Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1954-01-01 / 10. szám

9. oldal Magyar Végvár 1954 január götti országokat, első sorban Magyarországot. Ugye­fogyott szavakkal, de erős hittel kérem, kövessék példámat. Meg vagyok győződve, hogy a Gondviselés méltónak tart bennünket a felszabaditásra, meg fogja mutatni az utat is, hogy hogyan hozzuk egy nevezőre a régi és uj nemzedéket. Jeszenszky Imre. ^HHHHHHHHHH;_;aHHHHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBi­"MENEKÜLT MAGYARORSZÁG A Szabadságban megjelenő "Menekült Magyarország", amely a bizottmányi politikusok szerecsen fürdetője, legutóbb ( 1953 nov.) egy cikk jelent meg, amely a Pfeiffer párt feloszlatásával foglalkozott. Érde­mesnek tartjuk visszatérni erre a cikkre - már a történelmi hűség kedvéért is -, mert ennek a cikknek nyilvánvaló' célja az, hogy Pfeiffer működését tisztára mossa. Hiába vádolnak ellenségeink és egyes, bár joakaratu, de tájékozatlan emberek, hogy mi veszekszünk, kénytelenek vagyunk a tényeknek megfele­lően ragaszkodni az igazsághoz és az akár nyilt, akár burkolt szerecsen-mosdatásokat leleplezni. •sbbbbbbbbbbbbbbb:­Foglalkoztunk párszor Pfeiffer Zoltán otthoni szerepével, különösen a népbiroságok megszervezése körül szerzett érdemeivel (?) és úgy látszik Pfeiffer izzad, mint a cigány igazában. Eme szereplésé­nek tisztázására irodott a föntebb emlitett cikk is. A népbirosági törvény vagy rendelet és módosítá­sai nincsenek birtokunkban, éppen ezért kénytelenek vagyunk a cikk adataira támaszkodni. A cikkben három érdemleges ténymegállapítás van. I. "A népbiro'ság annak a jogszabálynak alapján mű­ködött, amelyet 1945 dec—ben a debreceni kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottság sürgetésére hivott életre." II. Dr.Pfeiffer Zoltán "...az 1945 novemberi vá­lasztások után a koalicios kormányban igazságügyi államtitkár lett." III. Dr.Pfeiffer "...a kormányból már 1947 janu­árjában kilépett." A cikk célja annak kimutatása, hogy’...amikor az első (?) kisgazdapárti kormány megalakult, a népbi­­roság már egy éve működött’ - a debreceni kormány ’jogszabály’ alkotása alapján. Ennek az állításnak ellentmond az első két pontban idézett időponti meg­jelölés . Érdemben! "A debreceni kormány" alakítására és működésére a magyar alkotmány nem nyújt lehetőséget. Az ilyen szerv csirájában törvénytelen. Érvényes és kötelező ’jogszabályt’ a debreceni kormány nem statuálhatott. Ezt elsősorban annak a Pfeiffer Zoltánnak kellene tudnia, aki a cikkiro szerint: /: hacsak nem Pfeiffer maga irta a cikket:, "tekintélyes jogász és ügyvéd." Dr.Pfeiffer tehát tudta, hogy az a bizonyos ’debreceni kormány’ még sürgetésre sem változtathatja meg az ezeréves ma­gyar alkotmánynak a bíróságainak függetlenségéről szóló rendelkezését. Azt is tudnia kellett, hogy i­­lyenfajta ’jogszabállyal’ egyetlen magyar állampol­gárt sem lehet elvonni az illetékes és hatáskörrel biro független magyar birőság elől. De leginkább jól tudta, hogy ilyen ’jogszabállyal’nem vethetik a- Iá a magyar nemzet fiait egy osztálygyülölettel te­litett népbiroság döntésének. Köztudomású tény, hogy 1945 novemberében a kis­gazdapárt döntő fölénnyel került ki a választásból. Ha e győzelem alapján létesült kormányban Dr.Pfeif­fer a politikai államtitkárságot vállalta, ez a már­­tiriumságig terjedő harcos kötelezettséget rótt reá reá magyar vérei védelme érdekében. Az igazságügyi minisztérium politikai államtitká­rának legfontosabb kötelessége volt, hogy" a magyar állam szuverénitásának három tényezőjét /: törvény­­hozás, igazságszolgáltatás, végrehajtói hatalom:/ eredeti épségükben visszaállítsa. Már pedig a poli­tikai államtitkárnak okvetlen észre kellett volna vennj, hogy az u.n. ’jogszabály’ tökéletesen meg­szüntette a magyar biróságok függetlenségét és i­­kezési szabadságát. A politikai államtitkárnak közvetlenül kellett tapasztalnia, hogy a merőben önkényesen ’jogsza­bálynak’ nevezett intézkedés, a független magyar szakbirák helyett, büntető jogi ismeretekkel nem -rendelkező, a bűnvádi perrendtartásban járatlan és jogászilag teljesen műveletlen embereket ültetett a biroi székbe. Köztudomású volt, hogy ezek az uj "birák" azoknak soraiból kerültek ki, akiket a négy politikai párt kiküldött. Es az is rövidesen kide­rült, hogy az Ítélkezésben a három baloldali párt "birája" került túlsúlyba, akiknek egyöntetű ver­diktjét nem az igazságérzés, hanem az osztálygyülö­­let irányitotta. Ennyi nyugtalanító mozzanat láttára a legkeve­sebb, amit az igazságügyi pol.államtitkárnak tennie kellett volna - az, hogy a népbirosági intézmény­működését, hivatalba lépésének pillanatában rende­letileg felfüggessztesse és annak haladéktalan meg­szüntetése érdekében a kormányt sürgős fellépésre ösztönözze, hogy ezzel, a független magyar szakbi­rák mielőbb elfoglalhassák - eleddig pártatlanul végzett itélőmesteri szélűiket. Mindezekhez akkor még nem is kellett a Herceg­prímásunkat jellemző férfias kiállás, mert nem le­het szem elől téveszteni, hogy 1945 novemberében a kormányban a baloldali pártok miniszterei elenyésző kisebbségben voltak, a parlamentben pedig a kisgaz­dapárt fölényes többségben volt. - Ezzel szemben a politikai államtitkár ellenállási mozgalma csak o­­dáig terjedt, hogy az életrajz iro'ja szerint 1945

Next

/
Thumbnails
Contents