Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-08-01 / 5. szám
3.oldal Magyar Végvár 1953 augusztus loci hatására lett Pehm József, zalai plébánosból az esztergomi vár tövében MirtÖszenty biboros, a modern világ legnagyobb hitvallása és élő mártirja, hogy az annyira irigyelt jó mo'dban, biztonságban, megkülönböztetett tiszteletben élő magyar papok, szerzetesek, apácák százai ókeresztényekhez méltó bátorsággal állanak a "biró" elé, mennek a vesztőhelyre vagy élik a pokol minden borzalmával teljes rabéletet. Lehetetlen észre nem venni, hogy Mindszenty bíborosban és a sokezer hitvallóban, mártirban István király hite, lelke lojsog messzevilágitó fáklyaként. De István király szelleme tulfcŐtt a Kárpátok bércein is és elkísérte fiait tengerentúlra is. Elkísérte ide Amerikába is, amelynek nevét közvetlen fiától, Sanctus Emericus-tol# a liliomos Imre királyfitól kapta és elsősorban csak az itt él# magyarokon múlik, hogy a névadóból ennek a hatalmas, gazdag földrésznek védőszentjévé magasztosuljon. A Szent Istvánról elnevezett egyházközségek és egyesületek formájában 25-50 évvel ezelőtt Amerika földjében elhullajtott apró és szunnyadd magok valójában csak ma kezdenek kikelni, rügybefakadni. A modern, közvetve vagy közvetlenül magyar vértől csöpögő kezű Káinok és kegyesre mázolt arcú farizeusok és Írástudók ijedten látják, hogy hiábavaló volt minden nemzeti színre mázolt, Kossuth köpönyegébe burkolt magyarságuk és magyarkodásuk - mintha bizony az ezerévnél is messzibb múltra visszatekint# magyarság is Europa felcseperedett töredék népeivel és a világbirodalmak szárnyai alatt férfivá izmosodott gyarmati népeivel együtt csak 100-200 évvel ezelőtt kezdte volna történelmi életét - mert István király ma is él és uralkodik a magyar sziveken nemcsak az annyi vérrel öntözött Duna-Tisza táján, hanem itt Amerika gazdag földjén is és szerte a világban. Ijedtükben hát maguk is el kezdik szajkózni, torokrekedésig kiabálni a régen hitelét vesztett, üresen hangzó frázisokat:" szentistváni birodalom" persze csak úgy Free Europe-osan, csonkán, " szentistváni gondolat"^nemzetközi kiadásban, "szentistváni lelkűiét", de ebből csak a keresztényi megbocsátás az érvényes, a többi nem, stb., hátha a sok munkában agyonhajszolt, buta magyart mégegyszer félre lehet vezetni. De sehogy sem sikerül, mert egy-egy kivénhedt, türelmetlen kamasz harsány hangon közbeorditja:" Múzeumba, történelmi lomtárba Szent Istvánnal koronástul, palástostul, birodalmastul, az összes idejét múlta, ósdi sallangokkal egyetemben." De mindhiába? Szent István napján a világ ^minden zugában,, ahol csak magyar él, Ausztráliától Califomiáig, FokföldtŐl Skandináviáig egyre erősebben zug az ősi ének: Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja? Hol vagy István király? Téged magyar kiván, Gyászos öltözetben TeelŐtted sírván. Es zengeni fog mindig erősebben, egetostromlóan, amig csak mi is meg nem találjuk István király saját szivünkben, törhetetlen hitünkben és amig énekünk újra egybe nem olvad a most még zárt ajakkal, ronggyá avult, színtelenné fakult díszbe öltözött otthoni milliók énekével egyetlen nagy diadalénekkó New York, 1953, Nagyboldogasszony hava. ELLIS ISLAND on jártam a napokban és meglátogattam egy menekült magyart, Keserű szájízzel mondatta, hogy a baloldali lapok minden árnyalata jár oda,viszont a keresztény lapoknak nyoma sincs. Kért, hívjam fel a USA -ban megjelenő magyar lapok figyelmét erre, hogy lapjuk egyegy számát juttassák el e szomorú szigetre,O. R„ F„ Ellis Island, NEw York,NI.Y, címre„_________________________ &&&&&&&&.&&&&&&&&&&&#&&&£&&&&&&&&&&&&&& MHBK Los Angeles csoport ünnepe. A MHBK Dél California-i csoportja junius 27 én az International Institute Los Angeles-i székháza nagytermében bensőséges hangulatban emlékezett meg ünnepi családi est keretében a Hősök Napjáról,Trianonról,a Hazát a kommunista gyalázattól fegyverrel először megszabaditani akaró Ludovikásaink harcáról és Szent László királyunkról. Dr.Székely András beszédében kiemelte,hogy a Hősök napja nemcsak a háborúkban elesett katonák emlékéé, hanem a megszállt haza minden minden megölt, élő, ellenálló és szenvedő hőséé is, Szabó Irénke (öregamerikás magyarok gyermeke) a Magyar Miatyánkot és egy régi bujdosó dalt énekelt szivhezszoloan Bukovszky Gáborné zongorákisérete mellett. Szöcs Péter színművész Móra Ferenc költeményét mondta el megrázó hatással.A csop.vez* bevezetőjében elmondotta, hogy ma mindnyájan vendéglátók és a meghivott láthatatlan vendég a németországi ménekéit magyar iskola ifjúsága,E nemes célra a csoport $40,00-t -az est tiszta jövödeímét - a lindenbergi magyar iskolának eiküldötte.
