Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-06-01 / 3. szám
4. oldal Magyar Végvár 1953 junius Ezért ismételten fel kell vetni a felelősség kérdését azzal a néhány politikussal szemben, akik minden kényszer nélkül, önszántukból, csupán a reálpolitikára hivatkozva melléjük álltak, velük együtt dolgoztak, dolgoznak még ma is és ezzel nemcsak a 47-es politikai emigrációt támasztották alá szellemileg és erkölcsileg, hanem egyúttal a nemzeti emigráció minden egészséges és ösztönös megnyilatkozását legalább is semlegesítették. Ezért a felelősséget Isten és emberek előtt vállalniok kell. Ezek után önkénytelenül felmerül a kérdés: kinek vagy kiknek a megbízásából, hogyan és milyen jogcímen képviseli a világ szine előtt a Vasfüggöny mögé zárt magyarságot és a szabad világon szétszórt magyar emigrációt a NB? A kérdés eldöntését az olvasóra bizom'* Hátra van még egy kérdés. Melyik magyar parlament emigráns folytatása a NB? A parlament, helyesebben az országgyűlés a szuverén magyar állam alkotmányozd és törvényhozó testületé,melynek a tagjait az alkotmányban és törvényekben előirt módón és időben a nemzet választja meg. Arról talán lehetne vitatkozni, hogy mikor szűnt meg a magyar állam szuverénitása; 1943 március 19, 1944 okt. 15, 1945 ápr. 4 vagy 1947-ben? Szerény véleményem szerint 1945 április 4-én, amikor a szovjet hordák befejezték Magyarország "felszabadítását." - De azt hiszem az egy pillanatig sem lehet vitás, hogy az utolso alkotmányos és törvényes országgyűlést 1939-ben választották meg, amikor még a magyar állam szuverénitásának teljes birtokában volt. Ezt az országyülést a mai napig még senki fel nem oszlatta, sŐt 1947 aug. 20-án alkotmányos formák között össze is ült és magát bizonytalan időre elnapolta, hogy a jogfolytonosságot fenntartsa. Hogy ennek ellenére a NB mégis megalakulhatott, azt kimondottan Truman újraválasztásának köszönheti. így érthető, hogy a NB szemében az Altöttingi országgyűlés a mai napig vörösposzto. c 1939 után kétszer választott pz ország látszólagos törvényes keretek között: 1945-ben és 1947-ben. Mindkét választás a szovjet szuronyok árnyék’óban zajlott le. A 45-ös választásról az egész világ sajtója úgy emlékezett meg, hogy az volt az első demokratikus és valóban szabad választás Magyarországon. Anélkül, hogy kétségbe vonnám a szavazás aktusának tisztaságát, amire annyira büszke a 47-es politikai emigráció és amiből eredtet! a maga jog és törvényszerűségét, meg kell állapitani,hogy a világsajtónak ez a propagandaizü lelkendezése enyhén szólva sértő'az egész nemzetre,mert azt a látszatot kelti, hogy klóban a szovjet hordák szabadították fel Magyarországot és ajándékozták meg a demokrácia áldásaival. Hogy csak megközelítőleg is tiszta képet kapjunk erről a választásról, vizsgáljuk meg az akkori viszonyokat. Az országos választások lefolytatásának egyik előfeltétele a belrend és jogbiztonság, aminek akkor Magyarországon még csak az árnyéka sem volt meg. A vasút és egyéb forgalom majdnem teljesen szünetelt. A választó polgárok közül durván számítva kb. egy millió az ország határain kivül volt, mint hadifogoly és nyugatos. Csak olyan párt indulhatott, amelyet a szovjet megszálló hatoság engedélyezett. Nagy Ferenc maga irja "Macht Raub in Ungarn" c. könyvében, hogy aszovjet megszálló hatalom teljes anyagi és erkölcsi súlyával támogatta a Kommunista Pártot. Es igy tovább. Ennek ellenére a nemzet oly imponáló módon tett hitet az ősi magyar lélek és olthatatlan szabadságvágya mellett, hogy méltán ejthette bámulatba az egész világot. * / Es mit csinált a KISGAZDA PART ezzel a hatalmas erkölcsi tőkével? Egyszerűen elkótyavetyélte i Ha i lyen volt az első demokratikus és valóban szabad 45-ös választás, milyen volta 47-es választás, am it Nagy Ferenc is törvénytelennek és jogtalannak tart? Pedig ezt a választást már a 45-ben megválasztott országgyűlés által hozott törvények alapján az általuk életrehivott államgépezet bonyolította le sokkal rendezettebb viszonyok között a 45-ös országgyűlés törvényes feloszlatása után. Ezt az országgyűlést ugyancsak törvényesen oszlatták fel,ha ugyan 45 után egyáltalán lehet törvényességről beszélni. A magyar nemzeti emigráció a 45-ös és az utána következő eseményeket nemcsak alkotmányelleneseknek és jogtalanoknak tekinti és fogja is tekinteni mindig, az akkor hozott törvények és életre hivott intézmények által lassú,de
