely hiány fáj legjobban az emigrációnak. Igaz, mi kiméletlenül támadjuk a Bizottmányt, de nemcsak politikai szempontból. Mi sok mindent el tudnánk felejteni és még megbocsátani is, ha a Bizottmány az u.ri. 'politikai elvek' helyett a magyarmentést tanulmányozná!
