Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-07-01 / 4. szám
oldal Magyar Végvár 1953 július Ma már mindenki látja, hogy a pánszláv bálvány-isten, Sztálin halála döntő fordulatot hozott az emberiség életé be. Ennek egyik kézzelfogható jele a tömegével felröpiteit,félelmetesen túlméretezett és rosszul álcázott békegalamb, a tolláik közül ki-ki esi Hand atombombával és egyéb félelmetes harceszközökkel. A szabad Nyugat megbabonázva bámulja ezeket a dögkeselyüszerü szörnyetegeket és a csodálkozás nyomán támadt vásári zsivaj menthetetlenül elnyeli a néhány komoly, felelősségteljes férfi intőszavát. Ezalatt pedig az apró, koravén , züllött titánok a Kreml inben eldöntik a csatát és a ledőlt bálvány-isten romjait el— takarítják az útból, hogy a győztes azután majd isteni pózban felállhasson a ledőlt bálvány üresen maradt talapzatára és a marxista ideológia félévszázad alatt mesterien kiienyésztett praktikáival és az állati sorba taszított emoermilliók verejtékéből , véréből kisajtolt eszközökkel bebizonyíthassa a világnak, hogy Ő, az elődeinél is nagyobb, hatalmasabb, egy igazi földi isten. Csak a vak nem látja, hogy a földi isten szülésében vajúdó Kremlinnek ehhez pillanatnyi lag időre, nyugalomra van szüksége. Ezért eregeti fel nap-nap után galambnak álcázott dögkeselyűit. A ledőlt bálványisten által elindított hidegháborút majd lefújják, a világ üdvrivalgása közben a Vasfüggöny egy részét felhúzzák és megkötik a világ leggyalázatosabb békéjét, a "hideg békét", mert nemcsak a Kremlin akarja Így, hanem a materialista filozófiával e! teli tett , hipokrata, álszent, önző, kicsinyes, gyáva, csak a pillanat örömeit hajszálo szabad nyugati "polgár" is. Es akkor, egy időre hideglelős, hátborzongató, félelmetes, é|szakai, temetői csend borul majd a világra, mert am; utána fog jönni, minden eddiginél borzalmasabb lesz. Mert ugyebár, senki előtt sem kétséges, hogy a probaháboruk beszüntetéséért, a Vasfüggöny egy részének felgörditéséért szörnyű árat keli majd fizetni. Es a legveszélyesebb az, hogy a szabad világ nemcsak hajlandó megfizetni ezt a szörnyű árat ezért az aránylag csekély előnyért, hanem mér mint befejezett tényt, el is könyvelte. Mi is hát az a szörnyű ár, amit a "hideg békéért" kell fizetni? Más szóval: mit akar a Szovjet? Remélem, a "súlyos és bölcs" tapasztalatok után senki sem ringatja magát abban a hamis illúzióban, hogy a marxista ideológia gyakorlati megvalósitoja, a Szovjet lemondott volna a világ forradalmasitásárói, a világ proletrárjainak egyesítéséről? Nem mondott le semmiről, csak helyesen ítéli meg a helyzetet. Ma túlságosan éber és elszánt a világ ahhoz, hogy végső cél ját megvalósíthassa. - Mitakar tehát? A szétesett, ellentmondásokkal teli, chaotikus állapotban levő világot egy időre meg akarja rögzíteni a mai állapotéban. Más szóval a 45 után kötött békeszerződések, politikai, katonai, gazdasági szerződések statusquo-ját akarja. Tudja nagyon jól, hogy a jaltai, pottsdami és a többi szerződések áruláson, becsapáson, erőszakon alapulnak, tehát azokat szentesíteni kell az öntudatra ébredő szabad Nyugattal szemben úgy, hogy azt a Nyugat saját győzelmének és a Szovjet vereségének könyvelje el. A szabad Nyugat önszántából a Szovjet birodalom szerves részének fogja elismerni Finn-Karéi iát, Baltikumot, Kelet-Porosz országot, Kelet-Lengyelországot, Kárpátalját, Bukovinát, Besszarábiát, a Sachalin és Kuril szigeteket stb., el fogja ismerni Mandzsúriával, Tibette! megnagyobbodott Vörös Kinát, a szent demokrácia nevében el fogja ismemi ,a Kommunista Pártok polgárjogát a világ összes államaiban, szentesíteni fogja a 25-50 évre kötött barátsági, katonai, gazdasági és egyéb szerződéseket, stb. Ezzel szemben mi az a maximum, amit a Nyugat cserében kaphat a Szovjettől? Megkötik a koreai fegyverszünetet, majd a koreai nép minden tiltakozása ellenére, a népek önrendelkezési jogénak nagyobb dicsőségére Észak Koreával a békét, esetleg leintik az indokinai guerillaharcokat, elismerik a Sachalin és Kuril szigetek fejében a japán békét, megkötik az osztrák államszerződést, egyesitik Németországot a versailes-i békénél lényegesebben megcsonkított állapotban és az u.n. "csatlós" államok előtt felhúzzák a Vasfüggönyt. Ez röviden a durva mérlege a "hideg békének", ami már azért is vészterhesen nehezedik a világra,mert évtizedekre eldönti
