Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-07-01 / 4. szám
7.oldal Magyar Végvár 1953 julius KEDVES SZERKESZTŐ URAM, Furcsa világot élünk. En eddig úgy tudtam,hogy csak a háborúban van offenziva, azaz támadás. Most ezek a Fránya muszkák kitalálták a béke-offenzivát. Hát én csak azt nem tudom, hogy hogyan lehet békével támadni? Pedig azok ezt csinálják már jo ideje. A világ meg szájtátva áll és csodálkozik. Egyszerű a dolog, Szerkesztő Uram, nagyon egyszerű, akárcsak Kolumbus tojása. Szovjeték látszólagosan "békés" cselekményekkel izgatják a világot Dehogy is akarnak ok háborút 1 Hát hogy a csudában nem lehetne egymás mellett szépen megférni! Csak tegyétek azt, amit mi akarunk és akkor örök béke lesz, így a mi jo békés ruszki barátaink. Nem egyszerű? Sőt mi több! Sztálin nem tudta komolyan megzavarni az amerikai-angol barátságot,pedig ugyancsak akarta. Nos, jött Malenkov, egyszer-kétszer elhúzta azt a bizonyos mézes madzagot a francia és angol szájak előtt, szépen fuvolázott a békéről és erre még az a vén róka Churchill is bekapta horgot. Az a Churchill, akit Sztálin atyuska szépen a fenekére ültetett Teheránban és Jaltában, az a Churchill, aki nemrégen még azt hangoztatta,hogy a "Big Four" találkozás teljesen eredménytelen valami a jelen körülmények között, hirtelen más nótát kezdett fütyörészni, mert hát a szovjet béke-offenziva megindult. Hát nem tanulunk mi soha? Nem látjuk, hogy Malenkov osztani akar? Ebben az esetben az amerikai-angol barátságot! Majd elérte a célját. A nyugati hatalmak gyanakodva méregetik egymást, Anglia - legalább is Atlee - azt mondja, hogy Amerika nem akar békét, holott a Szovjet máris felajánlotta a lehetőséget. Amerika azt mondja és nem egészen alaptalanul,hogy Anglia saját elonyeitkeresi és hajlandó "békét" kötni a kinai kereskedelem előnyei megszerzése érdekében. Vagyis mit nyertünk mi a szovjet béke-akcioval?Azt a gyanút, hogy mi vagyunk a háborús pártiak. Mit nyert a Szovjet? Majd összeugrasztotta Angliát és Amerikát, leg alább is felkeltette a gyanút a két nemzet között. Ha nem is vesztünk össze, de elhidegültünk és a Szovjet a markáröhög. Ugye nem rossz ez a béke-offenziva? FRANCIAORSZAG, Szerkeszt# Uram? Kapva kap az alkalmon, mert igy alkalmat lát abban, hogy az Amerika áltál sürgetett német hadsereg még a közös európai hadseregben se létezzék. Minek? Béke lesz és minek békében akkora hadsereg? No meg aztán igy játszhatják az örökös kormányalakitásdit is. A gyarmatbirodalmukat is biztonságosabb keretek közé tudják szoritani. Jobban félnek a franciák a németektől, mint a kommu nista oroszoktól. Még a közös veszedelem előtt is behunyják a szemüket és csak a német veszedelmet látják, A Szovjet békés, nem kell tőle félni. A németek? Nem biztosak bennük. Még Adenauer kancellár személye sem biztositék, mert hát az is német, az istenadta! Pedig, ha sokat ok veteti enkednek, ha a Szovjetben látnak barátokat és segítőtársakat a németek ellen, akkor hamar megtanulhatják, hogy a Szovjet előtt mind egyformákrrabok lesznek Késő bánat mindig ebgondolat volt. lrja;Végvári / ***** DE HAT mit is akarnak a franciák? 1. Megegyezni a Szovjettel és igy Németország felfegyverzését megakadályozni. 2. Az európai közös hadsereg gondolatát elejteni és ezáltal a deficitet elimifaálni, adókat leszorítani. 3. Viselje Amerika és Anglia a Nyugat védelmi költségeket. 4. Indokinát teljesen feladni, védje Amerika Délkelet Ázsiát, ha tudja. Az eddigi francia kormányok ellene voltak ennek az irányzatnak és sorra megbuktak.Meddig tudják a jövendő kormányok ezt az egyenlőtlen harcot folytatni a politiku sok ellen? Egyszerű nyelven: annyi sok billió dollár után mit várhatunk a "gloire" népétől? / OLASZORSZÁG? Igen nagy kérdőjel a jövőt illetőleg, A legutóbbi választások meggyengítették De Gasperi helyzetét. De Gasperi. bár "győztesen" került ki a küzdelemből , de ebben a győzelemben nincs sok köszönet. A szélsőbal és szélsőjobb erősödött, azonban mind a két • tő amerika-ellenes csoportosulás - kommunisták és neofasiszták mig De Gasperi politikája Amerika barátságára van építve, Tehát De Gasperi kormányzata nagy viharoknak néz elébe - megtépázott vitorlákkal. é> / NEMET ORSZÁG? A francia hintapolitika nem segíti A- deanuer kancellár helyzetét. A szeptemberi választások sok mindenre feleletet adnak, Helyzete nem irigylendő. A Szovjet meg éppen tüzet rak alája a német "egység" gondolatának elŐráncigáiásával. Csak a vak nem látja a Szovjet igazi szándékát, amikor Kelet Németországból állítólag kivonja a megszálló szovjet hadsereget. Azonban ott marad a 100,000 főre rugó szovjetcnémet népi rendőrséget és a szovjet hadsereg pár kilométerre a német határ mögé vonul vissza. Nyugat Németországban meg - hálás köszönet a francia politikának - nincsen német fegyveres haderő. Tehát, ha a Szovjet mintájára az amerikai-angol-francia haderő kivonul, Nyugat Nénit - ország teljességgel ki van szolgáltatva a keleti "népi rendőrségnek." Nem valami biztató látvány! BERMUDAI KONFERENCIA, Tulajdonképpen ez előjátéka lenne a Nyugati Hatalmak és a Szovjeh fcjSzött tervezett konferenciának. Amerika-Anglia-Franciaország együttes elhatározása a Szovjetet illetőleg. Hogy áll ez az ügy? Amerika kész, Eisenhower beszél Amerika névé ben, Anglia nevében Churchill beszél, azonban a legutóbbi churchilliáda nem sok jót igér. Churchill nagyon hajlamos a megalkuvásra, Békét akármi áron a jelszó. Hanem ki beszél Franciaország nevében? Az eddigi francia kormányaiakitási kísérletek dugába dőltek, Ha lenne is felelős kormány a konferencia idejében, ez a kormány MEDDIG BESZELHET a francia nép nevében? Tehát itt is teljes a bizonytalanság. A koreai helyzet abszolút szükségessége,hogy a jelenben teljes harmónia lenne a szövetségesek között. Hol van ez a harmónia? Bizony a Holdban 1
