Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-03-01 / 12. szám
15.oldal / I.évf. 12. szám / Magyar Végvár 1954 március Pötrétei Gergely INNEN-ONNAN •• • Evek óta figyeli az amerikai magyarság azt az inkább csak üres szólamokban élő ’munkát*, amelyik a gyón helyesen és hasznosan megrendezett KOSSUTH Centennárium után már csupán egy születésnapi bankett ürügyével összeverbuvált elvtársi összeölelkezés tényében tudott csak kicsúcsosodni. Erre valóban nem volt szükség s igazán joggal bánthatta, sérthette a hazafias, önérzetes magyarságot, végre tudni kellene a magyarságnak, hogy ennek a szépmultu, eredményes időszakkal is dicsekedhető AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSEG-nek mekkora is a jelenlegi - nem a bemondott, de a valóságos! - tagszáma. Ezt joga van tudni a magyarságnak, amelynek nevében oly sűrűn nyilatkozgatott és képviselt a vezetőség. Itt a legfőbb ideje a legmérvadóbb amerikai intéző köröket is tájékoztatni, hogy az amerikai magyarságnak mégis mekkora töredékét képvi-i seli a tényleges taglétszám alapján, hogy a taglétszám az elmúlt öt esztendő alatt milyen irányú és mérvű változást mutatott, számításon kivül nem hagy va azt a tényt, hogy az amerikai magyarság lélekszárna az ujamerikás magyarok révén jelentősen emelkedett. Az esetleges taglétszám-apadás jelentősséggel birna és minden bizonnyal nem az egyetértés, a helyeslés, hanem a helytelenités tényét mutatná. A cseh emigrációs szervezet megdöbbentő serénysége, raffináltsága láttán igazán elszomorító látvány, hogy az AMSZ. szándékából, akaratából nem futotta többre, mind két bolsevizmus ugyanazon kontinensre sodródott egykori fejeit elvtársi bratyizásra összetoborozni. Bizonyára tudja az AMSZ. is, hogy a jelenlegi MNB minden törvényes, sőt törvényes izü jogalap nélkül, merőben önkényesen tolta fel magát nemcsak a kiüldözött, részben előlük is menekült, de még az otthon szenvedő magyarság képviselő szervévé is. Mi nagyon is- fontosnak tartjuk, hogy a N8 és AMSZ közötti viszony tisztázódjék. Az amerikai magyarság bizalmatlanul nézi azt az AMSZ-t, amely a NB slepphordozójává sülyed. Mert mi teljességgel kétségbevonjuk a jelenlegi NB, ’jogalapját.* Szerintünk ilyesmi nem létezik. Elvégre józan ésszel mégsem lehet jogalapnak tekinteni azt, ami 1945 o- | ta, a Szovjet által való legázolás óta odahaza végbement. A mai NB igen sok tagja aktive közreműködőt-! amely közreműködésről most és itt teljesen meg akarnak feledkezni. Ha az AMSZ ez az önmaga által blamáit társaságnak lesz kiszolgálója, ha nem teremt a MSZ tiszta légkört, elveszti a magyarság előtt tekintélyét és visszasülyed a papiros-szervezetek közé, ami - különösen a mai válságos időkben - nem lehet a MSZ célja. Le kell számolni a mai anomális helyzettel, amikor mindenki tudja és érzi a wíbát, de senkinek vagy igen kevésnek van bátorsága arra rámutatni, még kevesebbnek azt orvosolni.így marad minden a régiben - az ország rovására. Mi nem személyek, egyedek ellen küzdünk, haaz általuk képviselt elgondolásokkal és ha nevén nevezzük a gyereket, ezt csak azért tesszük, hogy a bajok forrására rámutassunk, orvoslást kérjünk és ezáltal a magyarság számára annyira elhanyagolt mentőmunka megindítását szorgalmazzuk. Nekünk egyéni céljaink nincsenek. Azt azonban semmiféle körülmények között senki ne várja tőlünk, hogy a Nagy-Varga-Pfeiffer- Peyer együttest elfogadjuk, mint a magyarság akár reprezentáló', akár vezető egyéniségeit. Múltjuk erre őket nem predesztinálja és ha ők ezt nem akarják tudomásul venni, akkor tudomásukra kell adni, ha szükséges - és mi igen szükségesnek látjuk - az AMSZ. Akkor, de csakis akkor lesz az AMSZ az a képviselet, amellyel az amerikai magyarság teljeséggel együtt fog működni. Addig? - Nem*.-iKBHHHHHHBHBHHHf-Nincs az a rossz, amiből valami jó ne jönne. A new yorki születésnapi banketton már a legkisebb kétely is szertefoszlott abban a magasztos pillanatban, amikor Göndör Ferenc ünnepélyesen lemárkázta a fájintos portékát. Tehát végre eljutottunk az emigrációs magyarság egységéhez vezető utón a kijegecedési ponthoz. Egyébként ajánljuk szeretettel Nagy Ferencnek, hogy a következő születésnapi bankettel várjon egy darabig, egészen addig, amíg az otthoni kisgazda társadalomnak lesz alkalma azt megrendezni, mert olyan bankettet még nem látott a világ. Buzdítjuk arra is, hogy Varga Béla is ott legyen és ott és akkor dicsekedjék el azzal, hogy milyen jóbarátja volt ő Mindszenty bíborosnak*. Ne Göndör, hanem a Bíboros jelenlétében! -ÍHHHHHHHHHHÍ-Az amerikai magyar sajtó 100 esztendős jubileuma alkalmával a rendezőség felvonultatta az itteni sajtó képviselőit, miután különleges meghívót küldött Göndör Ferencnek ölelkezési ajánlattal. Az éppen most folyó sajtóharcban sem tagadta meg magát az amerikai magyar sajtó "képviselete", miután oktalan dühében nekirontott lapunk szerkesztőjének. Újat nem mondott, csak folytatta - most már nem suba alatt - a régen megütött hangot. Hátha az ilyen szellemiséggel megirott sajtó az amerikai magyar sajtó', akkor igazán elérkezett az idő, hogy újat, jobbat, tisztábbat, nemesebbet hozzunk. Mert az amerikai magyar sajtónak egyik része - és mi nem általánosítunk - ugyanazzal a szellemiséggel terjeszti a "magyar'^ igazságot", amely létrehozta az 1918-as ’őszirózsás" forradalmat,a-
