Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1954-01-01 / 10. szám

Magyar Végvár 1954 január 4. oldal szerre kilobbantak és még a pernyéjük is vissza - hullott a névtelen semmiségbe, az ázsiai mozdulat­lanságba. De az európai szellemi fertőző korral, a kommu­nizmussal, jellegzetesen az orosz bolsevizmussal szövetkezett pánszlávizmus mégis egészen más, mert j akár tetszik, akár nem, tudomásul kell vennünk,hogy a szláv népek korát éljük. Ebből azonban végzetes tévedés lenne azt a következtetést levonni, hogy a világ, de főként Europa népeinek szó nélkül el kelli türniök a szláv népek megújuló7 támadásait és terror­ját. Ezért, ha meg akarjuk érteni a pánszlávizmust,! ismernünk kell a keletkezését és egyes fejlődési sza kaszait. A pánszláv gondolat szülőatyja az imperialiszti­­kus cári rendszer legmarkánsabb képviselője Nagy Pé­ter cár volt, akinek politikai öröksége túlélte ma-j gát a cárizmust is és ma az ázsiai pánszláv bolse- ! vista hatalom kezében sokkal élesebb és hatalmasabb! fegyver, mint bármikor volt. Nagy Péter cár nagyon | jól tudta, hogy a nagy Óbor - a csehek a mai napig i igy tisztelik a legidősebb szláv testvért, az o­­roszt - még agyaglábakon áll és igy a pánszlávizmus­ban rejlő hatalmas erőt a cárizmus csak akkor tudja majd eredményesen kihasználni, ha megerősödik és a nyugati nagyhatalmakkal szemben fel tudja majd ven­ni a versenyt. Ezért, hogy a pánszláv gondolat im­­perialisztikus és támadó élét elvegye, a pravoszláv egyház kenetes palástja alá rejtette, amelynek feje mindenkor a cár volt. Ezt a páratlan politikai éles­látást - jóllehet ezzel a pánszláv gondolatot le­szűkítette és csak a pravoszláv vallásu szlávokra korlátozta, látszólag kizárva a szláv testvériségből a nyugati katolikus szlávokat - rövidesen a tények j igazolták. Az ozmán uralom alól felszabaduló pravo!­­szláv vallásu balkáni népek , akár szlávok voltak, j akár nem, Nagy Péter óta úgy tekintettek Moszkva fej­lé, mint a mohamedánok Mekka felé és kicsinységük- | ben, elesettségükben a minden oroszok cárjában lát-j ták legfőbb támogatójukat és pártfogójukat. Ezzel 0- roszország kilépett évszázados elszegiteltségéből és ahogy erősödött ez a szellemi hid, úgy lett mindig | komolyabb és komolyabb európai erőtényezővé, majd e­­uropai nagyhatalom, végül pedig napjainkban fél Eu­ropa és Ázsia ura. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a nagy szia testvérisülés, a pánszláv gondolat teljesen érintet^ lenül hagyta volna a nyugati szlávokat. Elsőnek a legnyugatabbra előretolt szláv előőrsöknek, a cse­heknek a szivét dobogtatta meg. Az alapjában hata­lomra éhes, zsarnoki hajlamú és a realitások iránt I rendkívül fogékony csehek nagyhatalmi álmait mikor j Habsburg Rudolf 1278-ban Kun László magyar királyfim segítségével a Morvamezőn hosszú évszázadokra élté'", mette, a cseh nép egyszerre felismerte, hogy kicsiny népi állagával ez az ut részére járhatatlan és az | annyira vágyott hatalmat és vezetést más utón kell I elérnie. így lett a cseh arisztrokáciából és nemes-! ségből tudatosan és célratörően a német-romai,majd j az osztrák császárság legtökéletesebb és leghűsége­sebb kiszolgálója és lakája s egyben a machiavellis­­ta abszolutizmis kifejlesztője és hordozója. A nyu­gat közelsége és a 30 éves háború folytán kifejlő- j dött és anyagilag megerősödött cseh nyárspolgárság | pedig a kommunisztikus huszitizmus szellemi bástyá- i mögé vonulva csendben ápolta a cseh nagyhatalmi álmokat és nevelte a polgári értelmiséget, hogy ha majd a cseh arisztokrácia eltűnik a történelem sü~ lyesztőjében, készen álljon az uj cseh szellemi a­­risztokrácia és vezetőréteg. A cseh értelmiség a­­zonban nem rekedt meg a lokálpatriotizmusnál és nem lett köldöknézővé. Fejlett ipara és kereskedel­me révén élénk kapcsolatot tartott a külvilággal és éberen figyelte az uj eszmeáramlatokat. Hamar felismerte a szabadkőművességben rejlő feszitő és rombolo erőt és habozás nélkül frigyrelépve vele,-a pánszláv gondolat és nemzeti vágyainak szolgála­tába állitotta. A szabadkőművességtől megterméke­nyített cseh huszita nyárspolgári értelmiséget nem zavarta meg az sem, hogy a meghirdetett szláv ősz­­szefogás egyelőre csak a pravoszláv teztvéreknek szol. A szélsőségekre hajló' szláv lélek fanatizmu­sával állitotta az évszázadok óta féltveőrzött és felhalmozott szellemi erőit a pánszláv gondolat szolgálatába, a legnehezebb, de legszebb feladatot, a szellemi és ideológiai megalapozást és rendszer­befoglalását vállalta magára. Történelmi hivatásá­nak tekintette az agyaglábakon álló nagy Óbort a­­céllábakra helyezni és Europa, majd a nagyvilág meg­hódítására vezetni. A cárizmus által meghirdetett és a pravo­szláv vallás palástja alá rejtett pánszláv gondo­lat szellemi és politikai harca a századfordulón érte el tetőfokát. A hírhedtté vált "guruló' rube­lekkel" alátámasztott agresszív pánszláv izgatás a kiöregedett, belső bajokkal küzködő és nagy szláv tömegeket magában foglaló' Osztrák-Magyar Monarchiát - annak is gerincét képező Magyarországot - támad­ta a legelszántabban és a legélesebben. Ennek a harc­nak legjellegzetesebb mérföldköve az oly sok izga­lomra okotado "schisma Pör’volt. jóllehet ennek visszahatásaként a g. kát. egyház lényegesen meg­erősödött, a kérdés mégsem jutott nyugvópontra, mert a pánszláv izgatás még fokozottabb mértékben folytatódott, amely végül is többek között - de nem utolso' sorban - az I.Világháború kirobbanásá­hoz vezetett. Ennek a harcnak a végső fázisában már mindenütt az élvonalban ott találjuk a cseh hu­szita nyárspolgári szabadkőműves értelmiséget. Ez­­v zel a szláv kereszt jegyében megszületett pánszlá­vizmus első, küzdelmekkel teli, hősi korszaka lezá­rult, hogy helyet adjon az anyagéivü, szabadkőmű­ves ideológiával telitett pánszlávizmusnak. \/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ \/ N/ \/ \/ \/ V \/ \/ \/ Az 1917-es orosz forradalom által elindí­tott földindulás maga alá temette a cárizmust és a roszláv egyházat, de nem a pánszlávizmust. Az évszá­zadok óta erre készülő cseh értelmiség ugrásra ké­szen állt, nyomban felragadta az idősebb szláv testvér , az orosz kezéből kiesett pánszlávizmus fegyverét és a szlávok élére állt. Ebben rejlik az európai univerzalista keresztény kultúra két leg­nagyobb árulója, a mesterségesen költött és felna­gyított újkori legenda szláv hősei, Massaryk és Benes sikereinek a titka. A természet, az évezre­des fejlődés, a történelem és a józan ész ellené­re a párizsi baloldali szabadkőművesség támogatá­sával az Osztrák-Magyar Monarchia romjain máról—

Next

/
Thumbnails
Contents