Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1954-01-01 / 10. szám
9. oldal Magyar Végvár 1954 január götti országokat, első sorban Magyarországot. Ugyefogyott szavakkal, de erős hittel kérem, kövessék példámat. Meg vagyok győződve, hogy a Gondviselés méltónak tart bennünket a felszabaditásra, meg fogja mutatni az utat is, hogy hogyan hozzuk egy nevezőre a régi és uj nemzedéket. Jeszenszky Imre. ^HHHHHHHHHH;_;aHHHHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBi"MENEKÜLT MAGYARORSZÁG A Szabadságban megjelenő "Menekült Magyarország", amely a bizottmányi politikusok szerecsen fürdetője, legutóbb ( 1953 nov.) egy cikk jelent meg, amely a Pfeiffer párt feloszlatásával foglalkozott. Érdemesnek tartjuk visszatérni erre a cikkre - már a történelmi hűség kedvéért is -, mert ennek a cikknek nyilvánvaló' célja az, hogy Pfeiffer működését tisztára mossa. Hiába vádolnak ellenségeink és egyes, bár joakaratu, de tájékozatlan emberek, hogy mi veszekszünk, kénytelenek vagyunk a tényeknek megfelelően ragaszkodni az igazsághoz és az akár nyilt, akár burkolt szerecsen-mosdatásokat leleplezni. •sbbbbbbbbbbbbbbb:Foglalkoztunk párszor Pfeiffer Zoltán otthoni szerepével, különösen a népbiroságok megszervezése körül szerzett érdemeivel (?) és úgy látszik Pfeiffer izzad, mint a cigány igazában. Eme szereplésének tisztázására irodott a föntebb emlitett cikk is. A népbirosági törvény vagy rendelet és módosításai nincsenek birtokunkban, éppen ezért kénytelenek vagyunk a cikk adataira támaszkodni. A cikkben három érdemleges ténymegállapítás van. I. "A népbiro'ság annak a jogszabálynak alapján működött, amelyet 1945 dec—ben a debreceni kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottság sürgetésére hivott életre." II. Dr.Pfeiffer Zoltán "...az 1945 novemberi választások után a koalicios kormányban igazságügyi államtitkár lett." III. Dr.Pfeiffer "...a kormányból már 1947 januárjában kilépett." A cikk célja annak kimutatása, hogy’...amikor az első (?) kisgazdapárti kormány megalakult, a népbiroság már egy éve működött’ - a debreceni kormány ’jogszabály’ alkotása alapján. Ennek az állításnak ellentmond az első két pontban idézett időponti megjelölés . Érdemben! "A debreceni kormány" alakítására és működésére a magyar alkotmány nem nyújt lehetőséget. Az ilyen szerv csirájában törvénytelen. Érvényes és kötelező ’jogszabályt’ a debreceni kormány nem statuálhatott. Ezt elsősorban annak a Pfeiffer Zoltánnak kellene tudnia, aki a cikkiro szerint: /: hacsak nem Pfeiffer maga irta a cikket:, "tekintélyes jogász és ügyvéd." Dr.Pfeiffer tehát tudta, hogy az a bizonyos ’debreceni kormány’ még sürgetésre sem változtathatja meg az ezeréves magyar alkotmánynak a bíróságainak függetlenségéről szóló rendelkezését. Azt is tudnia kellett, hogy ilyenfajta ’jogszabállyal’ egyetlen magyar állampolgárt sem lehet elvonni az illetékes és hatáskörrel biro független magyar birőság elől. De leginkább jól tudta, hogy ilyen ’jogszabállyal’nem vethetik a- Iá a magyar nemzet fiait egy osztálygyülölettel telitett népbiroság döntésének. Köztudomású tény, hogy 1945 novemberében a kisgazdapárt döntő fölénnyel került ki a választásból. Ha e győzelem alapján létesült kormányban Dr.Pfeiffer a politikai államtitkárságot vállalta, ez a mártiriumságig terjedő harcos kötelezettséget rótt reá reá magyar vérei védelme érdekében. Az igazságügyi minisztérium politikai államtitkárának legfontosabb kötelessége volt, hogy" a magyar állam szuverénitásának három tényezőjét /: törvényhozás, igazságszolgáltatás, végrehajtói hatalom:/ eredeti épségükben visszaállítsa. Már pedig a politikai államtitkárnak okvetlen észre kellett volna vennj, hogy az u.n. ’jogszabály’ tökéletesen megszüntette a magyar biróságok függetlenségét és ikezési szabadságát. A politikai államtitkárnak közvetlenül kellett tapasztalnia, hogy a merőben önkényesen ’jogszabálynak’ nevezett intézkedés, a független magyar szakbirák helyett, büntető jogi ismeretekkel nem -rendelkező, a bűnvádi perrendtartásban járatlan és jogászilag teljesen műveletlen embereket ültetett a biroi székbe. Köztudomású volt, hogy ezek az uj "birák" azoknak soraiból kerültek ki, akiket a négy politikai párt kiküldött. Es az is rövidesen kiderült, hogy az Ítélkezésben a három baloldali párt "birája" került túlsúlyba, akiknek egyöntetű verdiktjét nem az igazságérzés, hanem az osztálygyülölet irányitotta. Ennyi nyugtalanító mozzanat láttára a legkevesebb, amit az igazságügyi pol.államtitkárnak tennie kellett volna - az, hogy a népbirosági intézményműködését, hivatalba lépésének pillanatában rendeletileg felfüggessztesse és annak haladéktalan megszüntetése érdekében a kormányt sürgős fellépésre ösztönözze, hogy ezzel, a független magyar szakbirák mielőbb elfoglalhassák - eleddig pártatlanul végzett itélőmesteri szélűiket. Mindezekhez akkor még nem is kellett a Hercegprímásunkat jellemző férfias kiállás, mert nem lehet szem elől téveszteni, hogy 1945 novemberében a kormányban a baloldali pártok miniszterei elenyésző kisebbségben voltak, a parlamentben pedig a kisgazdapárt fölényes többségben volt. - Ezzel szemben a politikai államtitkár ellenállási mozgalma csak odáig terjedt, hogy az életrajz iro'ja szerint 1945
