Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-12-01 / 9. szám
21.oldal Magyar Végvár 1953 december gánál képzettebbnek, tehetségesebbnek ismert; A félmüveit ember határt nem ismerő vakmerősége, hogy saját énjének, tekintélyének növelése érdekében mindenkit vádoljon és gyalázzon, aki előtte és fölötte állt; Himlerben a rombolás szelleme testesült meg, aki még akkor is rontott, mikor'épitett. Nincsen olyan magyar közéleti ember, akit tajtékoző dühhel ne támadott volna. Ha van isteni igazság a földön, akkor a Himler-fé - le gégeoperácio nem sikerülhet. Az ő gégebajára jobb specialistát ajánlhatok. Magyarhonban Báli Mihály néven ismerik.” Ezt a hűen jellemző jellem-vázlatot Himlerről egykori barátja, Írásairól ismert Gondos Sándor irta. Káldor Kálmán sorai hűen elárulják, hogy mindannyi ukat csalódás érte s a nagyhangon hirdetett elnöki fogadás rövid tiz percig tartott. Ily rövidesen még egyetlen egy nemzet Amerikába szakadt leszármozottjai országos küldöttségének fogadtatása sem végf ződött. Jelen Írásom nem a Szövetség ellen szól, hisz annak érdekében évtizedek óta e cikk Írója sokkal többet dolgozott, mint Káldor Kálmán. A fentiekből mindenki világosan láthatja, hogy a Szövetség volt titkára Hübele Balázs módjára cselekedett, minden ésszerű és célravezető terv mellőzésével, ugyanakkor nem valami fényes tanújelét adta amerikai és magyar hazafias, valamint református lelkészi mivoltának, midőn Göndört református lelkésztársainak gyalázásá-ra ösztökélte ama megjegyzéssel, hogy Írásait már o-dahaza is nagy élvezettel olvasgatta. Azt pedig neki is tudni illett volna, hogy ezen Írások javarésze nemzetgyalázo, vallás ellen izgató céllal Íródtak. Balogh E. István nem ismeri az amerikai magyarságot, mert akkor más utakon járt volna s ma a Szövetség nem az elmúlás, hanem a virágzó élet ut ján állana. Balogh E. Istvánnak súlyos tiz és tízezrek, felszerelt iroda, megfelelő képzett irodai személyzet állott rendelkezésére éveken át. Ha most összehasonlítjuk a Szövetség előbbi kiváló titkárárának. dr. Kerekes Tibornak érdemekben gazdag munkásságával annak dacára, hogy sem berendezett iroda, sem megszervezett irodai személyzet nem állottak rendelkezésére és mégkevésbbé tízezrek, ki egyezer dollár évi tiszteletdijért vezette és fejlesztette a Szövetséget feláldozva minden szabad idejét, sajnálattal kell konstatálnunk, hogy Balogh E. István egyáltalán nem felelt meg a hozzáfűzött reményeknek, Egy régi öreg amerikás. A szerkesztő megjegyzése: A cikk iroja régi amerikáí, minden magyar ügynek pártolója és munkása, aki nem üres vitát kíván folytatni, hanem a Szövetség jövőjí fölötti aggódásában irta a sorokat. Véleményünk szerint a Szövetséget olyan elemek kerítették hatalmukba, amelyek csakis azt tudják produkálni, aminek keserű gyümölcsét látjuk ma. Hisszük, hogy a vezetőség megtalálja az utat, amely uj irányba tereli ezt a jobb sorsra méltó, nemes intézményt. De nem Göndörötkel, Himlerekkel, Nagyokkal, Peyerekkel és Pfeifferekkel. Ezekkel elegünk volt - véglegesenl KÖNYV SZEMLE. FARKAS FERENC: TATARHAGO VISSZANÉZ. c. könyve ez év elején jelent meg Buenos Airesben a Kárpát Kiadó / Délamerikai Magyar Hírlap / kiadásában. A könyv szerzőjét,'az emigráció egyik legkiemelkedőbb egyéniségét, kisbarnaki Farkas Ferenc vezds-t, a MSzM és az ABN Military Committee elnökét nem szükséges bemutatni. A Tatárhágó Visszanéz az egész magyar katonai szakirodalomban az első és nagyobb szabású munka, amelyik a II. világháború honvédjének a hatalmas Szovjet hadserege ellen vívott egyenlőtlen, gigászi mérkőzését örökíti meg egy hadműveleti időszak keretében. A szerző, mint a Debreceni VI. hadtest parancsnoka hadtestének műveleteit Írja le a békehelyőrségből a hadműveleti területre való felvonulástól, a Kárpátok előterében lefolyt változatos harcokon, Sztálin külön parancsára a Tatárhágó birtokbavételéért megindított hatalmas orosz áttörésnek mesteri ellentámadással való elhárításán keresztül az ezeréves magyar határ és a Tatárhágo szívós védelméig 1944 márc.-tol okt. közepéig terjeő időben. E harcok jelentőségét - annak ellenére, hogy Finnországtól a Fekete tengerig húzódó hatalmas keleti arcvonal méreteihez viszonyítva aránylag helyi jelentőségűek voltak - nagyban emeli e* a tény,—azok az ezeréves magyar határ, a Kárpátok gerincének hadászatilag legfontosabb területén játszódtak le. Itt jöttek be őseink, itt itt törtek be a tatárok, innen indult ki Rákóczi szabadságharca és itt zudult be százéven belül immár harmadszor a hatalmas OrOsz Birodalom sokszoros túlerőben lévő serege. Ehhez, a magyar honvédnek dicső elődeihez méltó, az ezeréves magyar határ védelmében folytatott hősi harcához a hátteret a Német Birodalom végső vonaglása, a román árulás, Délerdély és a Déli-Kárpátok megszállásának szándékos elmellőzése a legfelsőbb magyar vezetés által és végül a Szovjettel folytatott fegyverszüneti tárgyalások eredményeként az 1944 okt,15-i fegyverszüneti parancs adja meg. Méltán és joggal Írja záró soraiban a szerző: nA VI. hadtest derék harcos csapatai nemcsak megvédték a magyar dicsőség egyik legfontosabb hágóját, de az ellenséget véresen visszaverték és részben megsemmisítették. Ezzel egyelőre megmentették az ezeréves magyar határt, a Magyar Alföldet, a magyar családok fészkét és a magyar lélek szabadságát és becsületét. - Ami ezután történt, azért már nem a magyar katona FELELŐS*.1 A II. világháború első és egyetlen magyar katonai szakmunkájának jelentőségét fokozott mértékben kihangsúlyozza az a körülmény, hogy a svájciak évek óta tansegédletként használják a katona-iskolákban. Ez év júniusában kivonatosan "Kampfe um den Tataren Pass" címen német nyelven is megjelent.
